vasárnap, május 29, 2016

feledékenység...

.... ma este döbbentem rá, hogy a komolyzenei bérletem utolsó két előadására egyszerűen elfelejtettem elmenni, mert nem írtam be az online naptáramba.... az egyik időpontban ugyan épp külföldön voltam, de a másik időpontban az ügyeletet nagy valószínűséggel elcsereberélhettem volna, ha még tavaly valamiért nem csak az első 3 előadás időpontjait írom be....

... még több összeszedettség, még több tervezés, még több káosztalanítás szükséges...

Következtetés: személyi titkár kerestetik.

csütörtök, május 26, 2016

ha jót nem tudok írni....

... írhatok rosszat?

Van egyáltalán értelme?

vasárnap, május 22, 2016

ma eljutottam odáig...

... hogy rákerestem a neten arra, hogy "hogyan legyünk türelmesebbek"...

... úgy érzem, elfogyott az a csepp is, ami még időnként felderengett...

... és holnap ráadásul még elméleti vizsgáztatok is, ami szintén nem fog jót tenni a lelkecskémnek a pénteki gyakorlati vizsga alapján (szerencsére voltak kellemes kivételek is, de kiábrándító tapasztalatok is).

... még mielőtt átböngészem a türelmessé válás lépcsőit, előbb átnézem az előadások anyagát, hogy ne kérdezzek olyant, amiről nem esett szó. 

Feltéve ha lesz hozzá türelmem.

péntek, május 20, 2016

... töprengek.

... az alatt a néhány nap alatt, amit otthon tölthettem, egy percig sem fájt a fejem (ami mostanában elég gyakran), napi egy kávé elég volt az egész napos zakatolásomhoz, könnyebben ébredtem (azért költői túlzás lenne azt írni, hogy egyáltalán nem jelentett nehézséget...:) ), semmi egyebem sem fájt egészen addig, ameddig ismét össze kellett csomagolni a batyumat...

... a munkahelyemen eltöltött első órában ismét ideges lettem és türelmetlen és azóta is csak kapkodom a fejemet azokon az apró, de egyre gyarapodó igazságtalanságokon, amiket megtapasztalok. :(

... biztos, hogy kell ez még nekem...?

kedd, május 10, 2016

félrehallások n+1

"gorgonzolás" helyett "kórboncolás"

(kopogó szemmel sorban állás közben a pizzázóban - valójában gyrosra várva)

csütörtök, május 05, 2016

... hiányérzet...

... fegyvertelennek érzem magam, amióta a telefonomat elküldtem a szakszervizbe, mert úgy tűnik, hogy kihalófélben van az akkumulátora. :(

... előrekerült a régi (első okos) telefon, de sokkal lassúbb, kevésbé bírja a telefonálgatást és beérkező emaileket, illetve nem is lehet vele olyan jó fotókat készíteni - így legfrissebb áldozatom megörökítésével is várni kell még...

... a végén még elő kell keresgéljem a fényképezőgépemet, ami sajnos nem zsebméretű (bár csak egy sima kis kompakt; tükörreflexesbe az én tehetségemmel kár pénzt fektetni - és az még nagyobb méretű lenne és még kevésbé férne el az amúgy is túlzsúfolt életemben táskámban).

... számos hiányérzetem tekintetében viszont egészen kecsegtető a jövő hét. :)

(szerk megj. az orchideáim még élnek, csak épp nem mindegyik virágzik már... állítólag ez normális, én azért kicsit gyanakszom, az üzletekben mindig virágba borulva látom ezeket a primadonnákat...).

szerda, május 04, 2016

....

... még kellemetlenebb, hogy éjfélig dolgoztam az előadáson, amire végül 6 diák jött el.... utána pedig ügyelet után még bent maradtam, hogy délben az előre megbeszélt gyakorlatot is megtartsam, és erre ketten jelentek meg.

A kiábrándulás nem várta meg a vizsgaidőszak kezdetét...

kedd, május 03, 2016

egy kicsit kellemetlen

... amikor este 8-kor szembesülsz azzal, hogy a másnap reggeli angol nyelvű előadásodnak csak a fele van meg, mert előző év óta kibővítették az adott előadás témáját.

Hüpp.