napi jó - 184. nap

 

Találtam egy fölöttébb hasznos applikációt a mobilomon, amivel a kézírással írott listák iránti vágyam is kielégül és nem kell keresgélnem a millió cetli között sem... :)

Nem mellesleg végre kihasználom a Galaxy Note kis tollacskáját is, amit az utóbbi 1,5 évben kb 3x vettem elő. Mostanig. 😊

A végén még magamat is kellemesen meglepem... 🙃

napi jó - 131. nap

 Valójában tegnapi, de eltöltöttem az időt a beállítgatásával... 

... mostmár akár maratont is futhatnék (ha tudnék, bírnék és akarnék - de leginkább egyik sem), mert akár 40 órát is képes kibírni GPS használat mellett is. De annyi távot inkább csak gyalogolnék, azt sem mostanában. :)

napi jó - 54. nap

Sikerült leküzdeni a lustaságomat és elmentem futni, jobban bírtam a vártnál - mégiscsak lehet, hogy jó lesz valamire ez a pulzuskontrollos futás és nemcsak J. asszisztensnőmmel való kapcsolatom elmélyítésére. :) Az átlag pulzust figyeljétek, ne a többi adatomat... :))) Majdnem ilyen sebességgel túrázom is.... ;)

a végén még...

... leszokok a mobil simogatásáról (nem teljesen kizárt, hogy függő vagyok, bár én inkább internetfüggőségnek vélem), most, hogy a kis kedvencem elromlott, valószínűleg néhány hétbe (hónapba) telik majd megjavíttatni (országot is kell váltson a szervizeléshez) és egy régebbi, nagydarab készülékkel tudom csak helyettesíteni, aminél félő, hogy betelik a memória, ha el akarom olvasni a napi híreket...

... mondjuk nem lenne baj, ha az így felszabaduló energiát valami hasznosra tudnám fordítani - mondjuk futásra? cikkírásra? kérelmekre? kartonokra? alvásra? olvasásra?

... még mindig nem állok jól azzal az elképzelésemmel, hogy otthon már nem dolgozom, vagy max csak napi 1-2 órát, de azt sem este 8 után. Talán ha az információáradatot (ami nem a face és társai, csak simán a postaládám és időnként a munkatársakkal közös messenger csoport) megszelektálom napközben, hatékonyabb leszek munkaidőben és kevesebb dolog marad a nap végére... lehet, hogy a visszatérés a sima gombos telefonhoz mindenre A MEGOLDÁS??

Más cikkének javítása közben...

.. Egyszer csak zizegett a karom, és mivel ilyent még nem csinált a közösen eltöltött 4 nap alatt, ezért ránéztem... :)

Próbál velem kommunikálni... De még nem ismer, még reménykedik... :)

kicsit megingott....

... az elszántságom, hogy futni fogok a Vivicittán, miután ez a hét eddig teljesen kimaradt előadás gyártások és délután 7-kor álomba ájulások miatt... az esemény pedig egyre vészesebben közeleg... én pedig még nem jutottam el oda, hogy a teljes távot egyszer megpróbáljam egyben lefutni (úgy már megy, ha kb 1/3-át legyaloglom, sík terepen... kár, hogy a pálya időnként emelkedni fog a nagy napon...).

...csak az tartja bennem kicsit a lelket, hogy megfogadtam, hogy csak akkor veszek újabb kütyüt (sportóra), ha részt is veszek az eseményen, nem csak készülgetek rá.... Bár amióta kiderült, hogy a sima kis Garminom is képes valamilyen szinten rögzíteni (persze nem teljesen pontosan, mert hát nem 14-19 műhold jelei alapján számolja...) a futásaimat, már nem is annyira létszükséglet...

A régivel az újat :)

Hát megérkezett! :)

Már csak a SIM kártya zsugorítására kell valamikor időt szakítsak. :)

nem is értem...

... hogy történhetett, de ma a roppant egyszerű Garmin órám rögzítette a futásomat is (nem biztos, hogy ezt legközelebb is sikerül reprodukálni, eddig mindig csak a lépésszámomat rögzítette... :) ).
... az adatok ugyan nem egyeznek meg teljesen a telefonos applikációm által mértekkel, de a lényeg, hogy bár már kb a futás/gyaloglás közepén a feladáson gondolkoztam több okból kifolyólag (viszonylag sok ember az utakon, a korábbi eldugott helyen számos kutyasétáltató alak, már 10 perc után vöröslő arcocskám, a tervezett futás közepén már elég jelentős kifáradás), de végül a levezető 5 perces sétát leszámítva végig küzdöttem a mai napi tervet.

Bár épp ma szembesültem azzal, hogy a futótervem nem 6, hanem 9 hétre szól és nekem ugye már csak 5,5 hetem van az indulásig (igaz 9 hét alatt elvileg 5 km-es távot kell majd tudjak összefüggően lefutni, nekem viszont 3.2-t kell majd teljesíteni), kezdek icipicit bizakodó lenni... :)

Legújabb szerzeményem :)

Még nem tudom, hogy bevigyem a munkahelyemre az orvosiba, vagy maradjon inkább itthon... :)

egyébként....

... pedig ijesztően gyorsan rohan az idő, most volt Szilveszter és már április van... kárpótlásul legalább tavasz. :)

... a héten úgy tűnik, hogy a december óta tervezgetett álom végre megvalósul - miután addig halogattam a végső döntést, hogy az egész országban elfogyott az az autó, amit szerettem volna, és végül 2 hete csodával határos módon egy darab mégis felbukkant, csak épp majdnem kétszáz km-re innen. Valamikor hét vége fele elhozhatom az új autót (kedvenc szakrendeléseimnek és az oktatásnak köszönhetően, amelyeket sajnos nem lehet lemondani egy ilyen apróság miatt). Valószínűleg még ezen a héten búcsút is inthetek Szöszikének, ami azért kicsit szomorú is lesz, mert számos kalandunk volt együtt és sok mindenre tanított meg kettőnk kapcsolata (biztos vagyok benne, hogy kevés nőismerősöm tud olyan szavakat, hogy bikáztatni, lambdaszonda és hűtőfolyadéktartálycsere). Az, hogy a lekapcsolt klíma mellett a pénteki vezetés közben meleg levegő jött a berendezésből, kicsit megkönnyíti az elválást - hétvégéig már nem szeretnék újabb dolgot javíttatni rajta, utána pedig már más törje a fejét ezen a dolgon - eddig amúgy a motor újraindítása megoldotta. :) Azért Szöszike eladásából meggazdagodni nem fogok, és szerintem én vagyok az első ember, aki ahelyett, hogy az autója előnyös tulajdonságait domborítaná ki, a rosszakkal kezdte a leendő vásárló előtt.... Teljesen egyértelmű, hogy ha valaha is elhagyom az egészségügyet, nem a kereskedelem fele fogok orientálódni... :)

Amúgy már elkezdődött a családban az új kütyüm nevének a kitalálása, de még nincs végső döntés. A Szöszike annyira telitalálat volt, hogy nehéz lesz hozzá foghatót találni.... 

A karkötő viselést most épp teljesen elfelejtettem az utóbbi napok zűrzavara miatt (mint ahogy azt is, hogy a wellness központban tartott továbbképzésre a fürdőruha felsőm mellé fürdőruha alsót is vigyek magammal, így ugrott az esti 1 órás kényeztetés).... azt hiszem, mostanában nem várható, hogy összeszedettebbé váljak...

legújabb kütyü :)

már nagyon viszketett a tenyerem egy újabb kütyü után, és ma rájöttem, hogy erre még lehet, hogy szükségem is lesz mostanában: egy léptetős pointer az előadásokhoz, amik egyre fenyegetőbben közelednek.

persze mikor máskor jöttem volna rá, hogy ez nekem kell, mint a Joy napok utolsó napján, az emberek leghevesebb vásárlási lázának tetőfokán, amikor már a parkolóhely keresése során leizzadtam és többször spontán elsápadtam, majd az elektronikai cikkeket forgalmazó üzletben az évszázad sorát kellett kiállni ezért a kis kütyüért (amikor mindenki más ennél csak 10x nagyobb dobozokat tologatott maga előtt).

de most nagyon örülök. :)

Legújabb kütyü... :)

.. Újkeletű fémallergiából és mozgáshiány korrekciója iránti késztetésből született az ötlet (kb egy éve), hogy lépésszámlálós karórát vegyek, a megvalósításra természetesen tanulás (helyett) közben most került sor. :)

... Persze a kezdeti ajánlott napi 7500 lépést szépen fokozatosan levitte a szegény program 6000-re, mert látta, hogy így esélytelen lesz számomra sikerélményt biztosítani és még a végén az általuk generált depresszióra is nekifoghatnak applikációt fejleszteni..

posted from Bloggeroid