szombat, március 01, 2014

életképek...

.. ezúttal én életem képe. Évente egyszer eljutok a kozmetikushoz, hogy korábbi vöröses hajam megbarnulási tendenciáját nem követő szempilláimat megfestessem, hogy legalább kicsit kiemelje (amúgy) csodaszép tekintetemet (mert a női praktikáktól nekem sajnos megfájdul a fejem). Ez idén szerda este történt meg. Csütörtökön reggel bemegyek a nővérszobába valamit kérni, néznek rám mindahányan töprengve, reggel még néhányszor beleszaladok ezekbe a merengő tekintetekbe, majd kb 1,5 óra múlva az egyik nővér már nem bírja tovább, bejön utánam az orvosi szobába és megkérdezi, hogy minden rendben, mert hogy valahogy furcsán nézek ki, csak nem vagyok beteg...? Mindannyian észrevették és megbeszélték egymás között, hogy valahogy megváltoztam... Hát ennyit a megszépülésemről... betegnek néznek... és még fizettem is érte... :)

2 megjegyzés:

Unknown írta...

ez jó, ez nagyon jó:)) de még hagyján....
édes kicsi fiam lehetett vagy hét éves mikor határozottan közölte: anya jobb lenne, ha nem festenéd ki a szemed mert olyan kurvás! Azóta csak módjával...:)

Cserebogi írta...

:) nálam ez fordítva van, anyum könyörög, hogy csináljak már valamit az arcommal, hogy legyek már kicsit élénkebb... :)

kíváncsi leszek, a gyerekem majd mit mond - a csöppnyi kíméletlenül őszinte gyerekszájak emlékezetes dolgokat tudnak mondani... :)