szombat, december 21, 2024

mérföldkövek...

Babó életében, méghozzá a mai naphoz kötődően. 

Ma volt az első kiflivég rágcsálás, mind a két kibújt és egy éppen csak elindult fogacskájával... :) nem kapkodja el a fogzást, megadja a módját, csak az én koszorúereim húzódnak össze folyton folyvást, amikor a darabos táplálást próbálom valahogy szervezni...

Ma először fel is állt egyedül a kiságy szélében megkapaszkodva (majd második ilyen megmozdulásnál jól beverte a száját). A mozgásfejlődést is komótosan intézi Babó, de azt hiszem, hogy emiatt nagyon hálás lehetek, mert így legalább a már meggyötört koszorúereimnek adott egy kis haladékot.

csütörtök, december 19, 2024

napi jó 62. nap (2024)

Bár Babó épp evés és ivás sztrájkot tart, a gyümölcslé, amit utoljára 6 hónapos korában kapott pár alkalommal, amikor az ivással ismerkedett, ismét felkeltette az érdeklődését és vacsorára ivott annyit, amit kb előző 2 nap összesen. Így holnapra van reményem, hogy kicsit visszahidratáljam, mert a víz más pohárból és a tea annyira nem jött be. Olyan jó lenne olvasni a fejében, miért szeretett ki a rózsaszín membrános poharából vagy a vízből vagy is.... 

Remélem ez is átmeneti, mint oly sok minden az eddigi életében (kivéve a pelenkázás, öltözés, és fürdés utáni törülközés iránti ellenszenv, ezeket egyenletesen utálja születése óta)...

bújj-bújj

Rohannak a napok, és este blogírás helyett inkább kicsit beszélgetek még R-el (ha nem alszom el én is véletlenül), mert addigra nyugszik el a ház. Babó a náthája óta bújósabb és kicsit nyűgösebb is, szorosan a nyomomban van, és legszívesebben a karjaimból mutogatná egész nap az őt érdeklő tárgyakat... így nem igazán sikerült még csak a töredékét sem elvégezni azoknak a feladatoknak, amiket terveztem, a lakás egyelőre romokban, karácsonyi ajándékok pedig tényleg csak valami csoda folytán kerülhetnek a fa alá... 😅

Lassan elengedem az elképzeléseimet és lesz ami lesz... De karácsonyi zene biztos, hogy van és lesz... 😊

szerda, december 11, 2024

napi jó 61. nap (2024)

Azok után, hogy minden ismeretlen embert levesz a lábáról a mosolyával, ma készült Babóról olyan kép is, amikor épp a földön fekszik és bömböl az asztalról levert papírok között. Ja, hogy ez nem is annyira jó hír... máskor ilyen nagy bömbölések közben biztos nem jutna eszembe elővenni a telefont és fotózgatni, de rájöttem, hogy ilyen kép is kell a családi albumba, mert az idő hajlamos kicsit átrajzolni a múltat... :) Hát most kettő ilyen kép is készült. Vélhetően a délutáni 15 perces alvása is közrejátszott, amit hiába próbáltam még kétszer kicsit megnyújtani, nem kért belőle. 

Ma megérkeztek a hajpántok és a hajcsatok egy magyar kézművestől, amikkel a Babó szemébe lógó tincseket szeretném megzabolázni (hogy ne kelljen megint a papírvágó ollót akcióba állítanom...), egyből hármat is raktam a hajába, nagyon édes volt. 😁

Ebéd körül felhívott egy céges ismerősöm is, aki egy előadás megtartására kért fel annak ellenére, hogy tudja, hogy most épp itthon vagyok és leginkább csak felejtem a szakmát... hízelgő volt, hogy rám gondolt, de szerintem nem fogom elvállalni, mert így is a Babó altatása utáni ébren töltött óráimat eléggé kitöltöttem az utóbbi időben az ilyen be-becsúszó hízelgő feladatok teljesítésével...🙈  


péntek, december 06, 2024

Mikulás látogatóban

Babó két napja náthás, dől a trutyi az icipici orrából, éjszaka is többszöri szívást igényelt első nap (a ma éjszakát még meglátjuk), így tegnap végül ki sem tettem a lábam és a kreatív energiám is odalett, hogy valami Mikulásjárás szerűséget összehozzak. Az vigasztalt, hogy úgysem fog emlékezni rá nagy korában, hogy az első elmaradt.... 
Reggel, miután megmelegítettem a kávét és elindítottam a mosást, akkor vettem észre, hogy a Mikulás nálunk is járt éjszaka és ott hagyta Babónak a keresztelőn viselt cipőcskéi mellett az ajándékot. ❤️ 
Babót leginkább a már kinőtt cipői érdekelték, de azért a csokimikulás fejét is bőszen rágcsálni kezdte papírostól egy idő után, és mivel elvettem tőle, mielőtt a szájában marad ez a testrész, sikerült is elrontani az amúgy egész jól induló napját... 
Nagyon hálás vagyok R.-nek, hogy mégsem maradt el ez az ünnep ....