Cserébe ma a Medici kápolnában található Új sekrestyéről (Sagrestia Nuova, illetve ismertebb nevén a Capelle Mediciee) mesélek neked egy kicsit, ahol gondolatban már biztos többször megfordultál, megcsodálni Michelangelo csodálatos alkotásait.
Az Új sekrestye története, amit a világ legszebb sírkápolnájaként tartanak számon, az 1520 körül kezdődik, amikor X. Leó pápa (Giovanni de Medici) megrendelte a megépítését a Mediciek temetkezési helyének szánva. A San Lorenzo templomban található Sagrestia Vecchia (Öreg sekrestye) Brunelleschi által készített terveit alapul véve készítette el Michelangelo az Új sekrestye tervrajzát. Ebben a sírkápolnában kellett volna nyugodjanak az eredeti terv szerint Lorenzo de Medici (Il Magnifico); öccse, Giuliano di I.Piero de Medici; unokája, Lorenzo di II.Piero de Medici (Urbino hercege); és a Magnifico legkisebb fia, Giuliano di Lorenzo de Medici (Numers hercege). Máig ismeretlen okok miatt Michelangelo a két "jelentéktelenebb" herceg síremlékét készítette el először, majd amikor 1534-ben hirtelen visszatért Rómába, az addig elkészült műveket szanaszét hagyta a kápolnában. Csak jóval később állították össze a síremlékeket, feltehetően a jó barát, Giorgio Vasari közreműködésével.
A kápolna belső kialakításának a koncepciója az volt, hogy bemutassa a földi élet átmenetét a túlvilágba. A síremlékekek a két herceget hadvezérként, illetve gondolkozó emberként ábrázolják. Az arcok ugyan nem hasonlítottak senkire, de maga Michelangelo erre azt mondta, hogy hamarosan úgysem fog senki emlékezni az arcukra. A szobrok lábánál egyik oldalon az Éjszakát és Nappalt, a másik oldalon a Hajnalt és Alkonyatot szimbolizáló gyönyörű szobrok helyezkednek el, az idő múlását érzékeltetve. Érdekes módon mindkét esetben a férfi szobrok (az Alkonyat és a Nappal) arcvonásai befejezetlennek tűnnek, még látszanak a vésők nyomai. A nőkre ezek szerint több időt szánt... :)
Michelangelo, mint síremlék tervező is korszakalkotót talált ki, hiszen a korábbi, kizárólag fal melletti szoborelhelyezésből kilépett szobraival a térbe.
Két versszakot szoktak ezekkel a szobrokkal kapcsolatban idézni:
Giovanni Battista Strozzi :
Az éjt, mit édes álomban pihenve
látsz itt, egy Arkangyal metszette kőbe.
Ha márvány is, élet lehell belőle,
ha nem hiszed, s szólítanád: felelne.
Michelangelo válasza:
Jobb nekem így, aludni kőbe metszve,
míg gyász, s a szörnyű szégyen az úr a földön,
ne lássam és ne érezzem. Könyörgöm,
álmom ne űzd el; Óh ne szólj a csendbe.
A "nagy" Lorenzo de Medici és öccse, a meggyilkolt Giuliano de Medici földi maradványai Michelangelo befejezetlen Madonna és a gyermek szobra, valamint a mellette jobbra és balra álló Cosma és Damján, az orvosok (remélem nem utalásként, hogy kinek köszönhetik ezek az emberek, hogy itt nyugszanak...) védőszentjei szobrai alatt lettek elhelyezve.
Mivel fotózni itt sem volt szabad, ezért az internetről keresgéltem a síremlékekről a fotókat, egy élvezhetőt találtam (amit nem védenek a szerzői jogok), de majd készítek a szobrok másolatairól fotót, amik a Piazzale Michelangelo-n Dávid lábainál hevernek... :)
 |
| Hajnal és Alkonyat |
Gyógyulj meg, Apu!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése