Mesék apunak Firenzéről 2.

Úgy hallottam a hangodon ma, hogy kicsit mintha már jobban lennél. Csak így tovább, apránként, óvatosan, betartva az orvosi utasításokat, visszaszerzed még azt az erőt és lendületet, amivel a szobabiciklin pedáloztál még nem is olyan rég.

Én pedig addig is mesélek Neked tovább... :)

Ma elkészítettem én is az otthonról megszokott húsvéti reggeli menüt, a bizonyíték kedvéért le is fotóztam neked. Igaz, hogy a sonka nem az igazi, anyu által főzött, és az egyik tojás kicsit fura alakot öltött (lehet, hogy kisebb lángon kellett volna megfőzzem), de a kakaóval és a kaláccsal együtt (szerencsére tényleg kalács volt a "pane dolce" - édes kenyér) azért mégiscsak a vidám húsvéti reggeleket idézték fel bennem.

Egyébként fura módon az olaszok is főtt tojást esznek Húsvétkor reggelire, valamiféle sajtos tésztájú kenyérfélével, vörösborral és szalámival (a sonka szerintem nálunk jobb ötlet, a kakaó-vörösbor párosításnál inkább nem akarok véleményt nyilvánítani... :) ). A tojás természetesen a termékenységet, újjászületést szimbolizálja (bár szerintem ez főtt állapotában annyira nem igaz). Állítólag régen az olaszok is festettek tojást és azt ajándékozták egymásnak Húsvétkor. Manapság már csak csokitojást kapnak a kicsik, a tojásfestés teljesen kiment a divatból... úgy tűnik, ez az evolúciós folyamat iránya, bár remélem, hogy azért nálunk egy darabig még megmarad... nincs ahhoz fogható érzés, mint amikor a szalonnával fényesítés közben a pirostojás összeégeti az ember ujjait...

A főétel náluk is a bárány... ennyi hasonlóság láttán kezdek gyanakodni, hogy a végén még kiderül, hogy a magyarok igazából az olaszokkal voltak rokonok és nem a finnekkel. Csak tudnám, hogy akkor miért különbözik ennyire a nyelvünk... De lehet, hogy már akkor is a büszke makacsság érzése munkálkodott a magyarokban, és direkt más szavakat használtak ugyanannak a fogalomnak a megnevezésére. És emiatt a makacsság miatt kell fakuló román nyelvtudásomra apelláljak, ha meg akarom érteni ennek a pörgő nyelvű népnek a panaszait...

Egyébként pedig komoly félelmem, hogy jövőre elhervadok... ma ugyanis senki férfiember nem locsolt meg, még csak virtuálisan sem, mindenki el van foglalva a saját bajaival, örömeivel és egyéb kategóriákkal... Na jó, egy ajánlatot kaptam, hogy ha most itt lenne, akkor, de hát versike sehol... Úgyhogy biztos, ami biztos, lefekvéskor azért szórok egy kis parfümöt a hajamra, nehogy már ezen múljon a virulásom... Versikének pedig megteszi majd, amit Tőled tanultam: "Zúg a traktor, szánt az eke... " :) A folytatást gondolom mindenki tudja... :)

Pihenéssel teli napot kívánok Neked holnapra.

Gyógyulj meg, Apu!