Akut molylepkétlenítési akció

Tegnap reggeli bevásárlókörutam eredményeként női molylepke feromonokon alapuló technikájú molylepkétlenítő szerkezet boldog tulajdonosává váltam. Elvileg a megtévesztett fiú molylepkéket (csak és kizárólag ételre szakosodott molyokról van most szó, mert biológus barátaim minden kétséget kizáróan azt diagnosztizáltak a lakásban) kellene odacsalogassa magához, hogy aztán az illatfelhőtől elbódulva beleragadjanak a ragacsos papírba. Meglepő módon az egyedüli dolog, amit eddig fogott, az én voltam, amikor nagy lelkesedéssel nekifogtam összeszerelni ezt a csodálatos izét. Alig tudtam leoperálni a kedvenc szvetteremet róla, félelmetes találmány, ha valóban működik...

Remélem nem hiába ülök a női molylepkeferomon-felhő kellős közepén és tényleg hasznos lesz a legújabb szerzeményem. Ma agyoncsaptam a szobában egy teremtményt a feketelistáról, de mostmár azzal a biztos tudattal, hogy ez nőnemű volt, mert hát a fiúknak a "papírforma szerint" a konyhában a helyük... :)

A napokban...

... landolt a postaládámban a "Krisztina egyperces viccek" legújabb példánya. Történetesen el is olvastam, mert hát az ember soha nem tudhatja, hol bukkan újabb hasznos információkra... :) Azt hiszem, további kommentárt nem is fűzök hozzá. :)

A 10 leghasznosabb mondat állásinterjún

1. Az első gyerekem ötven után szeretném vállalni, szingli vagyok és utoljára ötéves koromban voltam beteg.
2. Haza is mehetek, ha végeztem a nap végén? Erre nem is számítottam.
3. Én sokallom a fizetést ezért a pozícióért, inkább osszák szét a HR-osztály munkatársai között.
4. Nem iszom, de csapatépítő tréningen józanul is lehet velem mindent csinálni!
5. Anyanyelvi szinten beszélek angolul, kivéve, ha nálam magasabb szintű vezetőmmel tárgyalok együtt.
6. Az előző cégtől végkimerülés miatt rúgtak ki, de azóta aludtam négy hónapot.
7. Nem kérek céges autót, sőt a saját kocsimat is felmatricázom, ha kérik.
8. Minden számítógépes programhoz értek, és ami esetleg nincs, azt meg hozok.
9. Hobbim a kávéautomata- és fénymásoló- szerelés, valamint a vállalatirányítási rendszerek karbantartása és fejlesztése.
10. A PHd hallgatók Miss Topless címét csak azért nem írtam be, mert amúgy is fent vannak a képek az interneten.

Boldog Húsvétot...

... kívánok én és ez a kis "nufi", aki napok óta Albinó képernyőjéről követi minden arcrezdülésemet. Már amikor épp nem egy pár(tucat) excel és egyéb fájl takarja el előle a kilátást. :)



Már csak órák kérdése és én is hazacammogok, csomagolászni, bevásárolni és aztán illa berek, nádak, erek, irány a nagybetüs HAZA, és legalább két napig csak töltődni fogok, csakis FEL, és SEMMIT sem LE a postaládámból. :)

És most még egy kis kitartás, cseppnyi koncentrálás és talán sikerül majd nyugodt szívvel félretenni a munkát egy egész hétvégére... :)

Fekete felhők az égen...

.. ezúttal viszont nem esőcseppekből, hanem üresen tátongó excel cellákból tömörülnek össze. Megint beütött egy nagy adatbázisolás, méghozzá húzós határidővel, sikerült is a hangulatomat fagypont alá hűteni. Még akkor is, ha tudom, hogy otthon egy csokor nárcisz vár, amit tegnap egy idős nénitől vettem a Plus előtt.

Már látom, hogy megint azon veszem észre magam, hogy elröppent a tavasz, itt van a nyári kánikula, és én még egy böcsületes hóvirágot illetve tulipánt sem láttam élőben.

És szagolgathatom a kiégett füvet a buszmegállóban, mert nekem csak ennyi jutott...

(kár, hogy nem lehet ide egy kis füstszagot belinkelni... - csak úgy, a hatás teljességéért:) )

Egy kis párizsi hangulat...

Rendezgettem a képeket, amiket hétvégén készítettem és egyszerűen nem tehetem meg, hogy ne tegyek fel párat belőlük. :) Nem engedi a született humanizmusom... vagy mittudomén. :)

Tehát akkor egyből bele a közepébe, egy jól ismert "tákolmány", amit, mint kiderült, eredetileg senki sem akart a tervezőn kívül, és a franciák jelentős ellenállásába ütközött az építése:



A jó öreg Notre Dame, kívülről...



... és belülről...


Nem teljesen alaptalanul tartják a gótika egyik remekének... :)

Esőben, szélben, de tavaszban...



Egy állhatatos fantom:



Aprócska francia Egyiptom, alias a Louvre bejárata:



Hamupipőke tanulságos története, avagy lehet-e pályaudvarból elbűvölő szépségű impresszionista (és nem csak) múzeum. Elárulom: lehet. Ezt hívják Orsay-nek. :)



És végezetül egy cseppnyi francia kiülős kávézós hangulat:



Párizs tényleg megér egy misét...:) És nem csak...

Egy kis ízelítő...

... a helyről, ahol hétvégén jártam.:)





(18. emeleti) Szoba kilátással ;)


Minden további nélkül el tudnék tölteni ott 1-2 évet, hátha ragadna rám egy kis "franszia báj és könnyedség"... :) És nem csak emiatt...

A beszámoló szokás szerint bizonytalan időre elnapolva, de azért talán még lesz is belőle valami. Ha a múzsa, na meg a szabadidő engedi.

Nem tudom, hogy...

... ki készítette az alábbi fényképet, de ha történetesen ért magyarul és olvassa a blogomat, akkor nagyon szépen megkérem, vigyen el engem is arra a helyre, ahol az alábbi fotó készült... :)) Már ki is néztem egy tulipánbokrot, ami mellett kényelmesen elférnék a füvön, kiterülve a napnak háttal szemben, csendben élvezve ezt a szín-szimfóniát.



Épp egy tavaszi hangulatú hátteret keresgéltem Albinóra (mert a havas kép már valahogy nem illett a plussz 10 fokokhoz, amik mostanában a szabad ég alatt röpködnek), amikor rátaláltam. Azóta többször is előfordult, hogy "puszta véletetlenségből" a háttérképnél kötöttem ki az intenzív statisztikázás közepett, remélem bocsánatos bűn. :)

És mivel tudom, hogy apum imádja a tulipánokat, ezért ezt a képet most kifejezetten neki küldöm. Ennél sokkal több tulipánt megérdemelne - most viszont csak ennyit adhatok.

Hát akkor mindenkinek egy csodálatos, felhőtlen tavaszt! :)