... hogy végre kicsit itthon lehetek, ismét a másik életem, ahol olyan hihetetlennek és elképzelhetetlennek tűnik mindaz, amit egyébként heti 60-70 (80) órában csinálok.
... holnapra már elő van készítve a kis (A4-es oldalnyi sűrűn 2 oszlopban teleírt) listám, amiből jó lenne pár dolgot kipipálni, ameddig szabadságon vagyok és nem csörög folyton a telefonom, nem a rutinfeladatokkal kell foglalkozzam és koncentrálhatok arra, hogy a berozsdásodott agytekervényeimet (ha csak jelképesen is) de mozgásba hozzam.
... és reggel nem szól 6:10-kor az óra, ez az igazi hab a tortán (gyorsan le is halkítom a mobilt, hogy ha az ébresztő nem is, de a kollégák se ébresszenek). :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése