napi jó 23. nap (2024)

Egy csendes, nyugis nap volt a mai, némi takarítással és kiságy költöztetéssel megfűszerezve. 

Remélem eljön az idő, amikor a kiságyban fog aludni... de az is nagyon jó érzés, amikor ott szuszog melletted és éjjel, amikor felébredsz, látod a gyönyörű kis arcát (vagy fenekét, ha épp sikerült megfordulnia az ágyban), vagy érzed, ahogy a háta a lábadnak simul... ❤️

napi jó 22. nap (2024)

Ma kapott Babó először 4-es pelenkát, elbúcsúztunk a 3-asoktól. Eddig mindegyik motívumot szerettük, volt itt egér, róka, katica, cica, valami borznak látszó élőlény és az utolsót már fel sem tudom hirtelen idézni... Most megint egér és róka lesz, csak cifrábban. 😊

Ezt sem gondoltam volna magamról, hogy egyszer pelenkáról fogok bejegyzést írni... 🙈

Azért csak hogy lássátok, maradt még a régi énemből valami, ma kb 4-5 órán keresztül egy angol nyelvű pályázat anyagát kalapáltam, hogy beadható legyen a munkatársaim által. Meg kell állapítanom, hogy továbbra sem hiányzik a munka, de van olyan, akinek szívesen segítek, ha megkér. 😊

Persze kellett hozzá egy Babó apuka, aki visszatartotta közben Babót, hogy mindenféle lehetetlen helyekre bemásszon, eljusson, beszoruljon. Benne van a boogie a kislányunk lábaiban, kezeiben... 💗

napi jó 21. nap (2024)

Kezd kialakulni az a szokásom, hogy amikor Babó elalszik, végiggondolom a napomat és mobilról pötyögöm le az épp aktuális napi jó bejegyzést. 😊

Ma épp nem így van, kiszöktem mellőle, mert vannak feladatok, amiket számítógépen még be kell fejeznem. A blogbejegyzés még belefér közéjük, ha Babó is úgy akarja és nem riad fel másodszor... Ma kicsit szétszórt voltam, szabad napot vett ki R., Babó apukája és ez annyira bekavarta a kialakulófélben levő rendszeremet, hogy egész konkrétan megfeledkeztem Babó uzsonnájáról és egy pelenkázás is kimaradt... 🙈

A napi jóként a délutáni hármasban piknikezést említeném a kertben a lépcsőházunk mögött. Ez volt Babó első közvetlen találkozása a fűvel borított talajjal, egész idő alatt gyomlált és a kitépett fűszálakat nézegette (és gyanús, hogy egyet meg is evett...). Nagyon aranyos volt. 😊 Most, hogy vége a nagy melegeknek, kicsit többet kellene kicipelni a szabadba. Hosszú percekig képes bámulni a konyhaablakon keresztül a faleveleket is, így gondolom azt is élvezné. Egy kis természet csodálás nekem is jót tenne, rég volt már, hogy időt szakítottam egy fa vagy virág szemlélésére.

napi jó 20. nap (2024)

Újabb rekord, ezúttal 9-kor ébredtünk Babóval, persze ebben volt 2 evés is, az első éjjel 3:30-kor, viszont annyira ébernek éreztem magam ezt követően, hogy 6-ig nem tudtam visszaaludni, így gyerekneveléssel kapcsolatos bejegyzéseket olvasgattam. Pedig dolgozhattam volna is kicsit... 

Megmentettem az enyészettől 3 darab körtét, amit ajándékba kapott Babó kb hétfőn, ma jutottam oda, hogy csinos kis jégkockákká varázsoljam a pürét, amit aztán csak meg kell melegíteni és már fogyaszthatja is. Az ő fejében egyelőre minden gyümölcs és zöldség színes kockák formájában létezik... 😊

A hétvégére az édeskrumpli és cékla gyűjteményem vár még hasonló sorsra.... 

napi jó 19. nap (2024)

Ma nagyon jól indult a nap, Babó 8:40-ig aludt, amire születése óta nem volt példa. Vele aludtam én is. 😊 

Aztán nekifogott felfedezni a lakást,  meglepő gyorsasággal jutott ki az előszobába és konyhába is. A nyitott lakásajtón is kisüvített volna, ha el nem kapom. 

Nem tudom Babó mennyire fáradt el, mert csak 2x20 percet aludt napközben, de én úgy érzem, mintha egész nap kapáltam volna, pedig csak a 8,5 hónaposomat próbáltam terelgetni a tiszta lakás területek felé. 

napi jó 18. nap (2024)

Ma hármasban megnéztük a tetőző Dunát, valószínűleg (biztos) Babó nem fog emlékezni rá, de szép nap volt, sétával, kék éggel és bolyhos felhőpamacsokkal, finom forró csokival és olasz vacsorával, tátogott is nagyokat Babó, de akkor sem kapott belőle. Majd eljön az ő ideje is. 😊 

Azért ne aggódjatok, ma sem halt éhen. 😉

napi jó 17. nap (2024)

Ma délután 1 órára jöttek hozzánk egyedi fűtésmérőket cserélni, ezért délelőtt próbáltam ösvényeket vágni a lakásban a fűtőtestekig és megpróbálni eltüntetni valamennyire a rendrakásra képtelenségemet... ezért Babót próbáltam néha magára hagyni kicsit, egy darabig tűrte is, de aztán hiányolta az édesanyját - és akkor végre bevetettem az új hordozót (a harmadikat egészen pontosan, miután az első kettő, amit vettem, gyakorlatilag nem használható babahordozásra...) és némi kezdeti ellenállás után Babó végül megadta magát és majdnem elaludt benne, pedig nem sokkal előtte durmolt délelőtt kerek egész félórát... 😅

Egyelőre úgy tűnik, hogy a harmadik hordozóval talán lesz némi esélyem a közös időtöltésre, amikor végre felszabadul a kezem és matathatok itthon - már csak valahogy azt kell megtanuljam, hogyan pakoljam egyedül a hátamra a kisasszonyt, mert elöl hordozni már nem nagyon bírom fizikailag (elvileg 7 kg-ig javasolt, mi elhagytuk a 9-et)....

napi jó 16. nap (2024)

Nézni Babót miközben alszik... ❤️

Na nem mintha túl sokszor lenne erre alkalom naponta....

Napi viccesek: a zoknival továbbra sincs kibékülve, addig tapos a lábával, még a babakocsiban is, hogy előbb utóbb valamelyik zokni lerepül. Ma újdonságként nekifogott az üzletekben kiabálni (ezt eddig csak itthon szokta), élvezi a hangját, visszhangzott is minden üzlet rendesen.... 🙈 még nincs kiforrott módszerünk arra, hogy hogyan vegyük rá a csendesebb kommunikációra ilyenkor.... 

napi jó 15. nap (2024)

Ma megpillantottam a második kibújt fogacskát is. 🥳 Részemről ugyan nem sürgős, de Babót eléggé meggyötörte az utóbbi 2 hétben az első két fogacska, remélem, most egy kis ideig nyugalma lesz  (és nekem is). 😅

Ma amúgy szokatlanul sokat mászott, vendégségben a nagyszüleinél is, de mint egy mini faltörő kos, fel sem pillantott, ha nem állunk a fal és közé, koppant volna a buksi is párszor... 

És végezetül- ma ittam este kb 0,7 deci fehérbort (nem is tudom hány hónap absztinencia után... ) és pár másodpercre kompetens felnőttnek éreztem magam. 🙃

napi jó 14. nap (2024)

Legyőztem magam és bár nem sok kedvem volt hozzá, de este 9 óta megírtam a cikkemre érkezett bírálatra a választ a bírálónak. Örültem, hogy még azért sikerült pár szakmai mondatot is megfogalmazni angol nyelven és nem kopott ki teljesen a gondolkodásra képesség. Próbálom a halogatós énemet nem hagyni dominálni, mert olyan feledékeny vagyok mostanában, hogy amit 1-2 napra félreteszek, arról képes vagyok hetekig megfeledkezni... 

Ennyi fizetési felszólítást be nem fizetett számlákról szerintem egész életemben nem kaptam, mint január óta... kénytelen leszek egyszer leülni és beállítani a csoportos beszedést....

napi jó 13. nap (2024)

Babó bibije javulgat. Terápia tovább. 

Nagyon mókásan néz ki a fején a pánttal, ami a párakötést kellene a helyén tartsa- így is ma négyszer raktam új kötést... igazi kis kalózlány az időnként a szemébe lógó pánttal. Úgy is viselkedik. Köpköd, kiabál és messzire dob mindent a kezéből: rágókát, kanalat, játékokat. De már lehet vele labdázni és néha ő is felkerekedik és az elgurult labda után mászik, nem mindig nekem kell... 🤩

Ma elmerészkedett a nappali ajtajáig, a küszöbön leült és megszemlélte az előszobát. Oda majd máskor megy, amikor már nem lesz ilyen fárasztó mászni... 😊

napi jó 12. nap (2024)

Tegnap lemondtam a n3tflixet, mert amióta Babó megszületett, csak a tesóm kapcsolta be, amikor látogatóba jött... előtte is csak kb 2-3 havonta neztem rajta valamit. De mivel még maradt egy nap, ameddig működött, gyorsan megnéztem egy filmsorozat második évadát (az elsőt kb 2 éve láttam), főleg miközben Babó aludt (leginkább mobilon), egyik fülemben fülhallgatóval, hogy nehogy felébredjen. Megvolt a heti/havi luxus.😊 

napi jó 11. nap (2024)

Babó első bibije eléggé visszavetette az írhatnékomat, de igyekszem ezen felül emelkedni, továbbra is tenni a dolgomat és megpróbálni a jóra koncentrálni. 

Szóval a mai napi jó az volt, hogy jó ízűen eszegette csemeténk az ebédjét, ami életem első önállóan megfőzött húsleveséből származott (főtt pulykacomb és sárgarépa/murok/ pürésítve). Jó érzés látni, hogy van értelme annak, amit csinálok (időt töltök a konyhában és ehető, ami elkészül). Az apukája is szeretné a főztömet, ha kapna... 😅 

Egyszerűen nem tudom, másoknak hogy fér bele az idejükbe a főzés is az egyéb házimunkák mellett, ha van egy aludni nem szerető kisbabájuk... 

napi jó 10. nap (2024)

 ... ma kicsit nehezebb végiggondolni, hogy mi minden jó történt (pedig volt sok jó), de lassan kezdi Babó a fogacskájával és fájó ínyével elviselhetetlenné tenni a szoptatást és nem érti, miért menekülök és próbálom jelezni, amikor fáj. A cumit, cumisüveget, pohárból tejet nem fogadja el... na de lesz valahogy. 

Amúgy nagyon aranyos, amikor a földön üldögélve nézelődik és magyaráz, lassan nem akar fekve maradni sehol, mert sokkal többet lehet ülve látni (persze minden baba ilyen, de mi rajta keresztül tapasztalunk :) ), egyre változatosabb a bababeszéde és egyre jobban látszik, hogy túltesz a szülein akaratosságban... 😊🙈

napi jó 9. nap (2024)

Ma megpillantottuk Babó első tejfogát! Igazán nem kapkodta el, 3 hónapos kora óta várjuk ezt a pillanatot (kb. azóta mindent erre fogunk), 1 hete pedig érzem is, hogy most már tényleg úton van, mikor Babó az evést is fogíny fájdalom csillapításra használja... ennyi csillagot életemben nem láttam napközben, mint amennyit emiatt a huncut kis fog miatt...😵 bele sem merek gondolni, hogy még 19 darab hátravan.... 

Közös a szenvedés, csak mindenki kicsit másképp... 

Nagyon belehúzott a kicsink, egy hét alatt ülés, mászás, első fog... most igazán pihenhetnénk egy hónapot a következő kaland előtt... 😊

napi jó 8. nap (2024) (pótlás :) )

 Biztos olvasta Babó az előző bejegyzést, mert tegnap elkezdett egyedül mászni. 😊💗

napi jó 7. nap (2024)

Ma valamivel több, mint 2 órát aludt Babó összesen napközben, ez nálam már majdnem pirosbetűs ünnep kategória. 

Mászott is pár "lépést" önállóan, sejti talán, hogy ahhoz, hogy megússza a következő randit a gyógytornásszal, valamit kell villantani 2 napon belül... 

Nagyon édes látni, ahogy egyedül üldögél már, még kileng a felsőteste, de rendszerint nem dől el és már labdával játszadoztunk, miközben üldögélt... 😊

napi jó 6. nap (2024)

 Az új életem szempontjából ma nagyon sűrű nap volt, volt nálunk reggel a védőnő, aki megállapította, hogy kisdedünk nem is olyan kicsi, jól raktározza a bevitt táplálékot (tényleg sikerül kb. megtripláznia a születési súlyát 9 hónapra a szokásos 12 hónapos kor előtt), délután 2-től vizsgáztam (az egy órás vizsga utolsó 40 percét Babó az ölömben töltötte, mert felébredt és beszélgetni támadt kedve, néha a vizsgáztató hangját is elnyomva), fél 5-re pedig a fodrászhoz volt időpontom, amihez előbb Babó apukáját kellett begyűjteni, hogy a csemetét le tudjam adni neki.

Amikor már az autóban ültem a fodrász fele, éreztem, hogy azért volt bennem egy adag feszültség a mai nap során, pedig semminek nem volt igazán tétje, csak már annyira megszoktam ezt a fajta érzelmi működést, hogy ez kapcsol be, ha nem figyelek... jó lenne legközelebb hamarabb észrevenni.

Egyébként mindhárom program jól alakult, és napi jó bónuszként még kaptam a vegetáriánus szomszédomtól egy húsos péksütit is ajándékba, mert tévedésből azt adták neki vásárláskor és nem akarta eldobni. 😊

napi jó 5. nap (2024)

Ma reggel Babó és én is elaludtunk, majdnem fél 9-kor ébredtünk (persze éjjel szokás szerint volt pár eszegetés), úgyhogy némi kapkodással indult a nap, de így is odaértünk időben babaúszásra. Ma sikerült nem belepottyantsam a vízbe, végülis lehet ez is egy napi jó (mindkettőnknek, bár ő egyelőre még nem vezeti- vagy csak nem láthatóan). 😅 Ma először kapott karúszókat (elsőre elég nehezen tudtam feladni rá, ezt még nekem is gyakorolni kell), onnantól a karmunka helyett belekapaszkodott bal kezével a bal karúszóba, a másik kezét leengedte maga mellett, és a labdákat meg sem próbálta megfogni. Kb így szoktam kinézni én is, amikor belekapaszkodok a válltáskámba.... lehet, hogy onnan merítette ő is az ihletet...

Csodálatos módon ma egészségügyi vonalon is jó híreket kaptam. A kolléga, akinél jártam, mondta, hogy a munkahelyemen főleg a fiatalok hiányolnak engem, én nem kérdeztem részleteket, ő nem mondott kérdezés nélkül, de megegyeztünk abban, hogy nem kell sietni vissza a munkába. Megvár. 

napi jó 4. nap (2024)

Látni, ahogy Babó még az apukája oldaláról legmorcosabb családtag arcára is képes mosolyt varázsolni és eléri, hogy szó nélkül hosszasan cipelje mind a 9 kilóját... 😊🤩 

Igazi varázslat.

napi jó 3. nap (2024)

Ma sűrű nap volt, sok jó dologgal. :)  

Megtörtént végre a szelepcsere a hálószobai fűtőtestnél, ami miatt télen pár hónapig olajrezsóval fűtöttünk a szobában, meglepően gyorsan ment és elmaradt a felfordulás, amire számítottam lélekben. 

Találkoztunk K. barátnőmmel, a férjével és a két kisfiukkal a szabadban. Bár Babó ma kihagyta a délutáni alvást, de jól bírta szusszal, végig érdeklődve nézelődött és kicsit magyarázott is, csak kb 7 óra ébrenlét után kezdett nyűgösködni... jobban bírja az alváshiányt, mint én... Persze kaptam tippeket a gyakorló szülőktől, még emésztgetem, hogy akarok-e egy harmadik babahordozóba pénzt fektetni, miután már van kettő gyakorlatilag használhatatlan...

Rendeltünk pizzát, ami nem kicsit csípett, de azért finom volt. :)

napi jó 2. nap (2024)

Babó úgy döntött, hogy kihagyja a kúszást és egyből a mászás és ülés irányába specializálódik. Persze a szakmai anyagokban és babaúszáson is azzal riogatnak, hogy kimarad egy fontos lépés az idegrendszer fejlődésében és gyakoribb a mindenféle tanulási nehézség ezeknél a gyerekeknél. Ma eljutottunk egy Dévényeshez, aki megállapította, hogy valóban nem lesz ebből már kúszás, mert már túl elől jár a kislányunk a folyamatban, de nem kell aggódni, ettől még lehet "orvosprofesszor" a lányból, mert azoknak a gyerekeknek más tünetei is vannak, amiket Babó nem mutat... 😅 nem hinném, hogy tudja, hogy mi az én szakmám, és az esetlenségemből, ahogy a gyerekkel idegen szakemberek előtt (gyerekorvos, védőnő is) megnyilvánulok, valószínűleg fel sem merül benne, de a napi jó, hogy minket megnyugtatott és elengedtük a kúszást (és nem, nem ragaszkodunk az orvosprofesszorsághoz sem, apukája pl. profi női focistát szeretne belőle faragni 😆). Utólag persze kiderült, hogy én sem kúsztam, de persze ezt eddig jótékony homály fedte... 😊

néha rátévedek...

... egy pszichiáter lány blogjára, aki kb. egy hónapja szülte meg a második gyerekét, az első gyerek is még csak most két éves... Annyira meglepő számomra, hogy már két blogbejegyzést is írt azóta, hogy kétgyermekes édesanyává vált, nem mintha ez megugorhatatlan teljesítmény lenne, de valahogy az én írásvágyam eltűnt az utóbbi évben.... nem gondolom, hogy a hormonok 😅, inkább csak egy megszokás nálam, hogy a jó dolgok kevésbé ihletnek meg, mint a panaszkodást kiváltóak....

... itt az ideje ezen változtatni és ismét belevágni a napi egy jó dolog kihívásomnak. 

Bár még messze a nap vége, de máris van három mai napi jó is. 

Babó ma majdnem másfél órát aludt délelőtt, ami nála majdnem egyéni rekord, rendszerint reggeltől estig minden alvását összeadva jön ki hasonló mennyiségű alvás (születése óta). Egyszerűen nem ér rá a kisasszony aludni, mert annyi mindent kell felfedezni ebből a csodálatos világból, időpazarlás lehunyni a szemét... Ebből adódóan a leghatékonyabb időszakom este fél 10 és 11 között van, amikor ő már alszik, én pedig még időnként képes vagyok nyitva tartani a szememet.

A másik jó dolog, hogy az előző két napi étvágytalanság után ma ismét lelkesen eszegetett szilárd ételt is, nemcsak rajtam lógott egész nap (és éjszaka...). Ismét úgy érzem, hogy van értelme a konyhában pepecselni és mindenféle zöldségeket és gyümölcsöket pürésíteni és lefagyasztani, mert van fogadó fél is rá. 😊

És hát Isten éltessen, drága kislányunk, 8 hónapja születtél meg. 💓