vasárnap, május 25, 2014
túléltem...
... de holnap reggel 4-kor lesz a reggeli... kellett ez nekem...? :(
Ja, amúgy ismét Vecsés, ismét hotel... mintha legutóbb nem ugyanez a szoba lett volna... akkor ugye számolhatom a sarkait...? :)
sajnos...
... elszámoltam a délelőtt elfogyasztott saláta tápláló hatásának felső maximumát, és most fogok éhen halni a vonaton 15 perccel az ideiglenes cél előtt (a végső cél egy szinte 13 órás németországi kiruccanás, útbaesek, jövök-megyek, mint a takarék... )
... úgyhogy szerintem itt többet már ne is keressetek.
... ha mégis valami csoda folytán... akkor sem biztos, hogy megéri keresni - most én is keresem önmagam.
szombat, május 24, 2014
péntek, május 23, 2014
tanulságos..
... ha nincs kint a szülinapod a fb-on, tényleg csak azon kevesek köszöntenek fel, akik igazi barátok...
... elgondolkoztató...
... elgondolkoztató...
szerda, május 21, 2014
jövő keddig
.. ismét tévétilalom. Le kell írjam, mert bár tegnap megfogadtam, de olyannyira megfeledkeztem róla, hogy ma megnéztem egy 3/4 rész Columbot... a vége előtt 10 perccel jutott csak eszembe a fogadalom, ezért gyorsan kikapcsoltam a tévét. Még szerencse, hogy ezt a részt (is) már láttam kb. 7-8-szor.... :)
kedd, május 20, 2014
vasárnap, május 18, 2014
Szépséges...
... Tegnap valaki közölte velem telefonon, hogy az egy hete egy konferencián készült fotómon, amit családom egy nevezetes tagja szivárogtatott ki, olyan szép vagyok, mint egy színésznő...
... Kicsit sajnos csökkenti a kijelentés súlyát, hogy az illető aránylag közeli rokon és ráadásul nőből van...
... De azért elmentem a bóklistámba, legyen, amit előráncigálni egy következő ruhapróbán... :)
szombat, május 17, 2014
jöhet(ne) már a nyár...
... én készültem. :)
(Ehhez képest ma be kellett kapcsoljam az elektromos fűtőtestet, mert több pulcsit már nem szeretnék magamra aggatni és nem is szeretném paplan alatt tölteni a napot... )
(Ehhez képest ma be kellett kapcsoljam az elektromos fűtőtestet, mert több pulcsit már nem szeretnék magamra aggatni és nem is szeretném paplan alatt tölteni a napot... )
csütörtök, május 15, 2014
na persze
... este 11-kor végül csak beengedett a hálózat a rendszerbe... csak tudnám, miért akartam még egyszer megpróbálni lefekvés előtt... így nem volt lelkem bár 3 záró megírása nélkül nyugovóra (?) térni... ez noooormális???
nem én tehetek róla...
... az Istenek nem akarják, hogy én ma este zárót írjak, nem engednek be a hálózatra... ezért holnap a betegek kénytelenek megvárni, ameddig délelőtt visszaérek az előadásról, amit olyanoknak tartok, akiket körülbelül kicsit sem érdekel az, amivel (részben) foglalkozunk (ami nem olyan nagy csoda, mert ez a része engem sem nagyon, ezért is olvasgatom inkább a saját blogomat a friss cikkek helyett ebben a témában...).
... de amúgy egész jó nap volt, mert a vihar miatt néhányan nem tudtak eljönni a szakrendelésre, így időben végeztem és volt időm kicsit az osztályon is körülnézni. :) hát nem csodálatos? :)
... de amúgy egész jó nap volt, mert a vihar miatt néhányan nem tudtak eljönni a szakrendelésre, így időben végeztem és volt időm kicsit az osztályon is körülnézni. :) hát nem csodálatos? :)
hétfő, május 12, 2014
...
A vasárnapi ruhapróba után (.. nem, nem vettem végül ruhát..) ma bérletet vettem a szomszéd fittness központba és részt is vettem egy spinningen. Kíváncsian várom, hogy holnap reggel meg tudok-e egyáltalán mozdulni, mert bár szinte végigtekertem az órát (azért igyekeztem nem hősködni és figyelembe venni, hogy akár izomelhalás is lehet a vége, ha erőmön felül tekerek), de még így is alig tudtam lejönni a negyedikről lépcsőn, annyira remegtek nyújtás után az izmaim...
vasárnap, május 11, 2014
várom a levelet...
... na nem a Pa-Dö-Dő félét, hanem azt, amelyikben a sárga csekket szokták küldeni a fényképész hajlammal megáldott rendőrbácsik... ugyanis a hétvégén konferencián voltunk, én vittem a társaságot Szöszikével, és hát be kell vallanom, hogy időnként el is bizonytalanodtam, melyik úton hánnyal lehet menni, mert hol meglepően jó volt az út (annak ellenére, hogy nem autópálya volt), hol pedig meglepően rossz, hullámvasút jelleggel (kis amplitúdójú, de nagy frekvenciájú hullámokkal - mondtam, hogy vizsgára kellene készülgessek... ;) ), illetve településen belül is olyan nehéz néha azt az 50-et tartani... pedig igyekeztem...
... és még egy hibát biztos elkövettem, mert visszafele kb. 60 km-rel az érkezési cél előtt megálltam tankolni pár liter benzint, biztos, ami biztos, mert egyik fóbiám, hogy üzemanyag nélkül maradok... megálláskor gondosan lekapcsoltam a lámpát is, amit utána elfelejtettem visszakapcsolni és már csak végcél környékén vettem észre (pont azért, mert még világos nappal volt), hogy lámpa nélkül közlekedek. Nem emlékszem, hogy városon kívül láttam volna rendőrautót, de amilyen jól tudják álcázni magukat, én azon sem csodálkoznék, ha ezek ellenére azért Szöszikét megjegyeztek volna maguknak...
... ennyi izgalom csak azért, mert egyszer csak elegem lett a tömegközlekedésből... de azért már nem adnám vissza Szöszikét... :)
... és még egy hibát biztos elkövettem, mert visszafele kb. 60 km-rel az érkezési cél előtt megálltam tankolni pár liter benzint, biztos, ami biztos, mert egyik fóbiám, hogy üzemanyag nélkül maradok... megálláskor gondosan lekapcsoltam a lámpát is, amit utána elfelejtettem visszakapcsolni és már csak végcél környékén vettem észre (pont azért, mert még világos nappal volt), hogy lámpa nélkül közlekedek. Nem emlékszem, hogy városon kívül láttam volna rendőrautót, de amilyen jól tudják álcázni magukat, én azon sem csodálkoznék, ha ezek ellenére azért Szöszikét megjegyeztek volna maguknak...
... ennyi izgalom csak azért, mert egyszer csak elegem lett a tömegközlekedésből... de azért már nem adnám vissza Szöszikét... :)
szombat, május 10, 2014
egy éves
... alig-alig hiszem, de túléltem az első évet, mert ennyi telt el azóta, hogy május 8.-án kijöttem a szakvizsga elméleti részéről és másnaptól már rögtön élhettem is a szakvizsga adta fantasztikus lehetőségekkel...
... ha annyi 10 centesem lenne, ahányszor azóta felmerült bennem, hogy sürgősen el kellene hagyni ezt a pályát, akkor abból kb. ki tudnám fizetni egy 5 napos nyugat-európai nyaralás szállásköltségét (napi átlag 5-tel számolva, mert időnként szombaton, ha épp nem ügyelek, akkor van, hogy megfeledkezem róla...), persze csakis booking-on foglalva... :D
Hát akkor: éljenk! :)
... ha annyi 10 centesem lenne, ahányszor azóta felmerült bennem, hogy sürgősen el kellene hagyni ezt a pályát, akkor abból kb. ki tudnám fizetni egy 5 napos nyugat-európai nyaralás szállásköltségét (napi átlag 5-tel számolva, mert időnként szombaton, ha épp nem ügyelek, akkor van, hogy megfeledkezem róla...), persze csakis booking-on foglalva... :D
Hát akkor: élje
hétfő, május 05, 2014
csipetnyi káosz
.. ma azzal indítottam a reggelt, hogy életemben másodszor (először kb 4 éve) otthon felejtettem a pecsétemet... ami azért volt kissé zavaró, mert ma épp szakrendeltem is, ezért ha máskor nem is létszükséglet, de ilyenkor mondhatni nélkülözhetetlen a vizsgálatkérők és receptek miatt. Úgyhogy rögtön reggeli megbeszélés után fogtam magam és kocsikáztam egyet, még szerencse, hogy szépen sütött a nap, jó zene szólt, így még élveztem is egy picit ...
... a folytatás sem volt különb, csupa életemben soha nem látott beteg, ellenben jó sokan. 2-kor már nagyon szerettem volna más ember bőrébe bújni (persze csakis olyanéba, akit én választok, mert vannak azért olyanok is, akikkel semmi pénzért nem cserélnék). Délutáni vizit után még kiderült, hogy a főnököm holnaptól ismét szabadságra megy, ezért, mivel a másik kolléga addigra már rég szélnek eredt, megint nekem adta át a fél osztályt, holnaptól ismét enyém a dicsőség, hogy minden kórtermet levizitelhetek. Halkan megjegyezném, hogy a múlt hónapban először ugyan a történelemben, de minden kollégánál több betegem volt az osztályon- ezek után ne csodálkozzatok, ha félrebeszélek és időnként svédül/norvégul/dánul akarok tanulni...
... a nap fénypontjaként pedig én, a házigazdák gyöngye, hazaérkezésünk után pár percre lecsuktam a szemem (keresztbe feküdve az ágyon) és kb. egy órát aludtam, miközben a barátnőm csendben kuporogva olvasgatott az ágy másik sarkában...
vasárnap, május 04, 2014
boldog Anyák napját
draga anyukamnak es mindenki mas anyanak is! :-)
mert nem feledkeztem meg, csak csendben kicsit irigykedek... :-
lazulunk... :)
Ma az egyetemi szobatársnőmmel moziban voltunk, a Rio 2-t néztük meg 3D-ben. Szerintem mi többet nevettünk, mint a bennünket körülvevő kb 60 gyerek és szüleik. :)
Visszatért az egyetemi évek alatt érzett gondtalanság - egész holnap reggelig, amikor pótszakrendeléssel indítok...
Visszatért az egyetemi évek alatt érzett gondtalanság - egész holnap reggelig, amikor pótszakrendeléssel indítok...
szombat, május 03, 2014
a fodrásznál...
... ma végre eljutottam fodrászhoz is (kb 3 hónap után először), életemben még ennyi ideig nem vágták, szárították és fésülték a hajamat... ennek ellenére anyum, amikor meglátta a Skype-on, nem igazán volt megelégedve az eredménnyel, mert szerinte "olyan freskóra való lett a fejem", egyáltalán nem látszik, hogy levágattam és senkinek ne mondjam, hogy fodrásznál voltam és ezért pénzt adtam ki, valamint hogy legalább egy kis hullámot tetethettem volna bele (amikor épp, hogy egyenesre szárította a lány a hajamat, mert itt-ott van benne némi kanyarulat...)...
... hát ezek a bókok születtek így hirtelen...
... na de úgyis már várom, hogy még életemben a Mennyországba kerüljek és a kritika alapján ezt még akár freskón is megörökítheti valaki... :)
... hát ezek a bókok születtek így hirtelen...
... na de úgyis már várom, hogy még életemben a Mennyországba kerüljek és a kritika alapján ezt még akár freskón is megörökítheti valaki... :)
csütörtök, május 01, 2014
előadói +
A tegnapi tantermi előadásom fergeteges sikert aratott: az 5 darab résztvevő hallgatóból (megjegyezném, hogy kb. 4 angol gyakorlatos csoport van, egyenként 18-20 hallgatóval) egy emberke az előadás után odajött és azt mondta, hogy az eddigi előadások közül, amiken részt vett (gondolom ebből a tantárgyból és ha jól sejtem, lehetett az három darab is maximum) az én előadásom volt a legjobb...
Egy másik emberke (egyenesen Japánból), aki egyébként apám lehetne a korát tekintve (az antropometriát figyelembe véve már nem annyira :) ), és konkrétan az én csoportomba jár, óra után szintén odajött és elkérte az előadást, ma pedig még a fáradtságot is vette, és kikereste a netről az emailcímemet, és emailben is elkérte a diákat (és azt írta, hogy jó előadást tartottam).
Ezért már megéri oktatni...
... de azért az álommunkahelyek közé csak nem került be a tanári pálya...
... el sem hiszem, hogy volt idő (bár tényleg nagyon rég volt), amikor tanítónő akartam lenni... :)
Egy másik emberke (egyenesen Japánból), aki egyébként apám lehetne a korát tekintve (az antropometriát figyelembe véve már nem annyira :) ), és konkrétan az én csoportomba jár, óra után szintén odajött és elkérte az előadást, ma pedig még a fáradtságot is vette, és kikereste a netről az emailcímemet, és emailben is elkérte a diákat (és azt írta, hogy jó előadást tartottam).
Ezért már megéri oktatni...
... de azért az álommunkahelyek közé csak nem került be a tanári pálya...
... el sem hiszem, hogy volt idő (bár tényleg nagyon rég volt), amikor tanítónő akartam lenni... :)
szerda, április 30, 2014
lélekemelő
.. filmre vágytam, keresgéltem az imdb-n és "Az élet csodaszép" című 1946-ban készült filmre bukkantam. Egy férfiról szól, aki örök életében utazni akart, de aztán hol családja, hol városkája érdekeit szem előtt tartva végleg lemond az utazásról, családot alapít, gyerekeket nevel, majd egy kritikus pillanatban, amikor nagybátyja elveszít 8000 dollárt és emiatt a börtönbe kerülés és teljes csőd fenyegeti, felmerül benne az öngyilkosság gondolata... ekkor lép közbe a Fennvaló és leküld egy MOA angyalt (=Másodosztályú Angyal :) ), aki megmutatja George-nak, a férfinak, hogy milyen lenne a városka élete, ha ő meg sem született volna...
A film linkje a jutubicán.
Ma éjjel pedig megálmodom ugyanezt, csak az én életemre adaptálva... holnap pedig remélhetőleg azzal a boldog tudattal ébredek, hogy milyen jó a saját bőrömben lenni. Még akkor is, ha rögtön ezután be kell vonuljak másnap reggelig egy bizonyos helyre...
A film linkje a jutubicán.
Ma éjjel pedig megálmodom ugyanezt, csak az én életemre adaptálva... holnap pedig remélhetőleg azzal a boldog tudattal ébredek, hogy milyen jó a saját bőrömben lenni. Még akkor is, ha rögtön ezután be kell vonuljak másnap reggelig egy bizonyos helyre...
kedd, április 29, 2014
vacok
... most pedig bevackolódom az ágyikómba egy angol nyelvű tananyaggal a kezemben, hogy a holnapra hirtelen megörökölt angol nyelvű 50 perces tantermi előadásra bár egy kicsit olvasgassak - hogy ne ott keresgéljem a szavakat, mert erről a témáról egészen biztosan nem beszéltem még más nyelven, mint magyarul - akkor sem túl sokat...
... csak bele ne aludjak - meglehetősen nagy a kísértés...
... csak bele ne aludjak - meglehetősen nagy a kísértés...
hétfő, április 28, 2014
Szöszike és a madarak ájlávjú bizonyíték
Ma a munka után az alábbi (szokásos) látvány fogadott...
Apum szerint is beteg madarak lehetnek (és szerintem minimum gólyák), mert ekkora alkotásokat még ő sem látott sima mezei csipogók által hátrahagyva....
Apum szerint is beteg madarak lehetnek (és szerintem minimum gólyák), mert ekkora alkotásokat még ő sem látott sima mezei csipogók által hátrahagyva....
vasárnap, április 27, 2014
mindenki félre!
... igaz ugyan, hogy ma végül ellenálltam a kísértésnek és (még) nem vettem meg a tükröm-tükrömet, de azért kicsit elszabadult a fantáziám és rendeltem a neten egy futócipőt (remélhetőleg sétálni is jó lesz benne, meg biciklizni), egy hozzáillő nadrágot és fittness pólót is...
... lehet, hogy 2014 az egészséges életmód éve lesz nálam...?
(... vagy a szekrényben porosodó tornafelszereléseké...? :) )
... lehet, hogy 2014 az egészséges életmód éve lesz nálam...?
(... vagy a szekrényben porosodó tornafelszereléseké...? :) )
kütyümánia fellobbanás
.. azok után, hogy múlt héten volt szerencsém kéretlenül is egy tükörreflexes géppel pár fotót készíteni (és nagy képernyőn megnéztem a tegnap és márciusban a kompakt gépemmel készített fotóimat), kicsit elkapott a hév, hogy nekem is tükörreflexes gép kell.
(... és amúgyis február óta nem vettem semmiféle kütyüt, akkor is csak egy pici ÁjPad-et...)
Légyszi tartsatok vissza. :)
(... és amúgyis február óta nem vettem semmiféle kütyüt, akkor is csak egy pici ÁjPad-et...)
Légyszi tartsatok vissza. :)
szombat, április 26, 2014
felkészületlen
... ma reggel arra ébredtem, hogy be akar görcsölni a lábszáram... úgy éreztem, hogy lelkileg még nem állok felkészülve a rendszeres testmozgásra (és amúgy is jelnek vettem a görcs előérzetét), ezért végül kihagytam a spinninget és végül csak este tekertem itthon a tévé előtt fél órát a klasszikus szobabiciklin.
... ezt viszont valahogy rendszeresíteni kellene, már csak azért is, mert ma egy üzlet ablakában megláttam magam, és a látvány nem töltött el olyan nagy boldogsággal... a szendvicsevő életmód a rengeteg üléssel kombinálva oda vezet, hogy .... el tudjátok képzelni, ugye... ? :)
... ezért első lépésben a biciklit behoztam a konyhából a szobába és leszedtem a szatyrokat, amiket eddig a kormányon gyűjtöttem. Remélhetőleg a sok biciklikerülgetés közben időnként fel is pattanok rá... heti 3x20 perc a kitűzött adag a jövő hétre, igazán nem vagyok telhetetlen. :)
... ezt viszont valahogy rendszeresíteni kellene, már csak azért is, mert ma egy üzlet ablakában megláttam magam, és a látvány nem töltött el olyan nagy boldogsággal... a szendvicsevő életmód a rengeteg üléssel kombinálva oda vezet, hogy .... el tudjátok képzelni, ugye... ? :)
... ezért első lépésben a biciklit behoztam a konyhából a szobába és leszedtem a szatyrokat, amiket eddig a kormányon gyűjtöttem. Remélhetőleg a sok biciklikerülgetés közben időnként fel is pattanok rá... heti 3x20 perc a kitűzött adag a jövő hétre, igazán nem vagyok telhetetlen. :)
kényszerséta kis ajándékkal :)
Először is egy vallomás - ma keresztelőre voltam hivatalos és szerettem volna a kisfiúnak valami kis ruhácskát venni, de mivel fogalmam sincs arról, hogy hány hónaposan mekkora fejmérete, illetve egyéb mérete van egy gyerkőcnek, a teljes tanácstalanság miatt végül a nyugdíjkor előtt álló eladó(férfi) segített nekem választani. :) Nagyon más világinak tűnnek nekem ezek az információk, gyermekgyógyászat gyakorlaton is csak a betegségek diagnózisára és kezelésére koncentráltam, az egyedfejlődésre kevésbé... :) Volt már olyan, hogy a kezembe adtak egy pár hónapos csecsemőt és a teljesen idegen laikus (nem egészségügyis) srác odaugrott mellém, hogy a fejét azért tartsam- láttam én, hogy nyeklik-nyaklik, de már nem emlékeztem a jónéhány évvel ezelőtti gyakorlatról, hogy mikortól kezdenek rendesen működni a nyakizmok... ha jobban belegondolok, hajdanán egyszer tanították azt is, hogy kell megfürdetni egy csecsemőt, de ha jót akartok a sajátotoknak, az én kezembe ne adjátok ilyen célból... :)
Nekem kell majd (egyszer valamikor) az a 9 hónap felkészülési idő, amikor utána tudok nézni ezeknek a dolgoknak a neten és a könyvekben. :)
Amikor végül megvolt a vásárlás, nekilódultunk Szöszikével és a GPS-szel a hegynek, mert egy magaslati templomban volt a keresztelő. Jó időben nekiindultam, mert izgultam a parkolás miatt (nem ismerem azt a környéket), így azt sem tudtam, hogy rögtön a templom mellett parkoló is van, így eltartott egy darabig a szombati verőfényes napsütésben a kivonult piknikező városlakók és minimum két esküvői menet miatt, ameddig parkolóhelyet találtam - egy meredek utcában oldalparkolásos megoldással, két autó közé - volt ott egy kis motortúráztatás és füstölgő kerekek, szinte mint a filmekben...;)
A templomig visszafele tartó 10-15 perces séta alatt viszont született pár szabadidős tavaszi kép, ezt szeretném megosztani veletek is. :)
Nekem kell majd (egyszer valamikor) az a 9 hónap felkészülési idő, amikor utána tudok nézni ezeknek a dolgoknak a neten és a könyvekben. :)
Amikor végül megvolt a vásárlás, nekilódultunk Szöszikével és a GPS-szel a hegynek, mert egy magaslati templomban volt a keresztelő. Jó időben nekiindultam, mert izgultam a parkolás miatt (nem ismerem azt a környéket), így azt sem tudtam, hogy rögtön a templom mellett parkoló is van, így eltartott egy darabig a szombati verőfényes napsütésben a kivonult piknikező városlakók és minimum két esküvői menet miatt, ameddig parkolóhelyet találtam - egy meredek utcában oldalparkolásos megoldással, két autó közé - volt ott egy kis motortúráztatás és füstölgő kerekek, szinte mint a filmekben...;)
A templomig visszafele tartó 10-15 perces séta alatt viszont született pár szabadidős tavaszi kép, ezt szeretném megosztani veletek is. :)
péntek, április 25, 2014
ha minden jól megy...
... holnap még mozogni is fogok, reggelre kinéztem egy spinning-et - remélem túlélem. :)
.... ha így lesz, délután keresztelőre megyek. :)
Alig hiszem el, hogy végre 3 szabad hétvégém lesz egymásután (köztük egy konferenciás részvétel, simán csak nézőként).
Azért még május 1.-ét megkaptam ügyelni, nehogy elbízzam magam...
.... ha így lesz, délután keresztelőre megyek. :)
Alig hiszem el, hogy végre 3 szabad hétvégém lesz egymásután (köztük egy konferenciás részvétel, simán csak nézőként).
Azért még május 1.-ét megkaptam ügyelni, nehogy elbízzam magam...
csütörtök, április 24, 2014
új divat...
... igencsak divatba jött mostanában az online kérdőívek kitöltögetése a neten, egyesek államvizsgát írnak ez alapján (fb-on látom mostanában egyre gyakrabban), máskor saját magadat ismerheted meg még alaposabban (új oldalaidat is felfedezve), ha válaszolsz 100 kérdésre.
... akadnak azért a tudományt előre tolni akaró kérdőívek is: az előbb töltöttem ki egy nemzetközinek szánt, kb 60 kérdésből állót arról, hogy a szerintem mik a legfontosabb kutatási kérdések jelenleg az egyik betegség kezelésére vonatkozóan, amit különösen a szívemen viselek.. Na jó, nyilván nem az én válaszaim fogják megadni a kezdő lökést a tudománynak, de érdekes belegondolni, hogy most Amerikában , Ázsiában, Ausztráliában és Európában is ugyanezekre a kérdésekre nyomogatják a válaszokat a nagyok - és bízzunk benne, hogy nagyobb haszonnal, mint én... :D
... ezek után a youtube-on a következő szám előtt a surveymonkey-t kezdték el nekem reklámozni... .... addig-addig, hogy a végén még meghozzák a kedvemet, hogy meginterjúvoljam a kedves olvasóimat... :)
... hmmm, alaposabban belegondoltam. Jobban járok, ha mégsem. :) A boldog tudatlanság állapotában szeretnék tovább lebegni. :)
... akadnak azért a tudományt előre tolni akaró kérdőívek is: az előbb töltöttem ki egy nemzetközinek szánt, kb 60 kérdésből állót arról, hogy a szerintem mik a legfontosabb kutatási kérdések jelenleg az egyik betegség kezelésére vonatkozóan, amit különösen a szívemen viselek.. Na jó, nyilván nem az én válaszaim fogják megadni a kezdő lökést a tudománynak, de érdekes belegondolni, hogy most Amerikában , Ázsiában, Ausztráliában és Európában is ugyanezekre a kérdésekre nyomogatják a válaszokat a nagyok - és bízzunk benne, hogy nagyobb haszonnal, mint én... :D
... ezek után a youtube-on a következő szám előtt a surveymonkey-t kezdték el nekem reklámozni... .... addig-addig, hogy a végén még meghozzák a kedvemet, hogy meginterjúvoljam a kedves olvasóimat... :)
... hmmm, alaposabban belegondoltam. Jobban járok, ha mégsem. :) A boldog tudatlanság állapotában szeretnék tovább lebegni. :)
egyre több...
... a holt idő az életemben. Ülök a gép előtt, mellettem a szatyrok tele kartonokkal, amiket át kéne nézni, de helyette meredtem bámulom Columbo sokadszor látott régóta ismerős részeit, hallgatom megnyugtató hangját és erre alszom el délután 6-kor, majd 8-kor felébredve tovább téblábolok a lakásban.
... mostmár nagyon kellene megint egy olyan igazi feltöltődős hétvége, kikapcsolt mobillal, kikapcsolt számítógéppel, oly régen volt már az a szabadság... kerek egy hónapja.
... fától fáig... csak a május jöjjön már el, annak is a második hete, amikor talán visszajön egyik kolléganő frissen leszakvizsgázva, és ha csak 10 beteg kartonját kiemeli a szatyromból és magáévá teszi (mármint a felelősséget :) ), máris egy apró kaviccsal kevesebb a lelkemen, és napi 5 perccel kevesebbet fogok bamba bámulással tölteni... és ha azt az 5 percet hasznosan töltöm, akkor még szakmailag is fejlődhetek valamerre... talán...
szerda, április 23, 2014
mai nap - címszavakban
- délelőtt 2 darab 50 perces előadás nálam csak idősebb kollégáknak (nem túlzottan kedvenc témákból)
- utána 1,5 órás gyakorlati oktatás - angolul
- osztályos tevékenység
- tankolás - problémamentesen ;)
- bevásárlás
- 2 óra alvás
- egy bögre eltörése (utoljára az egyetemen törtem el egyik bögrém fülét)
- egy darab kávé kiöntése - szerencsére csak a külső HD-m csücskét érte, nagyobb baj nem lett
Egyre szaporítom a cserepeket mostanában - most már igazán jöhetne az a nagy szerencse... :)
kedd, április 22, 2014
f0gyókúra recept :)
... végy egy adag tegnap sütött karajt, párolj mellé egy adag zöldséget, majd evés közben a tányért a fél térdeden egyensúlyozva borítsd az utolsó egynegyed ennivalót a számítógép alatti szőnyegre.
... ha kitartóan alkalmazod, a hatás nem marad el... csak a szőnyeget kell időnként lecserélni.
hétfő, április 21, 2014
+ egy év virulás :)
Már elkönyveltem magamban, hogy idén semmi sem menthet meg a hervadástól, amikor ügyeletátadás közben berobogott az egyik 75 év körüli férfi(beteg) az orvosiba, és meglocsolt engem és az engem váltó kolléganőt is. :)
Tudom, hogy nem (csak) ezen múlik, de azért jólesett (és megnyugodtam). :)
Ugyanakkor belegondoltam abba is, hogy a szülővárosom után, ahol életem első 18 évét töltöttem, itt éltem/élek a leghosszabb ideje (az egyetemi éveket már meghaladja az itt töltött idő), és ennyi idő alatt nem sikerült kialakítanom magam körül egy olyan baráti kört, ami biztosítaná a minimum feltételeket ahhoz, biztosítva legyen a virulásom évenkénti meghosszabbítása... Ez van akkor, ha a munka mellett magánéletre már nemigen marad energia. És ha még maradna is, cseppet sem könnyű megtalálni a hasonszőrű emberkéket...
Persze van több igazi jó barátom, de ők vagy nőből vannak, vagy messze, de leginkább is. :)
Na de ma már nem borongok többet ezen, mert még két előadást kell véglegesítsek szerdára, és délután azért kimegyek egyet sétálni az egyik barátnőmmel.
vasárnap, április 20, 2014
Húsvéti reggeli :)
... megnyugtatásképp, hogy azért igyekszem a családi ünnepi hangulatot magam köré varázsolni még így munka közben is. :)
szombat, április 19, 2014
péntek, április 18, 2014
...
... most is csak azért vagyok ébren, mert ügyelek és még 4 zárót holnapra meg kell írjak és kinyomtassak.
Húsvét vasárnap az ambuláns kartonhegyeimet fogom rendezgetni- ugyancsak ügyeletben. :) Feltéve ha hagynak.
Azért lesz kis húsvéti hangulat is: apai puszi holnap reggel, közös sonka-tojás-kalács-reggelizés, majd ismét egyedül hallgatnám tenger mormolását, ha lenne itt olyan.
vasárnap, április 13, 2014
péntek, április 11, 2014
álommunkahely akárhány
... a hangversenyen jutott eszembe az egyik legszerethetőbb: triangulum kalapáló egy zenekarban
csütörtök, április 10, 2014
felolvasóest :)
... ha jól emlékszem, életem első felolvasóestjén vettem részt - természetesen nézőként. :) Nagyon jó hangulatban telt, tehetséges író, tehetséges kiadó, kicsit kevésbé tehetséges "riporter", aki folyton magát piszkálta..
... a végén pedig egy helytelen válasszal én nyertem meg a könyvet. :) nem vagyok büszke magamra, de a könyvnek nagyon örülök. :) kár, hogy egyelőre a szépirodalom meglehetősen hátrányos helyzetben szerepel a teendőim listáján, de azért lesz ez még másképp, leszek én még egyszer könyvtáros, és akkor sorra veszem a polcomon a könyveimet/és a mostani kiadóét... :D
... a végén pedig egy helytelen válasszal én nyertem meg a könyvet. :) nem vagyok büszke magamra, de a könyvnek nagyon örülök. :) kár, hogy egyelőre a szépirodalom meglehetősen hátrányos helyzetben szerepel a teendőim listáján, de azért lesz ez még másképp, leszek én még egyszer könyvtáros, és akkor sorra veszem a polcomon a könyveimet/és a mostani kiadóét... :D
kedd, április 08, 2014
Szöszike és a madarak
... kifejezetten fárasztó dolog a madarak Szöszike iránti imádatát kezelnem: minden nap, amikor munka után a fák alatti parkolóba érek, újabb 3-5 madárk@kival van több Szöszike mindenféle fertályán- időnként a kilincsen, néha a lámpán, a többi átlagos helyet már nem is sorolom. Amikor szabadságon voltam, több, mint egy hetük volt a madaraknak, hogy akcióba lendüljenek: az eredmény láttán lemondtam az automata autómosóról, mert esélytelennek láttam, hogy ezt csak úgy egy automata gépezet klasszikus üzemmódban leszedje, mondhatni rá voltak sülve a pöttyök a teljes autóra.
Gondoltam egy merészet és nagyot és a Tesco-ban található kézi mosót választottam, gondoltam, hogy nem lehet olyan nagy ördöngösség autót mosni, másoknak is sikerült, nekem miért is ne... ?
A habfújót sikerült úgy elindítani, hogy nem a jó csőre tippeltem és emeltem ki a tartóból, amikor bedobtam az aprót. Szerencsére könnyen rájöttem a hibára, mert a kezemben tartott cső szárazon maradt, egy másik tartóból viszont elkezdett ömleni a hab le a földre. Ezért csak revideálni kellett a csöveket és már mehetett a habszórás. Utána kefés mosással próbáltam lesikálni a maradványokat az autóról, de ezt még két ilyen kör után sem sikerült maradéktalanul teljesíteni (viszont itt-ott habos is lettem és a nadrágomra is jutott bőven víz), akkor viszont rájöttem, hogy már csak egy darab 200 ft-osom van (és az automata csak 100-as és 200-as érmével működik), az autó pedig még csupa hab. Reménykedtem, hogy egy öblítés biztos mindent megold, de valamilyen fura okból kifolyólag azért bőven maradt hab mindenhol. Ekkor adtam fel az önállóságot, és döntöttem a segítségkérés mellett: egy autó épp szemben parkolt és a tulajdonosa elég gyakran pillantgatott felém a kínlódásaim közben. Váltattam vele még aprót egy kör öblítésre és örömmel elfogadtam, amikor felajánlotta a segítségét, mert "egy ideje már látta, hogy nem vagyok túl gyakorlott az autómosásban, de nem mert odajönni hozzám, mert félt attól, hogy tolakodásnak veszem" (pedig ha tudná, hogy én már rögtön az elején elfogadtam volna a segítséget... :) ). Végül a második kör öblítést már ő végezte el, habtalanította az autót és utána megkérdezte, hogy van-e törlőm, mert utána ő le szokta még törölni a vizet. Én mondtam neki, hogy eredetileg ki akartam az autóval állni a napra, hogy megszáradjon (nekem ez annyira magától értetődőnek tűnt...), de aztán büszként megmutattam neki a konyhai papírtörlőt is, amit az autóban tartok - az a sajnálkozó pillantás, amit rám vetett, szinte varázsolt néhány szőke tincset a frizurámba... :) És elővette a saját kis kütyüjét (olyan, mint amivel a jeget kaparom le az autóról, csak rövid a nyele :) ) és azzal húzta le a vizet az autóról... hát ennyivel is okosabb lettem (bár néhány nap múlva, amikor kinyitottam a csomagtartót, rájöttem, hogy egyszer régebb én is vettem olyasmit, és végig nálam volt).
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy autómosás terén is jelentős előrelépést tettem. :)
Vajon mi lesz a következő Szöszike továbbképző lecke?
Gondoltam egy merészet és nagyot és a Tesco-ban található kézi mosót választottam, gondoltam, hogy nem lehet olyan nagy ördöngösség autót mosni, másoknak is sikerült, nekem miért is ne... ?
A habfújót sikerült úgy elindítani, hogy nem a jó csőre tippeltem és emeltem ki a tartóból, amikor bedobtam az aprót. Szerencsére könnyen rájöttem a hibára, mert a kezemben tartott cső szárazon maradt, egy másik tartóból viszont elkezdett ömleni a hab le a földre. Ezért csak revideálni kellett a csöveket és már mehetett a habszórás. Utána kefés mosással próbáltam lesikálni a maradványokat az autóról, de ezt még két ilyen kör után sem sikerült maradéktalanul teljesíteni (viszont itt-ott habos is lettem és a nadrágomra is jutott bőven víz), akkor viszont rájöttem, hogy már csak egy darab 200 ft-osom van (és az automata csak 100-as és 200-as érmével működik), az autó pedig még csupa hab. Reménykedtem, hogy egy öblítés biztos mindent megold, de valamilyen fura okból kifolyólag azért bőven maradt hab mindenhol. Ekkor adtam fel az önállóságot, és döntöttem a segítségkérés mellett: egy autó épp szemben parkolt és a tulajdonosa elég gyakran pillantgatott felém a kínlódásaim közben. Váltattam vele még aprót egy kör öblítésre és örömmel elfogadtam, amikor felajánlotta a segítségét, mert "egy ideje már látta, hogy nem vagyok túl gyakorlott az autómosásban, de nem mert odajönni hozzám, mert félt attól, hogy tolakodásnak veszem" (pedig ha tudná, hogy én már rögtön az elején elfogadtam volna a segítséget... :) ). Végül a második kör öblítést már ő végezte el, habtalanította az autót és utána megkérdezte, hogy van-e törlőm, mert utána ő le szokta még törölni a vizet. Én mondtam neki, hogy eredetileg ki akartam az autóval állni a napra, hogy megszáradjon (nekem ez annyira magától értetődőnek tűnt...), de aztán büszként megmutattam neki a konyhai papírtörlőt is, amit az autóban tartok - az a sajnálkozó pillantás, amit rám vetett, szinte varázsolt néhány szőke tincset a frizurámba... :) És elővette a saját kis kütyüjét (olyan, mint amivel a jeget kaparom le az autóról, csak rövid a nyele :) ) és azzal húzta le a vizet az autóról... hát ennyivel is okosabb lettem (bár néhány nap múlva, amikor kinyitottam a csomagtartót, rájöttem, hogy egyszer régebb én is vettem olyasmit, és végig nálam volt).
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy autómosás terén is jelentős előrelépést tettem. :)
Vajon mi lesz a következő Szöszike továbbképző lecke?
vasárnap, április 06, 2014
gyorsan leszavaztam :)
és mostmár kezdődhet a munka, apuváró takarítás, bevásárlás, és hétfőnemváró ambuláns karton nézegetés, kérelem- és záróírás.
... délutántól kiegészítve a választási részeredmények hallgatásával...
Eseménydús nap várható. :)
... délutántól kiegészítve a választási részeredmények hallgatásával...
Eseménydús nap várható. :)
szombat, április 05, 2014
szerda, április 02, 2014
közös lónak..
.. túrós a háta. Ezt azt hiszem többet nem felejtem el. Olyanba, hogy légyszi csak ezt a labort vedd le a betegnek, aztán menedzseljük tovább, többet nem megyek bele...
... és tényleg be kell vezessek valami szigorú rendszert a munkámba...
hétfő, március 31, 2014
frissen és üdén...
.. indítottam ma a szakrendelést, legalábbis én azt hittem, hogy meglátszik rajtam, hogy most szinte 1,5 hétig széles ívben elkerültem mindent, ami szellemi munka.
Erre a 6. beteg, aki végre már ismerős is volt arcból, megjegyezte, hogy látszik rajtam, hogy fáradt vagyok...
Hát ennyit az üdeségről. :) Mondjuk biztos jobb esélyekkel indultam volna, ha nem pont mostanában esedékes az óraátállítás, de így egyszerűen esélytelen, hogy egyszer már kisimultan induljak munkába.
vasárnap, március 30, 2014
a nagy túlélő :)
Az persze jó kérdés, hogy fog-e még valaha virágozni, ha most apránként lehullatja a szirmait. Ez is egy elég kritikus pont ugyanis az orchideák életében...
péntek, március 28, 2014
megmérettem...
.. és kevésnek találtattam.
Kb. 7 év után kitették a blogom szűrét a transindex.ro-ról, ahova hajdanán tudtom nélkül, de legnagyobb meglepetésemre kerültem fel... Amúgy a törlés még 2013 decemberben történhetett, ott szakad meg az archiválás, de én csak most vettem észre - ebből is látszik, milyen intenzíven nézem a statisztikákat... :)
De nekem így is jó.
Kb. 7 év után kitették a blogom szűrét a transindex.ro-ról, ahova hajdanán tudtom nélkül, de legnagyobb meglepetésemre kerültem fel... Amúgy a törlés még 2013 decemberben történhetett, ott szakad meg az archiválás, de én csak most vettem észre - ebből is látszik, milyen intenzíven nézem a statisztikákat... :)
De nekem így is jó.
csütörtök, március 27, 2014
nosztalgia... :)
.. vagy inkább - emlékek rögzítése az utókor (és magam számára)...
A kifolyt paradicsomlés napon történt, még mielőtt a paradicsomlét készítőjétől beszereztem, hogy épp indulni készültem volna hozzá és családjához vasárnapi ebédre, amikor meglepődve konstatáltam, hogy az autóm megint nem nyílik a gombok nyomogatására, és a riasztó fénye sem világít... épp úgy, mint amikor 3 nappal Szöszike megvásárlása után először merítettem le teljesen az akkut. És mivel kétszer ugyanazt a hibát nem követem el (általában) és az előző ominózus eset után akkumulátort cseréltem és azóta mindig figyelek a lámpák kikapcsolására, ezért néhány percig nem is tudtam felfogni, hogy mi okozhatta ez alkalommal a teljes áramtalanságot... Aztán rájöttem az ablaktörlők függőleges pozícióba dermedését látván, hogy ezúttal bizony az előző esti viharban és esőben parkoláskor az ablaktörlőket hagytam bekapcsolva, amik ezek szerint egész éjszaka törölgették még az ablakot -kilefulladásig... újabb dolgot tanultam meg (Szöszike képzés lecke n+1), hiába áramtalanítom az autót, ha az ablaktörlő úgy marad, bizony jómunkásemberként teljesíti a feladatát tovább- egy adott pontig.
... és mivel az autóm továbbra is megőrizte azt a jó (de ugyanakkor meglehetősen bosszantó) szokását is, hogy ilyenkor minden ajtó teljesen lezár és kulccsal nem is lehet kinyitni, kivéve a csomagtartót, így megint kezdetét vette a szomszédok számára meglehetősen szívderítő látvány, ahogy ünnepi ruhában ki-be mászkálok a csomagtartón keresztül a vezetőülésre, hogy felnyissam a motorháztetőt a későbbi "bikáztatáshoz"... egyszer ugyebár már fontolgattam, hogy veszek ilyen kábelt és esetleg egy kis akkut is, amivel magam is meg tudom oldani a problémát, de utána úgy döntöttem, hogy úgysem lesz hasonló problémám a közeljövőben.
Hát lett. Vasárnap ebédidőben. Eredmény: az összes interneten elérhető autómentő vélhetően lehalkította a telefonját és emiatt végül a barátaimat kezdtem el hívogatni. Ez vezetett végül eredményre, mert kiderült, hogy időnként a taxisok segítenek hasonló esetben. A kedvenc taxitársaságomat felhívva elárulták, hogy van ilyen szolgáltatásuk is, az "indítás", ami kerek 3000 ft-ba kerül és végül is félórán belül "szikrát kaptam" és indulhattam ebédelni a barátaimhoz...
.. hát itt a mese vége... a tanulság pedig egy mondattal feljebb. :)
A kifolyt paradicsomlés napon történt, még mielőtt a paradicsomlét készítőjétől beszereztem, hogy épp indulni készültem volna hozzá és családjához vasárnapi ebédre, amikor meglepődve konstatáltam, hogy az autóm megint nem nyílik a gombok nyomogatására, és a riasztó fénye sem világít... épp úgy, mint amikor 3 nappal Szöszike megvásárlása után először merítettem le teljesen az akkut. És mivel kétszer ugyanazt a hibát nem követem el (általában) és az előző ominózus eset után akkumulátort cseréltem és azóta mindig figyelek a lámpák kikapcsolására, ezért néhány percig nem is tudtam felfogni, hogy mi okozhatta ez alkalommal a teljes áramtalanságot... Aztán rájöttem az ablaktörlők függőleges pozícióba dermedését látván, hogy ezúttal bizony az előző esti viharban és esőben parkoláskor az ablaktörlőket hagytam bekapcsolva, amik ezek szerint egész éjszaka törölgették még az ablakot -
Hát lett. Vasárnap ebédidőben. Eredmény: az összes interneten elérhető autómentő vélhetően lehalkította a telefonját és emiatt végül a barátaimat kezdtem el hívogatni. Ez vezetett végül eredményre, mert kiderült, hogy időnként a taxisok segítenek hasonló esetben. A kedvenc taxitársaságomat felhívva elárulták, hogy van ilyen szolgáltatásuk is, az "indítás", ami kerek 3000 ft-ba kerül és végül is félórán belül "szikrát kaptam" és indulhattam ebédelni a barátaimhoz...
.. hát itt a mese vége... a tanulság pedig egy mondattal feljebb. :)
szerda, március 26, 2014
az igazi
Patch Adams (Hunter Doherty "Patch" Adams) - a POTE honlapról beszerezve. :)
Ha egyszer nagyon elszánom magam, még az is lehet, hogy lefordítom ezt a Patch Adams szócikket a wikipédián magyarra, csak mert az élete megérdemli, hogy azok is elolvassák, akik nem tudnak angolul. De ha valaki ebben megelőzne, én azt sem bánnám. :)
Ha egyszer nagyon elszánom magam, még az is lehet, hogy lefordítom ezt a Patch Adams szócikket a wikipédián magyarra, csak mert az élete megérdemli, hogy azok is elolvassák, akik nem tudnak angolul. De ha valaki ebben megelőzne, én azt sem bánnám. :)
kedd, március 25, 2014
jártamban-keltemben... Hotelek Moldvában.
Hotel Eden***, Campulung Moldovenesc (Moldvahosszúmező)
Hotel Moldova, Iasi (Jászvásár)
Csak hogy lássátok, azért nemcsak csendben, de mozgásban is vagyok... :)
Hotel Moldova, Iasi (Jászvásár)
Csak hogy lássátok, azért nemcsak csendben, de mozgásban is vagyok... :)
szerda, március 19, 2014
kedd, március 18, 2014
"Happy" magyarokkal
Tegnap este az igazi és egyedi Patch Adams előadásának végén és ma reggel az autóban is ez a szám szólt:
Elhatároztam, hogy egy darabig ezentúl minden reggelt ezzel a számmal indítok, hogy könnyebben túltegyem magam a hajnali ébresztés okozta stresszen. :)
Egyébként pedig még kettőt kell aludni és kezdődik a szabadság. Csak már holnap este lenne...
Elhatároztam, hogy egy darabig ezentúl minden reggelt ezzel a számmal indítok, hogy könnyebben túltegyem magam a hajnali ébresztés okozta stresszen. :)
Egyébként pedig még kettőt kell aludni és kezdődik a szabadság. Csak már holnap este lenne...
vasárnap, március 16, 2014
péntek, március 14, 2014
morog...
.. ma kimorogtam magam egy jó időre (legalábbis most így érzem, kifáradva, de jólesően).
.. de ha továbbra is annyi emberi hülyeséggel találkozom, mint a napokban, tényleg keresek egy olyan helyet, ahol nem kell kommunikálni emberekkel, azon aggódni, hogy ki hogy értelmezi a gyógyszerszedést, illetve a "lássa orvos az adott elváltozást" felszólítást (amire egyesek a férjüket küldik maguk helyett a háziorvoshoz, hogy az írjon fel valamit), és keresek egy szakmát, ahol el lehet titkolni az eddigi éveket és csendben tenni a dolgomat úgy, hogy senki ne szóljon közben hozzám.
.. mai befutó állás: házvezetőnő a némasági fogadalmat tett remeténél (aki lehetőleg vízen és kenyéren akarjon élni...).
.. de ha továbbra is annyi emberi hülyeséggel találkozom, mint a napokban, tényleg keresek egy olyan helyet, ahol nem kell kommunikálni emberekkel, azon aggódni, hogy ki hogy értelmezi a gyógyszerszedést, illetve a "lássa orvos az adott elváltozást" felszólítást (amire egyesek a férjüket küldik maguk helyett a háziorvoshoz, hogy az írjon fel valamit), és keresek egy szakmát, ahol el lehet titkolni az eddigi éveket és csendben tenni a dolgomat úgy, hogy senki ne szóljon közben hozzám.
.. mai befutó állás: házvezetőnő a némasági fogadalmat tett remeténél (aki lehetőleg vízen és kenyéren akarjon élni...).
szerda, március 12, 2014
napi aktuális vers
Garai Gábor: Jókedvet adj
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
---------------------
ez az, amit napról napra egyre jobban elveszítek magamból...
Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.
---------------------
ez az, amit napról napra egyre jobban elveszítek magamból...
hétfő, március 10, 2014
félreolvasás :)
"Transamerica" amerikai filmdráma helyett "Transzaminázok"...
... éreztem, hogy valami nem stimmel.
vasárnap, március 09, 2014
spontán ébredés...
... 3 hete a ma reggel lett volna az első alkalom, amikor nem kell legkésőbb 6:40-kor kipattanjak az ágyból, mert ügyelni/dolgozni kell menni. Erre 6:22-kor kinyílt a szemem, rácsodálkozott a kivilágosodott szobára és mivel 20 percig nem tudtam rendesen visszaaludni (egyszer elnyomott ugyan a buzgalom, de akkor épp havas tájon egy gleccserbe készültem belecsúszni, amiben ugyan forró víz volt, de tudtam, hogy nincs erőm onnan kihúzni magam...), úgyhogy inkább felkeltem. Az is igaz,hogy tegnap este 10-kor már édesdeden aludtam, mert egyszerűen már képtelen voltam nyitva tartani a szememet.
... ha már így alakult, hasznos és eseménydús napot tervezek, csak vidám zenékkel a háttérben, belvárosban mászkálósat és bevásárlósat és még misére is elmegyek.
Mindenkinek szép vasárnapot! :)
Uff.
hétfő, március 03, 2014
... és most
... be az ágyba 5 kötelezően elolvasnivaló cikkel meg egy bögre teával (mostanában jobban ébren tart, mint a kávé), holnap reggelre kellene elkészüljön a hétvégi előadásom és véglegesítsem egy betegem esetbemutatóját, akit nem én fogok bemutatni. Lehet fogadni, meddig bírom az ágyban fekvést és nemalvást... :) én kb 25-30 percre tippelek.
... az előadás holnap reggelig befejezésére pedig per pillanat semmi reális esélyt nem látok.
hétfő reggel... :)
Most találtam Szabó László "Hétfő reggel" című számát. :) Nagyon igaz.
A mai nap nagyon fárasztóan indult, megtűzdelve egy undok beteg általi morgással: nem rám szórta átkait, hanem az asszisztenciára, mert várnia kellett egy akut beteg, egy másik kolléga és azok miatt a betegek miatt, akikkel még életemben nem találkoztam és próbáltam kiszűrni a zűrös történeteikből a hogyan továbbakat (nála pedig már úgy tűnik, hogy sikerült egy működő kezelést beállítanom, mellesleg táppénzen van és majd egy hónap múlva akar visszamenni dolgozni)... ez mindig nagyon megvisel, részben ezért is érzem naponta 3x, hogy jó lenne más munkahely után nézni, unok már bocsánatot kérni, ha várni kell rám (és még véletlenül sem azért, mert unatkozom és a körmöm reszelgetem a betegekkel való foglalkozás helyett...). Utána még jött egy kis invazivitás is, amit szintén nagyon utálok, amint a beteg fölé hajoltam, elöntött az adrenalin és éreztem, hogy elkezd remegni előbb a hasi aortám, majd a kezem is átveszi ezt a ritmust. Szerencsére akkor már jó helyen voltam és végülis sikerült a beavatkozás, de nekem ez akkor is akkora lelki trauma, mintha saját magamon végezném el - hmm, nem, annál is nagyobb... Volt azért jó dolog is úgy a nap végére (nem beszélve arról, hogy ma sikerült itthon felejteni a mobilomat, ezért sokkal csendesebben telt a nap :) ), az egyik betegtől kaptam egy írószert, amin a keresztnevem szerepel, és azt írja a dobozon (sablonszöveg), hogy varázslatos a személyiségem. ;) hát nem elbűvölő? :) és a beteg megköszönte, hogy ennyit foglalkozom vele. Pedig csak teszem a dolgom.
A mai nap nagyon fárasztóan indult, megtűzdelve egy undok beteg általi morgással: nem rám szórta átkait, hanem az asszisztenciára, mert várnia kellett egy akut beteg, egy másik kolléga és azok miatt a betegek miatt, akikkel még életemben nem találkoztam és próbáltam kiszűrni a zűrös történeteikből a hogyan továbbakat (nála pedig már úgy tűnik, hogy sikerült egy működő kezelést beállítanom, mellesleg táppénzen van és majd egy hónap múlva akar visszamenni dolgozni)... ez mindig nagyon megvisel, részben ezért is érzem naponta 3x, hogy jó lenne más munkahely után nézni, unok már bocsánatot kérni, ha várni kell rám (és még véletlenül sem azért, mert unatkozom és a körmöm reszelgetem a betegekkel való foglalkozás helyett...). Utána még jött egy kis invazivitás is, amit szintén nagyon utálok, amint a beteg fölé hajoltam, elöntött az adrenalin és éreztem, hogy elkezd remegni előbb a hasi aortám, majd a kezem is átveszi ezt a ritmust. Szerencsére akkor már jó helyen voltam és végülis sikerült a beavatkozás, de nekem ez akkor is akkora lelki trauma, mintha saját magamon végezném el - hmm, nem, annál is nagyobb... Volt azért jó dolog is úgy a nap végére (nem beszélve arról, hogy ma sikerült itthon felejteni a mobilomat, ezért sokkal csendesebben telt a nap :) ), az egyik betegtől kaptam egy írószert, amin a keresztnevem szerepel, és azt írja a dobozon (sablonszöveg), hogy varázslatos a személyiségem. ;) hát nem elbűvölő? :) és a beteg megköszönte, hogy ennyit foglalkozom vele. Pedig csak teszem a dolgom.
vasárnap, március 02, 2014
szombat, március 01, 2014
életképek...
.. ezúttal én életem képe.
Évente egyszer eljutok a kozmetikushoz, hogy korábbi vöröses hajam megbarnulási tendenciáját nem követő szempilláimat megfestessem, hogy legalább kicsit kiemelje (amúgy) csodaszép tekintetemet (mert a női praktikáktól nekem sajnos megfájdul a fejem). Ez idén szerda este történt meg.
Csütörtökön reggel bemegyek a nővérszobába valamit kérni, néznek rám mindahányan töprengve, reggel még néhányszor beleszaladok ezekbe a merengő tekintetekbe, majd kb 1,5 óra múlva az egyik nővér már nem bírja tovább, bejön utánam az orvosi szobába és megkérdezi, hogy minden rendben, mert hogy valahogy furcsán nézek ki, csak nem vagyok beteg...? Mindannyian észrevették és megbeszélték egymás között, hogy valahogy megváltoztam...
Hát ennyit a megszépülésemről... betegnek néznek... és még fizettem is érte... :)
szombat, február 22, 2014
ügyeletben...
... termelési vezető helyett temetkezési vállalkozót olvastam ...
... amúgy pont a Csereblog sorsával próbálok zöld ágra vergődni - végleg, vagy csak átmenetileg...
... hogy írjak úgy a bennem kavargó gondolatokról, ha még magamnak sem merem/tudom megfogalmazni, nemhogy az engem olvasóknak...?
... kommunikációból elégtelen.
szombat, február 15, 2014
Maszk volt, maszk nincs
péntek, február 14, 2014
Újabb hotelszoba, Debrecenben
Most egy darabig szeretnék otthon csücsülni, ezért ebben a percben edlöntöttem, hogy két hét múlva biztos nem megyek a következő továbbképzésre...
... Igazából hülyén szeretnék meghalni - és boldogan.
szombat, február 08, 2014
Pollo grigliata
En kis naiv, grillcsirkét kértem vacsorára... :)
Holnap pedig irány vissza Közép (Vagy Kelet - nézőpont kérdése - leginkább másoké) Európába.
péntek, február 07, 2014
szerda, február 05, 2014
kedd, február 04, 2014
mai plusszaim
... 1. létezik műszaki ügyelet és működik is, mert amikor sikerült kizárni magam az orvosi szobából ügyelet során (a kulcs nálam volt, csak a zár romlott el, naná hogy az én fennhatóságom alatt), akkor félórán belül kijött egy látásból ismerős srác és kicsit szétszedte az ajtót és teljesen szétszedte a zárat, de utána be tudtam jönni és hőn szeretett Öcsikémet ismét kezembe kaphattam.
... 2. S. néni 80+ betegem imádkozni fog értem, hogy ne pottyanjon le a repülő, amivel csütörtökön Olaszországba megyek kongresszusra és azóta is ezen aggódik a nővéreknek - ezek után én is kicsit kezdek aggódni, de S. néni imáival felettem bízom benne, hogy nem érhet baj... :)
... 3. Kis Angyal titulust is begyűjtöttem ma (pedig én tudom...)... :)
vasárnap, február 02, 2014
mai befutó állás
... a feedly 'content crafter'-t keres. Nekem ismeretlenül is tetszik az állás, bár kicsit aggasztó, hogy a 'crafter' szóra a gúúgel fordító nem talál semmi magyar megfelelőt. Másodállásban akkor a 'crafter' magyar megfelelőjét is szívesen keresném - mondjuk évekig. ;)
a mai + :)
megvan A Dalból a második kedvencem is (Szécsi Böbe és Saci), bár az élőadásban kicsit kevésbé hangzott jól (ilyen fiatalon élőben ennyi ember előtt nem is csoda, ha lámpalázas az ember - lánya), de az alábbi verzióban engem megfogott:
szombat, február 01, 2014
mai +
valahol el kell kezdeni, előbb csak apróságokkal, aztán várjuk, hogy megnőjenek a pozitívumok.
... kifejezetten örömöt okozott, hogy az ónos esőben épségben hazavezettem, parkoltam és még csak nem is izgultam (nem egyedül ültem az autóban, ez is segített azért kicsit :) ).
január...
... rettenetesen gyorsan elszaladt, pedig máskor mindig ez szokott lenni a nyúlós, ragadós, el nem múlni akarós hónap. Most viszont egyik feladatot követte a másik, egyik ügyeletből csúsztam a másikba, és ha a gépemre nézek, azt látom, hogy itt a rettegett február, 1 kongresszus, amin szerepelnem is kell és még neki sem fogtam felkészülni rá, egy továbbképzés, amin végre csak békés szemlélődő leszek, és talán még egy továbbképzés, bár akkor már kitör a felkelés a munkahelyemen. Szeretek továbbképződni, csak ne kellene miatta a szakrendeléseket ide-oda tologatni, bezsúfolni egy hétre hármat, hogy aztán délután 7-kor úgy kidőljek hét közepén, hogy másnap hajnalban ébredek.
... most elgondolkoztam, hogy miféle pozitívumot tudnék felsorolni így hirtelen-hamarjában a mai napról, de minduntalan a még hátralevő pályázati anyag írásának nyomasztó gondolata tolul elő innen onnan agybugyraimból, ezért tovább nem is töröm azt a cseppet, ami még maradt. :)
... majd holnap kitalálok valamit - ha kialudtam magam.:)
kedd, január 28, 2014
.. bár...
... zökkenőmentesen zajlott a ma reggeli buszozás (még egy sort nosztalgiáztam is a buszokon), de azért kifejezetten örülök, hogy a műtét sikerült és Szöszikém gyógyultan távozott az autókórházból. :)
... már hetek óta fontolgatom, hogy mégiscsak megfogadjam-e 2014-re, hogy minden napra keresek valami pozitívumot és megírom a blogomon: a ma reggeli csapkodós hangulatom (hülye adminisztratív útvesztők, tényleg belefáradtam) azonban arra késztet, hogy még mindig ne foglaljak álláspontot arról, hogy akarok-e még egy újabb gondot (még ha ilyen banális és talán pozitív hatású) a nyakamba venni...
... hát ennyi mára. Jóccakát!
hétfő, január 27, 2014
francia percek :)
... azt még hadd meséljem el, hogy ma reggel végre elküldtük a folyóirat szerkesztőnek emailben a felkérésre megírt, tegnap éjjel 1-kor befejezett cikket, amit egy szegény (nálam sokkal szorgalmasabb és precízebb) PhD hallgatóval hoztunk nagyjából össze (ő a nagyját, én az apraját), némi felsőbb utasítás alapján módosítgatva, de tényleg meglehetősen szabad kezet kapva. Erre délután 5-kor kapok egy színtiszta francia nyelven írott emailt a cikkel kapcsolatban (majd még hármat egymásután ugyanezen a nyelven)... még szerencse, hogy létezik már a gúúúgel fordító, így nagyjából sikerült megfejteni, hogy mit is szeretnének velem kommunikálni - franciául ugyanis egy bűvös mondatot tudok csak... :) na jó, kettőt. :D
... szerintem el sem tudják képzelni, hogy létezik olyan ember, aki a folyóiratukban akar publikálni angolul és mégsem tud franciául... :)
Szöszikém pedig beteg...
... ma délután bekerült az autókórházba, egy napra befektették: akutan jelentkező motorhiba jelzés hátterében trafóbetegséget diagnosztizáltak, műtéti beavatkozás szervcserével holnapra várható. Ez még belefér (az eddig megtett kilométereibe a taxis véleménye alapján, és még a pénztárcám is talán megbírja), csak épp holnap megint buszozni kell, oly sok idő után először és erre a városra egyáltalán nem jellemző hidegben. :) Remélem azért időben odaérek, mert a fagy és a hó a tömegközlekedésen is rajta hagyta a nyomát... és ezek után holnap még szakrendelés is...
... mai aktuális legvonzóbb állás: teázóban pultos.
Dal 2014
... én már az első válogatáson megtaláltam az idei kedvencemet. :)
Kicsit Zoránra emlékeztet, de az nem baj. :) Persze még van 2 előválogató, ahol még jöhetnek további kellemes meglepetések. :)
Kicsit Zoránra emlékeztet, de az nem baj. :) Persze még van 2 előválogató, ahol még jöhetnek további kellemes meglepetések. :)
szombat, január 25, 2014
megvolt....
... az első frissen hullott nagy mennyiségű hóban és hófúvásban vezetésem a tegnapi napon, illetve ma ki is kellett bányásszam Szöszikét a hó alól... ha ilyen lesz a tél további része, akkor meglesz a rendszeres napi testmozgás...
... egyébként ettől a friss hóban első alkalommal vezetéstől már hónapok óta rettegtem titokban, de így felügyelettel jóval kevésbé volt traumatizáló, mint ahogy magamban előre elképzeltem. Egy fóbia tehát félig- meddig leküzdve, de azért nagyon várom a hó és latyakmentes tavaszt... :) amúgy is tavaszi lány vagyok, de amióta autóm lett, már nem látom a télben a romantikát... :)
csütörtök, január 23, 2014
szerda, január 22, 2014
ki a kicsit
nem becsüli... :-)
indul az új (i) fejezet az életemben - remélhetőleg nem fertőz meg annyira, mint bátyót és még néhány ismerőst... :-)
szombat, január 18, 2014
orrszelelés helyzetjelentés :)
... még mindig életben vagyok, és az egyik oldal már rendesen szelel, hála a rengeteg mézes-citromos teának, C-vitaminnak, antibigyónak és nem utolsó sorban a fejem gyakori gőzölésének, aminek hála az éjszakákat szabad felső légutakkal tudtam végigaludni (napközben persze visszatér még mindig a taknyolás-orrfújás-dohányosokat megszégyenítő kutykorékoló köhögés - lehet benne azért némi munkahelyi komponens is, de nemcsak... :) ). Persze ezeket a napokat is végigdolgoztam, aranyos volt, ahogy a betegeim aggódva kérdezgették a maszk fölötti arcterületemet fürkészve, hogy vagyok és jobbulást kívántak. :)
... szóval úgy néz ki, a végső győzelem mégiscsak az enyém lesz. Bárcsak a kartonhegyemmel folytatott küzdelemben ilyen jól állnék, de ott azt hiszem, közeleg a végső vereség, összeomlik az ingatag rendszer...
... már csak azt kell kitaláljam, hogyan NE szóljon az egész 2014-es évem csak a munkáról (bár ha végül összeomlik a rendszer, úgyis keresgélhetek más munkát - már van is pár ötletem, ma este például egy könyvesüzletben szeretnék árufeltöltő lenni)...
hétfő, január 13, 2014
addig kísértettem a sorsot...
... hogy végül csak összejött egy rendes becsületes felső légúti fertőzés, némi hörghuruttal és gyanított orrmelléküreg gyulladással. Úgyhogy mától antibigyót kezdtem szedni, mert rájöttem, hogy nélküle még hosszú ideig eltarthat (mindenre a mézes-citromos tea sem képes), azonban dolgozni ettől még be kell járni, mert mostanában kicsit elfogytak a kollégák, nemigen ajánlgatja senki spontán, hogy menjek haza és vissza se jöjjek, ameddig meggyógyultam.
... szóval most a levegővétellel vagyok elfoglalva (némi cikkírással megfűszerezve), amikor épp nem alszom, akkor gyötör a lelkiismeret furdalás, hogy miért nem haladok kellőképpen. Foghatnám az agyam csökkent oxigénellátására, de sajnos a betegség előtt sem ment fényesebben, úgyhogy valami hihetőbb kifogást kell találjak...
szombat, január 11, 2014
csütörtök, január 09, 2014
egy kis csodazene
ma először nem irigyeltem a szimfonikus zenekarok zenészeit a tehetségükért és hogy a zenélés jelenti a mindennapi tevékenységüket...
ma a változatosság kedvéért a kosztümbe öltözött fiatal lányokat irigyeltem, akiknek a mindennapi tevékenységet az ajtó mellett állás és jegyellenőrzés jelenti, utána pedig leülhetnek és hallgathatják a koncerteket... na jó, biztos csak részmunkaidőben, de akkor is... ;)
ma a változatosság kedvéért a kosztümbe öltözött fiatal lányokat irigyeltem, akiknek a mindennapi tevékenységet az ajtó mellett állás és jegyellenőrzés jelenti, utána pedig leülhetnek és hallgathatják a koncerteket... na jó, biztos csak részmunkaidőben, de akkor is... ;)
hétfő, január 06, 2014
péntek, január 03, 2014
el sem hiszitek
... mennyire nincs kedvem holnap visszaindulni a másik életembe és megint nekifogni a munkának... tudom, hogy örülnöm kellene, hogy élek és dolgozhatok, de némi szorongással tölt el a tudat, hogy hétfőtől ismét minden visszazökken a régi kerékvágásba, megint beindul a mókuskerék: osztályos betegek, ambulancia, vizsgáztatás, oktatás, cikkírás, ügyeletek.
... 2014 egyik feladata az lesz, hogy megtanuljak ezeknek örülni - előreláthatóan meg kell majd keményen dolgoznom ezért...
... a másik feladat az lesz, hogy megtanuljak minden egyébnek örülni - ez tűnik jelenleg a könnyebb dolognak.
csak úgy kószálgatok...
... a neten (tanulmányúti pályázatírás helyett) és számos apró kincsre bukkantam, mint például az alábbi rövidfilmre is arról, hogy (általában) hogyan működnek a férfiak és a nők:
:))
:))
szerda, január 01, 2014
vasárnap, december 29, 2013
friss tanulsag
informatikusokkal ne kezdj el borozgatas kozben politikarol beszelni, mert ugyis csak te johetsz ki antidemokratikuskent az ugybol... szerencsere legalabb a bor finom volt.
péntek, december 27, 2013
életelixír :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)