kedd, január 28, 2014
.. bár...
... zökkenőmentesen zajlott a ma reggeli buszozás (még egy sort nosztalgiáztam is a buszokon), de azért kifejezetten örülök, hogy a műtét sikerült és Szöszikém gyógyultan távozott az autókórházból. :)
... már hetek óta fontolgatom, hogy mégiscsak megfogadjam-e 2014-re, hogy minden napra keresek valami pozitívumot és megírom a blogomon: a ma reggeli csapkodós hangulatom (hülye adminisztratív útvesztők, tényleg belefáradtam) azonban arra késztet, hogy még mindig ne foglaljak álláspontot arról, hogy akarok-e még egy újabb gondot (még ha ilyen banális és talán pozitív hatású) a nyakamba venni...
... hát ennyi mára. Jóccakát!
hétfő, január 27, 2014
francia percek :)
... azt még hadd meséljem el, hogy ma reggel végre elküldtük a folyóirat szerkesztőnek emailben a felkérésre megírt, tegnap éjjel 1-kor befejezett cikket, amit egy szegény (nálam sokkal szorgalmasabb és precízebb) PhD hallgatóval hoztunk nagyjából össze (ő a nagyját, én az apraját), némi felsőbb utasítás alapján módosítgatva, de tényleg meglehetősen szabad kezet kapva. Erre délután 5-kor kapok egy színtiszta francia nyelven írott emailt a cikkel kapcsolatban (majd még hármat egymásután ugyanezen a nyelven)... még szerencse, hogy létezik már a gúúúgel fordító, így nagyjából sikerült megfejteni, hogy mit is szeretnének velem kommunikálni - franciául ugyanis egy bűvös mondatot tudok csak... :) na jó, kettőt. :D
... szerintem el sem tudják képzelni, hogy létezik olyan ember, aki a folyóiratukban akar publikálni angolul és mégsem tud franciául... :)
Szöszikém pedig beteg...
... ma délután bekerült az autókórházba, egy napra befektették: akutan jelentkező motorhiba jelzés hátterében trafóbetegséget diagnosztizáltak, műtéti beavatkozás szervcserével holnapra várható. Ez még belefér (az eddig megtett kilométereibe a taxis véleménye alapján, és még a pénztárcám is talán megbírja), csak épp holnap megint buszozni kell, oly sok idő után először és erre a városra egyáltalán nem jellemző hidegben. :) Remélem azért időben odaérek, mert a fagy és a hó a tömegközlekedésen is rajta hagyta a nyomát... és ezek után holnap még szakrendelés is...
... mai aktuális legvonzóbb állás: teázóban pultos.
Dal 2014
... én már az első válogatáson megtaláltam az idei kedvencemet. :)
Kicsit Zoránra emlékeztet, de az nem baj. :) Persze még van 2 előválogató, ahol még jöhetnek további kellemes meglepetések. :)
Kicsit Zoránra emlékeztet, de az nem baj. :) Persze még van 2 előválogató, ahol még jöhetnek további kellemes meglepetések. :)
szombat, január 25, 2014
megvolt....
... az első frissen hullott nagy mennyiségű hóban és hófúvásban vezetésem a tegnapi napon, illetve ma ki is kellett bányásszam Szöszikét a hó alól... ha ilyen lesz a tél további része, akkor meglesz a rendszeres napi testmozgás...
... egyébként ettől a friss hóban első alkalommal vezetéstől már hónapok óta rettegtem titokban, de így felügyelettel jóval kevésbé volt traumatizáló, mint ahogy magamban előre elképzeltem. Egy fóbia tehát félig- meddig leküzdve, de azért nagyon várom a hó és latyakmentes tavaszt... :) amúgy is tavaszi lány vagyok, de amióta autóm lett, már nem látom a télben a romantikát... :)
csütörtök, január 23, 2014
szerda, január 22, 2014
ki a kicsit
nem becsüli... :-)
indul az új (i) fejezet az életemben - remélhetőleg nem fertőz meg annyira, mint bátyót és még néhány ismerőst... :-)
szombat, január 18, 2014
orrszelelés helyzetjelentés :)
... még mindig életben vagyok, és az egyik oldal már rendesen szelel, hála a rengeteg mézes-citromos teának, C-vitaminnak, antibigyónak és nem utolsó sorban a fejem gyakori gőzölésének, aminek hála az éjszakákat szabad felső légutakkal tudtam végigaludni (napközben persze visszatér még mindig a taknyolás-orrfújás-dohányosokat megszégyenítő kutykorékoló köhögés - lehet benne azért némi munkahelyi komponens is, de nemcsak... :) ). Persze ezeket a napokat is végigdolgoztam, aranyos volt, ahogy a betegeim aggódva kérdezgették a maszk fölötti arcterületemet fürkészve, hogy vagyok és jobbulást kívántak. :)
... szóval úgy néz ki, a végső győzelem mégiscsak az enyém lesz. Bárcsak a kartonhegyemmel folytatott küzdelemben ilyen jól állnék, de ott azt hiszem, közeleg a végső vereség, összeomlik az ingatag rendszer...
... már csak azt kell kitaláljam, hogyan NE szóljon az egész 2014-es évem csak a munkáról (bár ha végül összeomlik a rendszer, úgyis keresgélhetek más munkát - már van is pár ötletem, ma este például egy könyvesüzletben szeretnék árufeltöltő lenni)...
hétfő, január 13, 2014
addig kísértettem a sorsot...
... hogy végül csak összejött egy rendes becsületes felső légúti fertőzés, némi hörghuruttal és gyanított orrmelléküreg gyulladással. Úgyhogy mától antibigyót kezdtem szedni, mert rájöttem, hogy nélküle még hosszú ideig eltarthat (mindenre a mézes-citromos tea sem képes), azonban dolgozni ettől még be kell járni, mert mostanában kicsit elfogytak a kollégák, nemigen ajánlgatja senki spontán, hogy menjek haza és vissza se jöjjek, ameddig meggyógyultam.
... szóval most a levegővétellel vagyok elfoglalva (némi cikkírással megfűszerezve), amikor épp nem alszom, akkor gyötör a lelkiismeret furdalás, hogy miért nem haladok kellőképpen. Foghatnám az agyam csökkent oxigénellátására, de sajnos a betegség előtt sem ment fényesebben, úgyhogy valami hihetőbb kifogást kell találjak...
szombat, január 11, 2014
csütörtök, január 09, 2014
egy kis csodazene
ma először nem irigyeltem a szimfonikus zenekarok zenészeit a tehetségükért és hogy a zenélés jelenti a mindennapi tevékenységüket...
ma a változatosság kedvéért a kosztümbe öltözött fiatal lányokat irigyeltem, akiknek a mindennapi tevékenységet az ajtó mellett állás és jegyellenőrzés jelenti, utána pedig leülhetnek és hallgathatják a koncerteket... na jó, biztos csak részmunkaidőben, de akkor is... ;)
ma a változatosság kedvéért a kosztümbe öltözött fiatal lányokat irigyeltem, akiknek a mindennapi tevékenységet az ajtó mellett állás és jegyellenőrzés jelenti, utána pedig leülhetnek és hallgathatják a koncerteket... na jó, biztos csak részmunkaidőben, de akkor is... ;)
hétfő, január 06, 2014
péntek, január 03, 2014
el sem hiszitek
... mennyire nincs kedvem holnap visszaindulni a másik életembe és megint nekifogni a munkának... tudom, hogy örülnöm kellene, hogy élek és dolgozhatok, de némi szorongással tölt el a tudat, hogy hétfőtől ismét minden visszazökken a régi kerékvágásba, megint beindul a mókuskerék: osztályos betegek, ambulancia, vizsgáztatás, oktatás, cikkírás, ügyeletek.
... 2014 egyik feladata az lesz, hogy megtanuljak ezeknek örülni - előreláthatóan meg kell majd keményen dolgoznom ezért...
... a másik feladat az lesz, hogy megtanuljak minden egyébnek örülni - ez tűnik jelenleg a könnyebb dolognak.
csak úgy kószálgatok...
... a neten (tanulmányúti pályázatírás helyett) és számos apró kincsre bukkantam, mint például az alábbi rövidfilmre is arról, hogy (általában) hogyan működnek a férfiak és a nők:
:))
:))
szerda, január 01, 2014
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)