Szöszike tündöklése

... talán még emlékeztek az ominózus paradicsomlés történetre, amikor sikerült egy egész üveggel kiöntenem az anyósülés mögött... bármennyire is igyekeztem kitisztítani, a folt mindig vissza-visszatért, ezért döntöttem úgy, hogy igazán megérdemel már a kocsi egy év után egy profi belső tisztítást. Mára foglaltam időpontot az Árkád tetején az autómosóba (és nem, nem sikerült leszöktetni az Árkád tetejéről, amitől anyu úgy félt), 1,5 órára tippelték, hogy addig lesz kész, így hónapok óta először ismét betévedtem az üzletekbe, méghozzá ennyi rengeteg időre. Nem tudom, mi ütött belém, de vásároltam egy fehér alapon virágos ruhát, ami jó akár nyári-kora őszi esküvőre is (meghívottként természetesen) vagy kongresszusi vacsorára, valamint egy hivatalosabb fekete-fehér ruhát, amit majd még elgondolok, hogy mikor vegyek fel, emellett még két virágos blúzt és egy EKG zsebkönyvet (mert még nincs csak kb 2 darab papír alapú és kb 5 pdf formátumban).
... Szöszike persze mostmár kívül-belül ragyog (kár, hogy holnapra esőt mondanak, így nem sokáig marad ebben az állapotban - legalábbis kívül), csak azt sajnálom, hogy mostanában sehol egy olyan esemény, amire bármelyik ruhát felvehetném...

PS: teljesen szét lehet szilálódva a lelkecském, mert általában társaságban is utálok vásárolni, egyedül pedig be sem teszem a lábam azokba az üzletekbe, amikből most néhány ruhadarabbal távoztam... remélem még nem végzetes az állapotom...

jóga indikáció

... tegnap reggel megbeszélés után haza kellett menjek, mert otthon felejtettem a pecsétemet (idén már másodszor, korábban ha jól emlékszem, soha), és a szakrendeléshez feltétlenül szükséges volt. Ezt követően délután vettem észre, hogy az egyik fülbevalóm hiányzik a fülemből, meg voltam győződve róla, hogy valahol napközben elveszíthettem és szomorúan elbúcsúztam tőle (ezen a héten már eltörött az egyik kristály egy másik fülbevalómban, amikor leejtettem, ezért megcsappanóban a fülbevalóállományom)...
... ma reggel ügyelet után, amikor hazaértem, végül megtaláltam a másik fülbevalót a fürdőszoba polcon, tehát konkrétan csak egyet tettem be tegnap reggel indulás előtt (ilyen viszont még soha nem fordult elő), és amikor ránéztem a mobilomra, rájöttem, hogy a kórházban ügyelet végén egy dolgot elfelejtettem hazajövetel előtt elvégezni, amit tegnap megígértettek velem - kivenni egy vérmintát a termosztátból, lefugálni és visszatenni 4 C fokra... ezért délben mehettem vissza még egyszer, hogy megtartsam az ígéretemet (és ne kelljen kidobni hétfőn a kukába a drága speciális csöveket)...

... ideje megkeresni a kezdő jóga videót a külső merevlemezemen és reggelente fél órával korábban felkelve összerendezni a szétkuszálódott huzalokat a fejemben...

Ja és képzeljétek, ma ügyelet után még elrohantam spinningre is (mert hát ugyebár 12 nap alatt 9x kellene mennem), erre 10 perc után meghalt a hangfal vagy erősítő, vagy mindkettő és hazaküldtek, mert így nem tudta megtartani az edzést a lány. Cserébe kaptunk egy ingyen alkalomra feljogosító cetlit... csak tudnám, időben mikor tudom beszuszakolni... :)

Hát így jártam mostanában...

azt hiszem...

... tényleg beköszöntött a "burn out" szindróma... ... még a kedvesen mosolygó betegek sem tudják feledtetni, mennyire tehernek érzem a munkát... ... talán ha egy-két évre el tudnék távolodni a szakmától... ... vagy legalább azt érezném, hogy van értelme annak, amit csinálok... ... vagy legalább látnám a végét az ambuláns kartonoknak, záróknak és kérelemírásoknak... ... még szerencse, hogy most 2 hét alatt kilencszer kell menjek spinningre, mert megint lejár a bérletem, és másfél hónap alatt egyszer jutottam el... így most átmenetileg a túléléssel leszek elfoglalva... utána még mindig rágódhatok azon, hogy hogyan tovább.... már ha egyáltalán túlélem...

tegnap esti szép emlékek... :)

a legemlékezetesebb szám, amit az úton hallgattam (mert annyira gyenge volt a net, hogy nem tudtam zárót írni):


Ideje leülni beszélgetni ezzel a sorssal...

a szakértő... :)

... érdemes megnézni, sokaknak ismerős lehet a helyzet. :D Magyar feliratot is be lehet állítani a Feliratok gombra kattintva.

Hotelszoba kilátással - Budapest :)

Egy éjszaka, A38-as hajó (ez még hátravan), kár, hogy csak munkamegbeszélések reggel óta, holnap délutánig...

Miért is ne...

...a budapesti munkamegbeszélés előtt 5 perccel kenjem össze sárral a fehér ingemet az esernyőről lecsöpögő sárlével
... És mindezt persze pont akkor, amikor nem hoztam tartalék inget magammal, így két napig fogok a maradék egyszál ingemben mászkálni...

pihenős...

... lesz úgy tűnik az év további része (na jó, ahhoz képest, hogy milyen volt az első kétharmada), mert bár a jövő évi következő szakvizsgára tartogattam volna néhány nap szabadságot még ebből az évből, de ma szóltak, hogy bizony vegyem csak ki ezeket a napokat is, mert nem lehet átvinni jövőre... így hát kénytelen leszek beiktatni még 1 hét szabadságot novemberre is és valószínűleg idén először decemberben két hétre intek búcsút az anyahajónak... :D

... abba azért nem akarok belegondolni, hogy 2015 hogy fog zajlani, ha az éves szabadságomat a szakvizsgára való felkészülés során nagyjából fel fogom élni... na de az állítása szerint beteljesülő megérzésekkel megáldott ismerősöm szerint amúgy is jövő nyáron már más dolgom lesz, nem a munka, úgyhogy ezeken felesleges is törnöm a csepp kis kobakomat... :))

állhatatlanság...?

.. még Isztambulban fogadtam meg, hogy több cikk bírálást nem vállalok (amikor egyik este az esti séta helyett nekem kicsi kínaiak nagy tudományát kellett mérlegre tennem és nagyon nem esett jól a csere...) és hát erre ma landolt egy újabb felkérés egy másik folyóirattól... A dolog "szépsége", hogy ezért tényleg csak "Isten fizesse" jár, na meg esetleg egy-két sor az önéletrajzban, hogy ennek meg annak a cikknek bírálgat az ember néhanapján (nyilván egy ilyen kis porszem, mint én, azért nem pont a legnagyobbaknak)... amitől persze nem fog könnyebben menni a szekere, viszont lemaradhat sok romantikus és/vagy egészséges sétáról...

... hát akkor most mi legyen... ? Tele van a szekrény vatikáni valutával, viszont kezd krónikus sétahiányom lenni...

madárlátta...

... van valami keserédes hangulata (és nem mellesleg nagyon finom íze) ügyeletben este madárlátta (szüleim sütötte) csirkecombot enni...

Ugyanolyan szomorkás...

... Csepergős az idő végig amerre a vonat zakatol, mint amilyen a hangulatom...

... De legalább tökéletes a cikkolvasáshoz, feladatok összeírásához...

összegzés

... egy csodálatos (bár nem teljesen kalandmentes) isztambuli utazás élményeivel, a Transzfogaras és Balea tó szépségével, kb 600-700 levezetett km-rel, a szüleimmel, bátyóékkal és barátokkal töltött értékes beszélgetésekkel és néhány felismeréssel gazdagabban ér véget holnap a két hetes szabadságom.

Minden perce emlékezetes marad. :)

Ha még két hétig maradhatnék, szerintem kitörlődne teljesen az a munkás másik életem és képtelen lennék ismét beállni dolgozni... na jó, könyvtárosnak vagy teázóba pultosnak talán talán...;)

ma...

.. egy három hónapos tökéletes csöppséget tartottam a kezemben.... tudom, hogy minden 3 hónapos csecsemő tökéletes, de ez a kislány még az én ölelésemet is békésen tűrte, csendben nézelődött kb 5 percig, és anyukája elmondása szerint az éjszakai etetéshez is ébreszteni kell, nem ő követeli ki magának.

... egy ilyen babára bármikor szögre akasztanám azt, ami most kitölti az életemet: a szakmámat.... :(

szomorúságos...

... eladó az óvoda épülete, ahova gyerekkoromban jártam... ma este a sötétben bekukkantottam a leláncolt kerítésen, felismertem a már meglehetősen kopott lépcsőt (ami már akkor is kopott volt, amikor naponta többször megmásztam), a földbe ásott gumikerekeket, a drótból font, betonoszlopokkal rögzített kerítést.... így hogy fognak nekem ott szobrot állítani egykoron, ha most magánkézbe kerül az épület és a varázslatos kert, ahol annyit túrtam a földet a szabadidős program keretén belül, a kerítés alatt járatokat vájva... egyik nagy reményem ér véget most ezzel...

édes otthon :)

... már egy napja. Tegnap délután ennek örömére végre lélekben rákészültem egy hajmosásra és egy egész órás fürdőzésre és (a másik életemben ugyanis zuhanykabin van a lakásban), olvasással, zenehallgatással megfűszerezve. A sors azonban hajmosás közben kicsit közbeszólt, ugyanis előzetes bejelentés nélkül elvették az áramot az egész tömbházban, de valószínűleg az egész negyedben is, így végül a hajmosást kénytelen voltam gyertyafény mellett befejezni és a fürdőzés is emellett a fényforrás mellett történt. :) Az olvasás ugyan elmaradt, de a mobilomról tettem kedvenc zenékből random válogatást és végül fél órán keresztül, tökéletesen ellazulva pancsoltam a kádban. :) Azért csak félórát, mert amikor a melegvizet utána akartam pótolni, már csak hidegvíz jött, mert valószínűleg a hőközpontban is elvehették az áramot... :)

Mai program

Bar en csak az arnyekban olvasgattam... :) a pottyeimet feltem kitenni a napnak, bar igy is sikerult kicsit odakozmalni... Bőrt cserelnek barkivel, akinek kicsit is kevesbe erzekeny a bőre... Es derek- valamint csipomeretet... Es........ :)

Heureka!! :)

:)

Védelem a tűző nap ellen... :)

Mostmár kezdek az otthoni huszonegynéhány-maxharminc fokra vágyni... Szerencsére már csak néhány nap...

:((( egyszeruen nem engedi a blogger, hogy kepeket toltsek fel a mobilomrol, hiaba probalkozom kulonbozo armanyokkal - a kep tehat 2 nap mulva erkezik.

Héttornyú vár

Ma a Yedikule-ben mászkáltunk, miután némi nehézség árán megtaláltuk - a törökök nem a táblázási kényszerükről híresek... :)

Itt raboskodott hajdanán Bornemissza Gergely és Török Bálint is. Magyar emléket is állítottak az ő emlékükre a várban - amit egyébként kevés turista látogat, nincs annyira benne a köztudatban.

Kedvem támadt ismét elolvasni az Egri Csillagokat, ami egyébként az első regény volt, amit elolvastam és egyik nagy kedvencem azóta is. :)

Fotókról

Van sok (nekem tetsző) fotó is, csak épp kicsinyítgetni kellene a fotókat a mobilról feltöltés előtt, így ezekre még várni kell... :)

Mai fogás...

Vásároltam egy szép fehér sálat... Kár, hogy ezentúl mindig két szó fog eszembe jutni róla: kontakt dermatitis (allergiás bőrelváltozás)... Persze nem a sál tehet róla, a sál csak a terápia része.

Amúgy ha még nem tudnátok (én nem tudtam): egy kontakt dermatitis diagnózissal és kezeléssel együtt jelenleg Törökországban magánkórházban kb. 70 euróba kerül... Drágábbnak gondoltam, de így még belefért a sál is... ;)

Innen

Fog hajnali 5-kor ismét megszólalni a kakukk - azaz a müezzin. De már nem mászik fel a toronyba, csak mikrofonba énekel lent és a hangszórók közvetítik, bár az is lehet, hogy minden már csak playback... Ezt manapság már nem lehet tudni...

Jo reggelt :)

Bar reggel 5-kor a muezzin csodalatosan hangos enekere ebredtem, de utana reggel 8:45-ig aludtam, spontan ebredve. :) Most pedig kezdodhet a gyaloglas. :)

Let the summer begin ;)

Szerencsésen megérkeztünk, gyakorlatilag lejártuk a lábunkat, senki nem mondta, hogy ez a város ilyen dimbes-dombos.

Most derült ki, hogy itt ma volt a választás, remélhetőleg megússzuk tüntetésbe keveredések nélkül

életképek...

M-né, Klinikánk kb 10 éve gondozott betege, finoman fogalmazva szellemileg nem túl magas színvonalon éli szerény életét ... Még rezisztens éveimből ismerem, többször vettem fel az osztályra, egy éve azonban már nem sok közöm van hozzá.

Ügyelet közben megjelenik az orvosi szoba ajtajában, hoz egy csomag sós kekszet, hogy ezt szeretné nekem ajándékozni és közben megkérdezi:
- Doktornő, van családja?
- Nincs.
- Jól teszi!

Úgy látszik mégsem érdemes ezen keseregni, mert van olyan, aki szerint az nem is olyan nagyszerű dolog, mint ahogy én elképzelem...

(Tudni kell M-néről, hogy alkoholista férje volt, aki verte és nemcsak, egészen addig, ameddig az alkoholizmusa végül a férjét más világra nem röpítette...)

Na, meséljek még életképeket... ? :)

... és mikor...

... 2 kör mosás, mosogatás, családtagokkal és barátokkal való online beszélgetés és Jégországba szakadt kolléganőmmel folytatott szakmai megbeszélés után végre nekifogtam volna zárót írni, hirtelen rámzuhant az álomkór (szerintem reflexes, mert rendszerint akkor jelentkezik, ha megnyílik az "epikrízis" ablak a képernyőn) és ezek után egész biztos nem fogom a mára kitűzött 3 záró + egy cikkbírálat + egy darab egyedi támogatási kérelmet megírni....

optimizmus :)

... ma hirtelen felindulásból (és mert augusztus 10-ig vagy október 8-ig akciós) megvásároltam a Sygic offline is használható navigációs rendszert a teljes Földgömbre kiterjesztett térképekkel és élethosszig tartó licenszel. :)

Igaz ugyan, hogy Azerbajdzsánról, Kolumbiáról, Indiáról, Irakról, Iránról, Kazahsztánról és Pakisztánról nem rendelkeznek térképekkel, de hát üsse kő, amúgy sem terveztem mostanában ezekbe az országokba ellátogatni... :)

jószívű

... annyira zuhog az eső, villámlik és mennydörög, hogy nincs szívem most ebédet rendelni valahonnan, így szétnézek, hogy mit kotyvaszthatnék ma ebédre. Szerencsére azért szokott lenni némi rejtett tartalék vészhelyzet esetére, így ma tonhalas tésztasaláta lesz ebédre, ha megtalálok hozzá mindent - ha nem, akkor puritán tonhalas tésztasaláta lesz... :)


Az eső mellé pedig most megérkezett a jég is... lehet szorítani Szöszikéért... 

félreolvasások :)

Sajtreszelés helyett sejtszétesés...

Kell, hogy jöjj, ó, szabadság...

Bodzabogyó limonádé :)

... Odrayy-val egy meghitt baráti beszélgetés közben elfogyasztva...Én csak ma tudtam meg, hogy a bodzának van bogyó része is, ami egyébként ízre pont nem hasonlít a bodza egyéb részeire... Érdekes, hogy ezt a bogyó dolgot soha nem vettem észre a gyerekkori vonatozások közben. :)