A tegnapi tantermi előadásom fergeteges sikert aratott: az 5 darab résztvevő hallgatóból (megjegyezném, hogy kb. 4 angol gyakorlatos csoport van, egyenként 18-20 hallgatóval) egy emberke az előadás után odajött és azt mondta, hogy az eddigi előadások közül, amiken részt vett (gondolom ebből a tantárgyból és ha jól sejtem, lehetett az három darab is maximum) az én előadásom volt a legjobb...
Egy másik emberke (egyenesen Japánból), aki egyébként apám lehetne a korát tekintve (az antropometriát figyelembe véve már nem annyira :) ), és konkrétan az én csoportomba jár, óra után szintén odajött és elkérte az előadást, ma pedig még a fáradtságot is vette, és kikereste a netről az emailcímemet, és emailben is elkérte a diákat (és azt írta, hogy jó előadást tartottam).
Ezért már megéri oktatni...
... de azért az álommunkahelyek közé csak nem került be a tanári pálya...
... el sem hiszem, hogy volt idő (bár tényleg nagyon rég volt), amikor tanítónő akartam lenni... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése