... ha holnap egy falatot sem eszem, jó eséllyel fogok tudni szuszogni is a ruhácskámban, amit a holnaputáni előadásra szántam.
... a holnapira inkább mást veszek fel, nem árt néha, ha egy kis oxigén is jut az agyamba, miközben másokat próbálok képezni...
... bár lehet, hogy többet fognak tudni a témáról frissen, üdén, kipihenten, mint én egy átdolgozott hét után ma még éjfélig/utánig félálomban gyártva az előadást...)
csütörtök, március 28, 2019
kedd, március 26, 2019
egy kis gyorstalpaló tanfolyam
.. 2,5 nappal az előadásom előtt, úgy, hogy holnap egészen biztosan nem fogok tudni foglalkozni egy olyan témával, amiről még soha nem adtam elő...
... egyre magasabb szintre fejlesztem az utolsó utáni percre halogatást....
... a jövő hetet szerintem egész egyszerűen csak átalszom majd, a hétfő délutáni harmadik előadásomtól kezdve... :)
... egyre magasabb szintre fejlesztem az utolsó utáni percre halogatást....
... a jövő hetet szerintem egész egyszerűen csak átalszom majd, a hétfő délutáni harmadik előadásomtól kezdve... :)
hétfő, március 25, 2019
valahogy....
... mindig a szakdolgozat rossz oldalára kerülök - arra az oldalra, amelyiken írni kell....
péntek, március 15, 2019
rossz és még rosszabb...
... a pályázatírás egy borzalom, ráadásul rövid időn belül elég sokat kellett/kell/fog kelleni írnom.
... azt hittem, hogy a legjobban a motivációs levél írását utálom (mert hát nyilvánvalóan akarom az ösztöndíjat, regisztrációs díj eltörlését, pályázati pénzt, ha már beadok rá egy pályázatot...), de rájöttem, hogy még annál is rosszabb, amikor a saját ajánlólevelemet kell megírnom (napokig halogatva majd órákig szenvedve egy kb 10 mondatos szösszenet felett), amit aztán a Nagyfőnök 3 másodperc alatt átfut és aláír...
... pályázatíró sem leszek (pedig volt pár nap, amikor még az is vonzóbbnak tűnt...)... :)
... azt hittem, hogy a legjobban a motivációs levél írását utálom (mert hát nyilvánvalóan akarom az ösztöndíjat, regisztrációs díj eltörlését, pályázati pénzt, ha már beadok rá egy pályázatot...), de rájöttem, hogy még annál is rosszabb, amikor a saját ajánlólevelemet kell megírnom (napokig halogatva majd órákig szenvedve egy kb 10 mondatos szösszenet felett), amit aztán a Nagyfőnök 3 másodperc alatt átfut és aláír...
... pályázatíró sem leszek (pedig volt pár nap, amikor még az is vonzóbbnak tűnt...)... :)
csütörtök, március 14, 2019
hotelszobák n + 1 + ...
Ezt most talán az eddigi legmodernebb hotelszobám, a fürdőszobában a tükörbe beépített kis tévével, ami automatikusan ugyanazt adja, mint ami szobában található (szintén tükörbe épített) képernyőn megy.
A szekrényt csövekre felfűzött vállfák és néhány polc helyettesíti. :)
Az azért kicsit ijesztő, hogy amikor belépek a szobába, egyből bekapcsol a BBC és akarva, akaratlanul az angolok Brexittel kapcsolatos szavazását taglalja nekem. :)
vasárnap, március 10, 2019
tökéletes az időzítés
... itt a tavasz, virágoznak a fák, lassan elnyílik a hóvirág, én pedig sikerült megússzam a telet influenza és egyéb fertőzés vonatkozásában, viszont két napja összeszedjek valami jó kis hörghurutot. Tegnap óta fáj a mellkasom, a fejem, és közben ugatok, mint egy testesebb és öblösebb hangú kutya, időnként ráz kicsit a hideg is... még szerencse, hogy még csak vasárnap van, van egy egész napom meggyógyulni, mivel holnap ügyelek és szakrendelek, szerdán viszont vár a nagyvilág, kongresszusra repülök.
Bár alapesetben várnék egy darabig, ameddig az immunrendszerem feláll csatasorba, de most erre nincs idő, elő az antibiotikummal. :)
Szerdán fitten és üdén, gyógyszeres szatyor nélkül kellene felszállni a repülőre. :)
Bár alapesetben várnék egy darabig, ameddig az immunrendszerem feláll csatasorba, de most erre nincs idő, elő az antibiotikummal. :)
Szerdán fitten és üdén, gyógyszeres szatyor nélkül kellene felszállni a repülőre. :)
péntek, március 08, 2019
mérgezés...
... azt hiszem gumimaci és mályvacukor mérgezést kaptam az utolsó pillanatban nekifogott, holnapi határidős pályázatírás közben...
... azért a gumimacievés előtt sem voltam már normális, mert ma még 2 TDK hallgatómmal is kb 2-3 órát foglalkoztam és a munkahelyi mulatságra is elmentem udvariasságból, ami szintén 3 órát vitt el a hatékonyan tölthető órákból...
... a holnapi nap nagyon fog fájni - főleg, ha túlélem a mérgezést és a macik nagyobb rombolás nélkül szívódnak fel...
... azért a gumimacievés előtt sem voltam már normális, mert ma még 2 TDK hallgatómmal is kb 2-3 órát foglalkoztam és a munkahelyi mulatságra is elmentem udvariasságból, ami szintén 3 órát vitt el a hatékonyan tölthető órákból...
... a holnapi nap nagyon fog fájni - főleg, ha túlélem a mérgezést és a macik nagyobb rombolás nélkül szívódnak fel...
vasárnap, március 03, 2019
a végén még...
... leszokok a mobil simogatásáról (nem teljesen kizárt, hogy függő vagyok, bár én inkább internetfüggőségnek vélem), most, hogy a kis kedvencem elromlott, valószínűleg néhány hétbe (hónapba) telik majd megjavíttatni (országot is kell váltson a szervizeléshez) és egy régebbi, nagydarab készülékkel tudom csak helyettesíteni, aminél félő, hogy betelik a memória, ha el akarom olvasni a napi híreket...
... mondjuk nem lenne baj, ha az így felszabaduló energiát valami hasznosra tudnám fordítani - mondjuk futásra? cikkírásra? kérelmekre? kartonokra? alvásra? olvasásra?
... még mindig nem állok jól azzal az elképzelésemmel, hogy otthon már nem dolgozom, vagy max csak napi 1-2 órát, de azt sem este 8 után. Talán ha az információáradatot (ami nem a face és társai, csak simán a postaládám és időnként a munkatársakkal közös messenger csoport) megszelektálom napközben, hatékonyabb leszek munkaidőben és kevesebb dolog marad a nap végére... lehet, hogy a visszatérés a sima gombos telefonhoz mindenre A MEGOLDÁS??
... mondjuk nem lenne baj, ha az így felszabaduló energiát valami hasznosra tudnám fordítani - mondjuk futásra? cikkírásra? kérelmekre? kartonokra? alvásra? olvasásra?
... még mindig nem állok jól azzal az elképzelésemmel, hogy otthon már nem dolgozom, vagy max csak napi 1-2 órát, de azt sem este 8 után. Talán ha az információáradatot (ami nem a face és társai, csak simán a postaládám és időnként a munkatársakkal közös messenger csoport) megszelektálom napközben, hatékonyabb leszek munkaidőben és kevesebb dolog marad a nap végére... lehet, hogy a visszatérés a sima gombos telefonhoz mindenre A MEGOLDÁS??
csütörtök, február 28, 2019
meglepő...
... ma itthon felejtettem a hivatalos mobilomat, meglehetősen kellemes csend volt így a munkahelyemen... azt hittem, hogy majd 15 nem fogadott hívás fogad itthon. De tévedtem. Egy sem volt.
Már majdnem azt hittem de mégsem vagyok annyira fontos.
....
Ráadásként a másik mobilom elromlott.
Már majdnem azt hittem de mégsem vagyok annyira fontos.
....
Ráadásként a másik mobilom elromlott.
szombat, február 23, 2019
álom :)
Életemben először ma hajnalban azt álmodtam, hogy futok, méghozzá futóversenyen (volt egy idő, amikor amúgy rengeteget futottam álmomban, vagy valakik elöl, vagy valami közlekedési eszközt - autó, hajó, vonat - próbáltam utolérni, amit épp lekéstem...). Most először álmomban önként álltam a rajthoz és kicsit izgultam, hogy vajon végig tudom-e futni a 4.5 km-es távot, de azért nem voltam nagyon feszült és csak azon csodálkoztam, hogy 1 km megtétele után máris frissítőpont következett, ahol egész rendes ennivalót adtak, az emberek kék kockás terítővel fedett asztaloknál ültek és beszélgettek evés közben. Aztán egyszerre álltunk fel és folytattuk a futást... :) A végére nem emlékszem, a következő álomfoszlányom már egy szakmai kongresszus volt, ahol a Nagyfőnök is felszólalt és tisztújításokról esett szó... és még mondja valaki, hogy az álmainkban nem a nap közben minket érő impulzusokat processzáljuk... :)
Az álmomban megjelenő futóversenyen felbuzdulva és égi jelként tekintve beneveztem egy nyár végi futóversenyre, ami csodálatos helyeken halad keresztül, mindösszesen csak 7 (!) kilométer (azaz van ilyen táv is, mert van azért 30-40 körüli is :) ) és már 2 hónapja napi szinten frissítem a honlapjukat várva, hogy mikor írják ki, hogy pontosan mikor is lesz - csak hogy tudjam, hogy esetleg mikor tegyem szabaddá a naptáramat. :)
Lehet, hogy a verseny napján kicsit fogom bánni ezt a cselekedetet, mert jelenleg még mindig a séta-futás váltogatást űzöm, de egyelőre még nagyon örülök, hogy ezt most kicsit jobban fog motiválni abban, hogy egy héten három nap 30-40 percet fordítsak a túlélésem javítására, vagyis magamra.
Az álmomban megjelenő futóversenyen felbuzdulva és égi jelként tekintve beneveztem egy nyár végi futóversenyre, ami csodálatos helyeken halad keresztül, mindösszesen csak 7 (!) kilométer (azaz van ilyen táv is, mert van azért 30-40 körüli is :) ) és már 2 hónapja napi szinten frissítem a honlapjukat várva, hogy mikor írják ki, hogy pontosan mikor is lesz - csak hogy tudjam, hogy esetleg mikor tegyem szabaddá a naptáramat. :)
Lehet, hogy a verseny napján kicsit fogom bánni ezt a cselekedetet, mert jelenleg még mindig a séta-futás váltogatást űzöm, de egyelőre még nagyon örülök, hogy ezt most kicsit jobban fog motiválni abban, hogy egy héten három nap 30-40 percet fordítsak a túlélésem javítására, vagyis magamra.
vasárnap, február 17, 2019
Elhatározások (n+1)
Valószínűleg rengeteg (túl sok) időt töltök azzal, hogy a 4-5 blogot, amit követek, naponta többször frissítem, nehogy lemaradjak egy perccel is az eseményekről (ezek közül hármat nem tudok a feedlybe irányítani, ezért külön - külön kell kinyitogatni)...
Vélhetően ez a rendszeres frissítgetés is csak a halogatásom egyik megnyilvánulási formája, mert hisz ezalatt az idő alatt akár naponta pár soros bejegyzésre futná az időmből, ha nem erre használnám. :)
Az elhatározásom tehát a következő : napi egyszer nézni meg a kedvenc blogokat - mondjuk este 9-kor, amikor még fel is fogom, miről szólnak. :)
a blogírással kapcsolatban még nem született elhatározás. :) azon még elmélkedni kell.
Jó lenne még pár ilyen időrabló mechanizmust fülön csípni... Lehet, hogy a mobilom is ludas ebben egy kicsit...
Vagy inkább csak én...
Vélhetően ez a rendszeres frissítgetés is csak a halogatásom egyik megnyilvánulási formája, mert hisz ezalatt az idő alatt akár naponta pár soros bejegyzésre futná az időmből, ha nem erre használnám. :)
Az elhatározásom tehát a következő : napi egyszer nézni meg a kedvenc blogokat - mondjuk este 9-kor, amikor még fel is fogom, miről szólnak. :)
a blogírással kapcsolatban még nem született elhatározás. :) azon még elmélkedni kell.
Jó lenne még pár ilyen időrabló mechanizmust fülön csípni... Lehet, hogy a mobilom is ludas ebben egy kicsit...
Vagy inkább csak én...
vasárnap, február 10, 2019
Fiatal szerelem...
Ma egy komolyszemű aranyos 5 éves udvarlóm akadt, aki a térdemre ült, rajzolt nekem autót és szerenádot is adott a pirinyó hangszerein. :)
Nekem is kell egy ilyen kis teremtmény. Hol a sor, ahova be kell állni érte? :)
Nekem is kell egy ilyen kis teremtmény. Hol a sor, ahova be kell állni érte? :)
csütörtök, február 07, 2019
emlékmorzsa arról....
... hogy egy óra milyen hosszú tud lenni .... főleg amikor ez valójában több, mint kettőre nyúlik.
... és hogy milyen hálás is tud lenni az ember, amikor végül is minden jól megy.
... és hogy milyen hálás is tud lenni az ember, amikor végül is minden jól megy.
vasárnap, február 03, 2019
soha nem gondoltam volna...
... hogy a szakdolgozat írás még párszáz évvel az egyetem után is képes a szabad hétvégéimbe belepiszkálni. Erre senki sem készített fel az egyetem alatt, amikor épp arról álmodtam, hogy majd később oktató (is) leszek és vezetem az ifjú nemzedék bizonytalan lépteit, fényesítgetem az elméjüket...
... és hogy a határidők nemcsak a diákjaim nyakincáját szorongatják, hanem az enyémet is ... :)
.. együtt bukunk vagy jutunk a csúcsra fel...
... és hogy a határidők nemcsak a diákjaim nyakincáját szorongatják, hanem az enyémet is ... :)
.. együtt bukunk vagy jutunk a csúcsra fel...
csütörtök, január 24, 2019
kicsit úgy érzem magam...
... mint a Béres-csepp reklámban... :)
Remélem nem most szóltam el magam, mert amúgy én sem szedem...
Csak a jó kis mogyorós pufi, az az igazi immunerősítő... ;)
Remélem nem most szóltam el magam, mert amúgy én sem szedem...
Csak a jó kis mogyorós pufi, az az igazi immunerősítő... ;)
csütörtök, január 17, 2019
szinte hihetetlen...
... hogy az összes létező határidő (kivéve azt az egyet, amivel már majdnem egy hónapja csúszunk - naná, hogy cikkírás...) január 31, esetleg február 1.
Tényleg azt akarják, hogy év elején kileheljük a lelkünket és nyáron már csak a megboldogult lelkünk járjon vissza kísérteni a tudományos berkekbe, árkokba, bokrokba, mezőkbe...?
Szólni kellene a betegeknek, hogy tartsák tiszteletben ezt a periódust, ilyenkor maradjanak inkább egészségesek (vagy kúrálják otthon magukat, lehetőleg KI).
Tényleg azt akarják, hogy év elején kileheljük a lelkünket és nyáron már csak a megboldogult lelkünk járjon vissza kísérteni a tudományos berkekbe, árkokba, bokrokba, mezőkbe...?
Szólni kellene a betegeknek, hogy tartsák tiszteletben ezt a periódust, ilyenkor maradjanak inkább egészségesek (vagy kúrálják otthon magukat, lehetőleg KI).
hétfő, január 14, 2019
elakadtam...
... az önismeret útján: öt jó tulajdonságomat kellene összeírjam, de négynél tovább sehogy sem jutottam. Így idénre abbahagyom az önismeretet...
... reménykedem benne, hogy 2020-ig csak rám ragad még egy jó tulajdonság...
... rosszat bezzeg egyből tízet tudnék.
... reménykedem benne, hogy 2020-ig csak rám ragad még egy jó tulajdonság...
... rosszat bezzeg egyből tízet tudnék.
csütörtök, január 10, 2019
2019
Idén én is azt fogadom, hogy nem kezdek semmi újba, viszont elmélyülök abban, amit 2018-ban elkezdtem.
Így is lesz bőven, amiben elmélyülni: folytatni a futást, amit december óta heti 1-2-3x igyekszem beiktatni (még mindig a séta-futás kombinációnál tartok, eltart még néhány hónapig, ameddig ismét menni fog egyhuzamban 4 km-t lefutni...), rendszeresíteni a napi 10 perc pilatest, amit már kb 2 éve ugyan elkezdtem egyszer, de néhány alkalom után felhagytam vele, befejezni az 1400 oldalas szakkönyv átolvasását (amiből kb 10 oldalt sikerült tavaly elolvasni egy vizsgára), dolgozni azon, hogy a munkámat élesen el tudjam választani a magánélettől (ami ne csak az alvást jelentse ezáltal), befejezni néhány online szakmai és nem szakmai kurzust, amit tavaly elkezdtem (önbizalom növelő, valamint egy szakmámhoz köthető angol nyelvű kurzus).
Jól látjátok, szeretnék kicsit fittebb lenni, mert nagy terveim vannak a nyárra, amihez bírni kell cipelni a saját testsúlyomat.
Megpróbálok nem venni semmilyen kütyüt (azt hiszem mindenem megvan, amire a XXI. században ember vágyhat), illetve könyvet (mert kb 150 elolvasásra váró könyvvel van körülvéve az ágyam) és szeretnék haladni ez utóbbiakkal.
Jó lenne kicsit a családommal is ápolni a kapcsolatomat, mivel most épp megint le akarnak vágni a családi fotókról, emellett jó lenne magamban is végre letisztázni, hogy hogyan is képzelem a jövőmet... április ebből a szempontból igen érdekesnek ígérkezik.
És mivel csak egy életem van, és nincs olyan, hogy majd a következőben jobban csinálom (amire a tegnap ráirányították a figyelmemet és amin azóta is időnként elmerengek), ezért szeretnék kicsit jobb viszonyba kerülni magammal és élvezni a saját életem.
Hát ennyit szeretnék 2019-ben.
Így is lesz bőven, amiben elmélyülni: folytatni a futást, amit december óta heti 1-2-3x igyekszem beiktatni (még mindig a séta-futás kombinációnál tartok, eltart még néhány hónapig, ameddig ismét menni fog egyhuzamban 4 km-t lefutni...), rendszeresíteni a napi 10 perc pilatest, amit már kb 2 éve ugyan elkezdtem egyszer, de néhány alkalom után felhagytam vele, befejezni az 1400 oldalas szakkönyv átolvasását (amiből kb 10 oldalt sikerült tavaly elolvasni egy vizsgára), dolgozni azon, hogy a munkámat élesen el tudjam választani a magánélettől (ami ne csak az alvást jelentse ezáltal), befejezni néhány online szakmai és nem szakmai kurzust, amit tavaly elkezdtem (önbizalom növelő, valamint egy szakmámhoz köthető angol nyelvű kurzus).
Jól látjátok, szeretnék kicsit fittebb lenni, mert nagy terveim vannak a nyárra, amihez bírni kell cipelni a saját testsúlyomat.
Megpróbálok nem venni semmilyen kütyüt (azt hiszem mindenem megvan, amire a XXI. században ember vágyhat), illetve könyvet (mert kb 150 elolvasásra váró könyvvel van körülvéve az ágyam) és szeretnék haladni ez utóbbiakkal.
Jó lenne kicsit a családommal is ápolni a kapcsolatomat, mivel most épp megint le akarnak vágni a családi fotókról, emellett jó lenne magamban is végre letisztázni, hogy hogyan is képzelem a jövőmet... április ebből a szempontból igen érdekesnek ígérkezik.
És mivel csak egy életem van, és nincs olyan, hogy majd a következőben jobban csinálom (amire a tegnap ráirányították a figyelmemet és amin azóta is időnként elmerengek), ezért szeretnék kicsit jobb viszonyba kerülni magammal és élvezni a saját életem.
Hát ennyit szeretnék 2019-ben.
hétfő, december 31, 2018
Alig-alig hiszem el...
.... hogy ez az év is eltelt... Szerettem 2018-at a meglepetéseivel együtt.
Bízom benne, hogy 2019 is kegyes lesz hozzám, a hozzám közelállókhoz és úgy egyébként mindenkihez.
Boldog Új Esztendőt Mindenkinek! :)
szerda, december 26, 2018
Pillangó projekt indul
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)