... ebből a fordulatos, eseménydús, időnként sikeres, időnként elkeserítő, kifejezetten fárasztó évből.
... remélem a délutáni másfél óra alvás elegendő energiát nyújt ahhoz, hogy az éjfél ébren találjon.
... egy kicsit kevesebb adrenalinnal terhelt izgalmat, kicsivel több szabadidőt, több mosolygós percet, kevesebb bosszankodást és még kevesebb panaszkodásra késztető helyzetet kívánok magamnak és mindenkinek, aki szintén erre vágyik az Új Évben. :) És főleg egészséget és szerető embereket, akik körbevesznek.
csütörtök, december 31, 2015
kedd, december 29, 2015
péntek, december 25, 2015
Az én kis karácsonyfám :)
...teljesen egyedül állítottam (fel az asztalra) és díszítettem fel. :)
...már csak életben kell tartani... :) lehet, hogy ezt is beviszem majd az osztályra, ha végetérnek az ünnepek, mert kedvenc takarítónőm rendszerint sikerrel reszuszcitálja a növényeimet (ha nem túl későn kapok észbe...).
...már csak életben kell tartani... :) lehet, hogy ezt is beviszem majd az osztályra, ha végetérnek az ünnepek, mert kedvenc takarítónőm rendszerint sikerrel reszuszcitálja a növényeimet (ha nem túl későn kapok észbe...).
posted from Bloggeroid
szerda, december 23, 2015
érdekes élmény
... volt mindenesetre tételt húzatni, elméletet vizsgáztatni és igyekezni egyben igazságos, szigorú de nem félelmetes maradni. Ez utóbbi szerintem igen jól sikerült, senki nem félt egyáltalán túlságosan, az igazságos résznél utólag már lehet, hogy két emberkénél felcseréltem volna a jegyeket, de hát erre már ilyenkor nincs lehetőség... ilyen szempontból máris új tapasztalatra tettem szert, kicsit kezdtem érezni a súlyát, hogy az általam adott jegyekkel egy másik ember életét befolyásolni is tudom.... a gyakorlati vizsgán nincs ez az érzés, mert tudom, hogy az elméleten dől el úgyis minden, és itt lehetek nyugodtan kicsit engedékenyebb, a végső döntés úgysem az én kezemben van... Azt azért halkan megjegyezném, hogy a benyomásom néhány (=nem kevés) diáknál pont az volt, hogy nekik aztán édesmindegy a jegy, eljöttek, előtte kicsit olvasgattak, megpróbálják, aztán lesz valami... az, hogy én azalatt az idő alatt, ameddig próbálok valami használható információt kicsikarni egyesekből, rengeteg egyéb hasznos dolgot is cselekedhetnék, fel sem merül bennük.
... csak az bosszant, hogy egész évben mondogatjuk nekik, hogy becsapós tananyag, csak hiszik, hogy néhány nap elég, hogy megemésszék az információkat, csak bólogatnak, aztán vizsgán igen eredeti elképzelésekkel és vizsgálómódszerekkel örvendeztetnek meg... azt hiszem elkezdem írni az aranyköpéseket... nem gondoltam, hogy a medicina is képes ilyen gyöngyszemeket szülni, de mégis.
... azért összességében két, azaz jobban belegondolva három nagyon kellemes meglepetésben volt részem, két fiú és egy lány annyira ügyesen megtanulta és értette is az anyagot, hogy kicsit visszaadta a hallgatókba (és leendő gyógyítóimba) vetett reménységemet...
(nyilván más tantárgyakból, ami jobban érdekli őket, biztos jobban felkészülnek - legalábbis reménykedem).
... csak az bosszant, hogy egész évben mondogatjuk nekik, hogy becsapós tananyag, csak hiszik, hogy néhány nap elég, hogy megemésszék az információkat, csak bólogatnak, aztán vizsgán igen eredeti elképzelésekkel és vizsgálómódszerekkel örvendeztetnek meg... azt hiszem elkezdem írni az aranyköpéseket... nem gondoltam, hogy a medicina is képes ilyen gyöngyszemeket szülni, de mégis.
... azért összességében két, azaz jobban belegondolva három nagyon kellemes meglepetésben volt részem, két fiú és egy lány annyira ügyesen megtanulta és értette is az anyagot, hogy kicsit visszaadta a hallgatókba (és leendő gyógyítóimba) vetett reménységemet...
(nyilván más tantárgyakból, ami jobban érdekli őket, biztos jobban felkészülnek - legalábbis reménykedem).
Boldog Karácsonyt mindannyiunknak! :D
... én Buble fantasztikus hangja mellett próbálom lefaragni ambuláns kartongyűjteményemet - ha már úgyis hosszú munkás napnak nézek elébe. :D
... de holnaptól nálam is Karácsony. :)
... addig talán a hangulat is megjöhet még... :)
vasárnap, december 20, 2015
annyira megszoktam...
... hogy mindig a szüleim vigasztalnak engem, hogy most, amikor nekik lenne szükségük rá(m), nem találok szavakat... :( csak míg az én gondjaim általában viszonylag csekélyek, addig én nem tudok semmit mondani, ami enyhítené egyik legjobb barátjuk elvesztését...
... hiszek abban, hogy M. bácsi ismét vidáman mosolyogva, ahogy mindig is tette, csak mostmár odafentről néz le egykori barátaira és a többi szeretteire is.
... és közben azt érzem, hogy egyre fájdalmasabb felnőttnek lenni.
... hiszek abban, hogy M. bácsi ismét vidáman mosolyogva, ahogy mindig is tette, csak mostmár odafentről néz le egykori barátaira és a többi szeretteire is.
... és közben azt érzem, hogy egyre fájdalmasabb felnőttnek lenni.
szombat, december 19, 2015
Ismét egy kis hétvégi tanulás...
... Ezúttal azért, hogy a hétfői elméleti vizsgáztatás során ne érhessenek meglepetésként a hallgatók által húzott tételek...
... a tételsor alapján van néhány olyan kérdés, amit én legalább annyira szeretnék, mint ők, hogy ne húzzák ki...
... új szemszögbe került a szóbeli vizsga... Ezúttal másképp fogok szenvedni.
... a tételsor alapján van néhány olyan kérdés, amit én legalább annyira szeretnék, mint ők, hogy ne húzzák ki...
... új szemszögbe került a szóbeli vizsga... Ezúttal másképp fogok szenvedni.
posted from Bloggeroid
kedd, december 15, 2015
inkompatibilis hobbik
... olyan sportokat találok magamnak, amiknél nem találok senkit a barátok közül, aki elkísérjen, élvezze és második alkalommal is csatlakozzon (lásd spinning), olyan koncertekre (szimfonikus) járok évente néhány alkalommal, amikre lasszóval sem tudok kísérőt találni magam mellé (vagy ha mégis, csendben szenvednek mellettem és második alkalomra nem tudom már meggyőzni a csatlakozásra, sőt legutóbb a társ bérletet, amit szintén én fizettem, tévedésből ki is dobták - pedig még 4 koncert hátravan)...
... több, mint egy emberes baráti körben magányos hobbikra vagyok kárhoztatva.
... még szerencse, hogy legalább a munkahelyemen van 1-2 rokonlélekfanatikus - vagy fanatikusabb. :) egyébként már kezdenék gyanús lenni magamnak... :)
... több, mint egy emberes baráti körben magányos hobbikra vagyok kárhoztatva.
... még szerencse, hogy legalább a munkahelyemen van 1-2 rokonlélekfanatikus - vagy fanatikusabb. :) egyébként már kezdenék gyanús lenni magamnak... :)
hétfő, december 14, 2015
el sem hiszem...
... hogy mindjárt Karácsony. Egyszerűen semmi ünnepi hangulatom nincs (bár lelkileg már kezdek kicsit kiegyensúlyozottabb lenni, mint akár 3 héttel ezelőtt (lehet, hogy ez már a Karácsony szele/szelleme). Mivel még nagyon el sem tudtam gondolkozni ajándékokon, szerintem idén is utolsó pillanatra marad a gondolkozás az ajándékbeszerzés, ami kicsit sem tölt el megnyugvással.
... na de történtek még csodák és ha egyszer hosszasan kialhatom magam, még nagy dolgokra lehetek képes... :)
... na de történtek még csodák és ha egyszer hosszasan kialhatom magam, még nagy dolgokra lehetek képes... :)
péntek, december 11, 2015
óévi fogadalom...
... 10-nél több leletezésre váró ambuláns kartont nem viszek át az újévre....
Már csak neki kéne fogni valahogy... záróírások után...
... csak egy kicsivel több szorgalmat adj Istenem (amiből az ambuláns kartonokra is jusson)...
Már csak neki kéne fogni valahogy... záróírások után...
... csak egy kicsivel több szorgalmat adj Istenem (amiből az ambuláns kartonokra is jusson)...
csütörtök, december 10, 2015
Pislákoló fény...
...az alagút végén...hétfőn (kb egy éve) hónapok óta először eljutottam spinningre!
(Azóta sem...)
nincs is annál felemelőbb...
... mint délután 5-kor (szakrendeléses napon) egy órán keresztül angolul előadást tartani 6 embernek, akik közül egyetlen ember orvostanhallgató és talán részben értheti a betegségeket, amikről a Nagyfőnök helyettesítőjeként beszélnem kell. Mindezt úgy, hogy közben tudom, hogy mindenki magyar anyanyelvű és ha már úgysem értenek kb semmit egyik nyelven sem, de legalább nekem annyival könnyebb dolgom is lehetne...
vasárnap, december 06, 2015
időnként...
... mint például ma is, komolyan felmerül bennem, hogy lehet, hogy többet ártok, mint amennyit használok a betegeimnek (pedig meglett a diagnózis ezáltal, csak de).
... és akkor még jobban elmegy a kedvem az egész doktorosditól és még nyuszibb leszek...
... és a nyusziságom egyre nő, a tudásom pedig úgy érzem, ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken...
... lehet vajon kevesebbet érteni a munkámhoz ennyi év után, mint amennyi tudással bekerültem az egyetemre? Minden nap még mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogat....
... s ha belegondolok, hogy hajdanán azt gondoltam, hogy ha úgy érzem, hogy nem vagyok nagyon jó abban, amit csinálok, akkor hagyom az egészet és keresek valami mást, amiben tényleg nagyon jó lehetek... ezzel szemben amióta elvégeztem az egyetemet, szerintem még soha nem éreztem azt sem, hogy "elég jó vagyok"...
... most akkor mi a teendő...?
... én látom rosszul magamat, vagy mások engem...?
... és akkor még jobban elmegy a kedvem az egész doktorosditól és még nyuszibb leszek...
... és a nyusziságom egyre nő, a tudásom pedig úgy érzem, ezzel párhuzamosan folyamatosan csökken...
... lehet vajon kevesebbet érteni a munkámhoz ennyi év után, mint amennyi tudással bekerültem az egyetemre? Minden nap még mindig újabb és újabb meglepetéseket tartogat....
... s ha belegondolok, hogy hajdanán azt gondoltam, hogy ha úgy érzem, hogy nem vagyok nagyon jó abban, amit csinálok, akkor hagyom az egészet és keresek valami mást, amiben tényleg nagyon jó lehetek... ezzel szemben amióta elvégeztem az egyetemet, szerintem még soha nem éreztem azt sem, hogy "elég jó vagyok"...
... most akkor mi a teendő...?
... én látom rosszul magamat, vagy mások engem...?
csütörtök, december 03, 2015
félreolvasások n+1
... aggregátoros helyett aligátoros... (szalagcímben ütötte meg a szemem)
... kicsit azt hiszem vérengzős hangulatban vagyok az utóbbi napok eseményei után...
... kicsit azt hiszem vérengzős hangulatban vagyok az utóbbi napok eseményei után...
kedd, december 01, 2015
nem akarok :(
... tantermi előadást tartani.
... sem kedvem, sem energiám most beleásni magam az anyagba, hogy ezek után valami gyakorlati szempontból is hasznos 45 percet monologizálhassak...
... ma is 6 után jöttem el a munkahelyemről (mint ahogy a vizsga óta kb mindennap, kivéve amikor ügyeltem, mert akkor másnap már 4-kor leléptem) és ismét azzal az érzéssel, hogy egyedül én vagyok lüke, az egész világ egyébként normális...
... csak valahogy nem értem ezt a normális világot...
... ez nooooormális...?
... sem kedvem, sem energiám most beleásni magam az anyagba, hogy ezek után valami gyakorlati szempontból is hasznos 45 percet monologizálhassak...
... ma is 6 után jöttem el a munkahelyemről (mint ahogy a vizsga óta kb mindennap, kivéve amikor ügyeltem, mert akkor másnap már 4-kor leléptem) és ismét azzal az érzéssel, hogy egyedül én vagyok lüke, az egész világ egyébként normális...
... csak valahogy nem értem ezt a normális világot...
... ez nooooormális...?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)