kényszerséta kis ajándékkal :)

Először is egy vallomás - ma keresztelőre voltam hivatalos és szerettem volna a kisfiúnak valami kis ruhácskát venni, de mivel fogalmam sincs arról, hogy hány hónaposan mekkora fejmérete, illetve egyéb mérete van egy gyerkőcnek, a teljes tanácstalanság miatt végül a nyugdíjkor előtt álló eladó(férfi) segített nekem választani. :) Nagyon más világinak tűnnek nekem ezek az információk, gyermekgyógyászat gyakorlaton is csak a betegségek diagnózisára és kezelésére koncentráltam, az egyedfejlődésre kevésbé... :) Volt már olyan, hogy a kezembe adtak egy pár hónapos csecsemőt és a teljesen idegen laikus (nem egészségügyis) srác odaugrott mellém, hogy a fejét azért tartsam- láttam én, hogy nyeklik-nyaklik, de már nem emlékeztem a jónéhány évvel ezelőtti gyakorlatról, hogy mikortól kezdenek rendesen működni a nyakizmok... ha jobban belegondolok, hajdanán egyszer tanították azt is, hogy kell megfürdetni egy csecsemőt, de ha jót akartok a sajátotoknak, az én kezembe ne adjátok ilyen célból... :)

Nekem kell majd (egyszer valamikor) az a 9 hónap felkészülési idő, amikor utána tudok nézni ezeknek a dolgoknak a neten és a könyvekben. :)

Amikor végül megvolt a vásárlás, nekilódultunk Szöszikével és a GPS-szel a hegynek, mert egy magaslati templomban volt a keresztelő. Jó időben nekiindultam, mert izgultam a parkolás miatt (nem ismerem azt a környéket), így azt sem tudtam, hogy rögtön a templom mellett parkoló is van, így eltartott egy darabig a szombati verőfényes napsütésben a kivonult piknikező városlakók és minimum két esküvői menet miatt, ameddig parkolóhelyet találtam - egy meredek utcában oldalparkolásos megoldással, két autó közé - volt ott egy kis motortúráztatás és füstölgő kerekek, szinte mint a filmekben...;)

A templomig visszafele tartó 10-15 perces séta alatt viszont született pár szabadidős tavaszi kép, ezt szeretném megosztani veletek is. :)