vasárnap, december 29, 2013

friss tanulsag

informatikusokkal ne kezdj el borozgatas kozben politikarol beszelni, mert ugyis csak te johetsz ki antidemokratikuskent az ugybol... szerencsere legalabb a bor finom volt.

péntek, december 27, 2013

életelixír :)

... reggel óta itthon, 2 óra alvás után meg is házszentelve (szerencsére idén gyorsan ment és nem kérdezték meg, hol járok iskolába - lehet, hogy az öregedés csalhatatlan jele ez már...?), anyai húslevest ebédelve, amitől (nem beszélve kedvenc csirkecombjaimról) úgy érzem, hogy az utóbbi hetek feszültsége gyorsan elillant, és nagyon bízom benne, hogy nem fog ugyanilyen gyorsan vissza is illanni... ... délután pedig hosszú idők óta először befejeztem egy könyvet, tegnap vonatozás közben kezdtem el igazán olvasni (előtte vagy 3 héttel már beleolvastam, de akkor valahogy nem jött össze az, hogy hosszabb időt is töltsek mellette) és ma délutánra ki is végeztem. Mosolyka könyve volt ez, amiről már meséltem egy korábbi bejegyzésemben, úgy érzem, hogy igazán jót tett, javított kicsit a szemléletemen az élet(em)ről. Jó lenne kicsit többet élni és örülni annak, hogy létezem. Amúgy pont ma olvastam, hogy egy amerikai tanulmány alapján az orvosok 2/3-ának vannak negatív érzelmei a munkájával kapcsolatban, úgyhogy nem én lógok ki egyedül a sorból. Én sem morognék annyit, ha kicsit többet foglalkozhatnék a szakmával és kevesebbet azzal, hogy olyan témákban írogatok cikkeket, amik pont nem fedik le a gondozott betegeim 85%-át... És emiatt nem lenne folyamatosan az az érzésem, hogy nem tudok eleget és emiatt esetleg valami nagy dolgot elnézek. Na de a mai könyv és eddigi életem tapasztalatai alapján mindennek megvan a maga oka, csak győzzem kivárni a megvilágosodást. :) Lassan elkezdek visszatekintgetni az elmúlt 1 évre (amint kialszom magam). Az már biztos, hogy felejthetetlen marad nagyon sok vonatkozásban... :)

szerda, december 25, 2013

járványos süteményosztogatás...

.. egy hét alatt a harmadik nővér hoz nekem hatalmas adag süteményt és állítólag nem azért, mert nem nézik ki belőlem, hogy nem tudnám én is elkészíteni (bár nem rejtem a véka alá, hogy a mások által a konyhában töltött időt én rendszerint alvásra használom fel és emiatt a szakácsművészetem még nem érte el a csúcsát... :) ).
... a titok nyitja lehet, hogy abban rejlik, hogy mindhárom hozzátartozójának vagy magának a nővérnek a kezelésébe belecseppentem akarva-akaratlan.
... lehet, hogy inkább üzem- és hozzátartozó- orvosi pályára kellene lépnem...
... a héten egyszer már szomorúan konstatáltam, hogy az egyik szoknyámat, amit nemrég vettem és nyilvánosan még nem is viseltem, egy darabig már biztos nem is fogom, mert a cipzár megmakacsolta magát azon a helyen, ahova a tele tál tiramisu felugrott...
... erről pedig eszembe jutott gyerekkorom egyik slágere, gyorsan meg is hallgatom. :D


24 óra...

... múlva, ha minden igaz, már útban leszek hazafele, igaz, hogy nem autóval, mint az alábbi örök Chris Rea kedvencben, hanem vonattal, de úgy is nagyon jó lesz. :)



... addig már csak a mai ügyelet és a holnap reggeli kapkodós-kétségbeesős-rohangálós csomagolászás van hátra. Ho-ho-hóó és jupiáéééé. :D

hétfő, december 23, 2013

ébredéseim...

..anime figurákkal életre keltve (pisztoly nélkül, de egyébként kb. így kell elképzelni). :)

vasárnap, december 22, 2013

Boldog Karácsonyt Mindannyiunknak! :)

... ha esetleg addig már nem néznék be ide... :)

szombat, december 14, 2013

ígérgetek...

... ezúttal valószínűleg ismét a lehetetlent, vagyis hogy megírok egy fél cikket ma és holnap... ... Sors, nyiss nekem tért (=küldj nekem múzsát, rengeteg kitartást, friss elmét, és akaratot, hogy ne kelljek fel a székből folyamatosan)

kedd, december 10, 2013

nem túl büszke...

... ma este sikerült megírnom (=összecsapnom) két bejegyzést a hivatalos blogomba, elvileg lett volna rá 2 hónapom, de mire való akkor az utolsó (utáni) pillanat... Ha végetér a pályázat, ami miatt írom, valószínűleg törölni fogom az egész blogot, mert nem vagyok rá büszke, hogy a nevem alatt fut... és persze ma este (utolsó nap, leadási határidő) láttam, hogy újabb szabályok születtek a legutóbbi beszámoló küldéshez képest, amit persze már nem lehet betartani... persze ezt 10 napja elküldték, de kinek volt ideje el is olvasni azt az egy darab emailt... ... azért még mindig bízom, hogy ez a káosz eloszlik egyszer a búrám fölül/körül/belül... :)

péntek, december 06, 2013

egy élet...

... ami sokak életét megváltoztathatja... Néhány napja a fbook-ra egy fárasztó nap után belépve épp egy állásajánlatra akartam rákattintani, amikor teljesen véletlenül felfigyeltem egy ismerős által ajánlott cikre. Ez volt az a cikk, elkezdtem olvasni és a végén már elszorult a torkom, és meg sem tudtam volna szólalni anélkül, hogy ne kezdjek el sírni... amiatt, hogy megsajnáltam őt, és még inkább amiatt, hogy nyomorultul éreztem magam, mert még így is némi irigységet éreztem, mert ő már megtalálta azt, amit én oly gyakran elveszítek, nevezetesen a lelki nyugalmat, az elégedettség és boldogság érzetét és a célt a szemeim elől... Szégyen, tudom, nem is vagyok büszke rá, hiszen gyakorlatilag minden alaptényező megvan hozzá: szeretnek a szüleim és néhány hozzám közelálló ember, mozog kezem-lábam, van fedél a fejem felett). Viszont elkezdtem olvasni Mosolyka blogját és megvásároltam a most megjelent, "Te döntesz" című könyvét is, ma este már neki is fogtam. :) ... mostantól igyekszem nem elfelejteni, hogy "Én döntök".

csütörtök, december 05, 2013

amiért tényleg megéri (időnként)...

... ma ismét úgy jöttem át az ambulanciáról, hogy ebből az egészből nagyon elegem van és lassan ideje lenne valami könnyebb/más/nagyon nagyon más munka után nézni (erre kinyitom a postaládámat és egy németországi állásajánlat virít benne úgy, hogy nem is kerestem, a jelenlegi fizetésem kb. 8x-osáért - hmm hmm, a sors keze lenne...?) ... és akkor délután 6-kor az ügyeletes orvosi szoba nyitott ajtaján keresztül két betegem ezt a kis tányért hozta egy kis hatórai teával, mert a bennfekvés során bevezették ezt a szokást a kórtermükben és ezt velem is szerették volna megosztani... ... és kaptam 3 angyalkát, hogy vigyem haza magammal és akasszam fel otthon a karácsonyfára. ... ezek azok a pillanatok, amik adnak egy kis erőt, hogy szombaton is visszajöjjek ügyelni, holott már most is azt érzem, hogy több energiám nemigen maradt erre a hónapra, pedig még csak most kezdődött el.

hát igen...



.... a vacsora azért kiadósabb lett... ;)

ez most egyébként fel van fordulva, de mobilról nem mindig sikerül a megfordítós mutatvány - mint ahogy most sem. :)

ebéd :-)

na de a vacsora rendelve lesz, mert ügyeletben nem sajnálom a bevitt kalóriát... jó lesz búfelejtőnek.... :-)

szerda, december 04, 2013

nagy fene köd van...

hát... tényleg ekkorát még nem is láttam... legalábbis errefele - mert otthon hajdanán láttam ennél vastagabb tejfölt is... :) még vezettem is benne egyszer... :)

vasárnap, december 01, 2013

Harkány, Hotel :-)

csapatépítő jellegű ifjúsági szakmai nap. Következtetés: mi, fiatalok, nagy többségben nagyon jófejek vagyunk...  :-) csak lehetőleg ezt ne nőjük ki...

újabb szerelem a láthatáron....

... azzal ámítom, hogy ha lenne nekem egy ilyen kis kütyüm, akkor a hajnali 2 különböző időpontú csengetést és az anyai kedves telefonálást (ami gondolom neki kevésbé jól esik :) ), valamint utána ágyból vérző szívvel kikászálódást le tudnám cserélni egy mosolygós üde ébredésre... ... bár azért megszólalt bennem a kisördög, hogy ismerve magamat, valószínűleg olyan mélyen és komplexen van bennem kódolva a kora hajnali ébredési képtelenség, hogy nincs az az emberi találmány, ami ezt felülírhatná vagy ezen segíthetne... :)