Mesék apunak Firenzéről 5.

Ma már annak örülhettem, hogy egyedül teszel-veszel, gondoskodsz magadról a szoba keretein belül, de azért csak fokozatosan, apránként, 2-3 napig csak ugyanannyit, aztán 2 lépéssel többet adhatsz hozzá a napi kitűzött célhoz. Ne tedd túl magasra a lécet egyből, centiméterenként kell megdönteni a rekordot.

Ma viszont azt hiszem én kicsit eldobtam a sulykot, amikor szándékosan, önmagamat munkára ösztönözve tettem egy olyan kijelentést írásban, hogy hétvégén elküldöm a főnökömnek a füzetecske anyagát angolul és magyarul. Még szerencse, hogy holnap-holnaputánra felhőket és esőt jósolnak errefele, így nem fogok 3-5 percenként vágyakozó pillantásokat vetni a rácson túlra (csak mert a teraszom mennyezetig érő rácsokban végződik és nem azért, mert valamit elkövettem volna, ami miatt egy ideig az itteni börtön vendégszeretetét kellene élvezzem...:) )
Épp ezért ma egy kisebb sétát teszünk csak, kilépünk a Sagrestia Nuova-ból, ahol tegnap jártunk, elhagyjuk az épületet, majd a San Lorenzo templom főbejáratán át belépünk a templomba, hogy megkeressük a Sagrestia Vecchia-t (öreg sekrestyét) és vessünk erre is egy pillantást.
A San Lorenzo templom helyén épült első templom volt Firenze legősibb katedrálisa, még 393-ban szentelte fel Szent Ambrus, a milánói püspök. Persze az akkori templomból később semmi sem maradt, sőt, még az utána épültből sem, úgyhogy a Medici család 1421-ben teljesen hamvaiból kezdte ujjáépíteni a templomot. Brunelleschit bízták meg a feladattal, és ő a Sagrestia Vecchia építésével indította a munkálatokat, aminek az eredeti rendeltetése az lett volna, hogy a Medici család temetkezési helyeként szolgáljon. Egy része a családnak azóta itt is nyugszik, a másik részét láthattuk már az Új sekrestyében, és jutott még belőlük a templom részét képező Hercegi kápolnába és más helyekre is. Gyakorlatilag az egész San Lorenzo templom a család temetkezési helye lett, miután az eredeti elképzeléssel ellentétben, mely szerint több gazdag firenzei család pótol össze a templom építésébe, végül csak szegény Cosimo de Medicire szakadt az összes költség. Szerencsére azért nem volt olyan szegény, így a templom is szépre és nagyra sikerült... :) Ő és felesége itt nyugszanak az Öreg sekrestyében.

Öreg Sekrestye (Sagrestia Vecchia)
- forrás: internettó -

Ez a kápolna egyébként a reneszánsz sírkápolnák mintapéldánya. Az építészeti tervezés Brunelleschi műve, de szinte minden egyéb művészi munkát Donatello végzett a helyiségben a bronzajtóktól kezdve a plasztikai díszítésen át a stukkókig. Ez a tevékenység állítólag nem nagyon tetszett Brunelleschinek, mivel ő az egyszerűség híve volt - ez egyébként látszik a templomba belépve is. A terem közepén álló egyszerű asztalt egyébként szintén Brunelleschi tervezte. A hátsó falon látható két bronzajtó Donatello műve, mártírokat és apostolokat ábrázoló domborművekkel van díszítve. Innen nyílik a kolostorudvar, melyen át, ha az embernek szerencséje van, bejuthat a VII. Kelemen pápa (Giulio de Medici) megbízásából épített könyvtárba, a híres Biblioteca Laurenzianába. Hát nekem nem volt szerencsém sajnos, mindkét ajtót zárva találtam. Az ajtók feletti lunettákban csupa ismerősökre bukkan az ember: egyik oldalon Szent István és Szent Lőrincz, másik oldalon Szent Cosma és Damján láthatóak, a Medici család védőszentjeiként kerültek oda (ezeket a szobrokat Michelozzo készítette).

A kisebb terem (amiben Jézus látható a kereszten) kupolájának díszítése érdekes: azt a csillagzat állást ábrázolja az esti égbolton, ami 1442. július 4.-én este volt látható Firenze felett. Ez a dátum valamiért nagyon fontos lehetett a Mediciek számára, de az igazi jelentését ma már senki sem tudja biztosan. A sekrestyében levő tájékoztatón valami olyasmit olvastam, hogy feltehetően ezen a napon látogatott a Habsburg uralkodói ház valamelyik tagja Firenzébe, és ezt örökítették meg ilyen formában...

Hát itt a mese vége, de csak óvatosan, apránként, közben megpihenve fuss el véle... :)

Gyógyulj meg, Apu!