apró örömök, azaz napi jó ;)

Egyenesen fenomenális dolog úgy csokis kekszet eszegetni éjfél előtt (előadás készítés közben), hogy nem kell attól tartsak, hogy ismét csikarni kezd a pocakom utána... most pár napig megtapasztaltam, hogy milyen emésztési problémákkal élni, azóta elkezdtem értékelni a kitűnő étvágyamat (ami Babó születése óta egyébként még meg is triplázódott) és azt, hogy gyakorlatilag bármit meg tudok enni, amit szeretnék (persze ez nem azt jelenti, hogy nincsenek a tiltólistámon ételek, de csak a fejemben és nem a tápcsatornámban levő korlátok miatt...). 

Ma hallgattam egy előadást, aminek a záró mondatai között szerepelt, hogy mindenkiben van valami olyan tudás, ami egyedi és amit meg kell osztania a közönségével - én még kutatgatom, hogy mi lehet az enyém, addig be kell érnetek az ilyen apró szösszenetekkel... 😁 De amúgy majdnem kedvem támadt, hogy növeljem a szociális média jelenlétemet. De aztán mégsem. 😅

napi jó - 5. nap :)

Ma több, mint 1 hónap után ismét rávettem magam a futásra, szépen, lassan, fokozatosan, és bár több volt benne a séta, mint a futás, de szerencsére a szúnyogok nem értek utol - vagy nem tartottak elég kívánatosnak.... ;) 

A nap végén pedig azt hiszem életemben másodszor spenótfőzeléket készítettem, miután véletlenül azt vettem ki a fagyasztóból és olvasztottam ki padlizsán helyett.... Kicsit más íze van, mint a padlizsánkrémnek (vinettának 😊), de azért ez is fogyasztható... 💪

napi jó :) 4. nap

Ma magamhoz képest kitűnően bírtam egy monotonitástűrést igénylő feladatot.... :) 

Holnaptól vizsgaidőszak és utolsó előtti pillanatokban még variálnom kellett az online teszttel úgy, hogy közben a rendszer nem működik igazán jól és berakott plussz kb 300 kérdést, amit nem kértem, és amit csak egyesével lehetett törölni, kb 7-8 másodperces latencia idővel az első órában... 

Nem kaptam sikítófrászt és nem okoztam maradandó károsodást a laptopban és a környezetemben sem. :)

Határozottan fejlődőképes vagyok. 💪

napi jó :) 3. nap

Ma finom édes epret kaptam ajándékba. :) Észre sem vettem, hogy már eperidő van. Az idei év már nem múlik el enélkül a gyümölcs evés nélkül (szerintem tavaly átaludhattam ezt a periódust... ). :)

napi jó :) 2. nap

Hálás vagyok, hogy a szüleimet ezen a napon üdvözölhettem telefonon és megköszönhettem a létüket a felsőbb hatalmaknál.💕

Belefért egy óra szundikálás még ebéd előtt, ami aztán segített ébren maradnom cikkírás közben és végre el tudtam küldeni a saját részemet (utolsóként) a születendő közös magyar nyelvű cikkhez. Mindig nehéz szülés elengedni egy anyagot, mert úgy érzem, hogy lehetne még csinosítgatni, hasznosabb infókat még felkutatni és beletenni - de aztán ránézek a listámra és az ott sorakozó további feladatokra és inkább mégis elküldöm... 🙈 

Beszélgettem egy órácskát J-vel életről, türelemről, elfogadásról. 😊 Ezek ugye az én kulcsszavaim erre az évre... Nagyon jó és elgondolkodtató volt. 😊

napi jó újratöltve - 2023 :) 1. nap

 Ma eszembe jutott, hogy milyen jó érzés volt, amikor a koronavírus okozta feszültség idején elkezdtem vezetni a napi jó dolgokat. :) Ma azt is megfogalmaztam hangosan, hogy azért haldoklik a blogom, mert míg arra vagyok kondicionálva, hogy a mindennapi bosszúságokról fél oldalt tudjak írni, addig a jó dolgokat vagy nem tartom említésre méltónak, vagy nem tartom mások számára érdekesnek.:) és a szókincsem sem annyira alkalmas a jó hírek hosszas ecsetelésére.... 🙈

Most erőt veszek magamon és megpróbálom azért ezentúl rögzíteni címszavakban a 2023-as évet (főként annak pozitívumait), ami az első 4 hónap tapasztalatai alapján meglehetősen sűrűnek és izgalmakban bővelkedőnek ígérkezik. 

Ma számos jó dolog történt amúgy. Talán az első kicsit összetettebb a rokonomnál Pesten töltött éjszaka és reggeli pár óra beszélgetéssel, nosztalgiázással, a remény megcsillantásával, hogy lehet aktívan élni még 86 év felett is (egy korábbi túratársnőjét említette, aki 86 évesen még teljes állásban dolgozik orvosként egy rendelőintézetben és közben bejárja a világot...  - utóbbi részét szeretném, a munkás részét 86 évesként inkább már nem), és egy kis bepillantással az angol koronázási ceremóniába, amiről nem is tudtam volna, ha ő nem tervezi a mai napot ennek a tévében követésére fordítani...  A korona feltevése előtt azért inkább vonatra szálltam és hazautaztam, mivel még munkát is terveztem, amit végül felülírt egy 2,5 órás délutáni alvás... Azt hiszem a tavaszi fáradtság kerülget. :)

Foglalkoztam kicsit cikkírással is és még egy 2,5 órás telefonos beszélgetés is belefért a napba, igazán szerencsésnek mondhatom magam.

minden, amiben hiszünk

 ... lehetségessé válik.

Ma egy futóversenyen, amire nem nagyon jutott időm készülni, eddigi legjobb időmet futottam 9 km-en, kb 30 másodperccel gyorsabban megtéve minden egyes km-t a szokásoshoz képest. 

Bár reggel még hittem, hogy nem fogom túlélni, de aztán mégiscsak úgy döntöttem, hogy inkább másba vetem a hitemet és a bizalmamat... :) 

Természetesen az én legjobb időm messze elmarad a többiektől, akik a csapattársaim voltak, de ettől még büszke vagyok magamra és a csapatokra is, akiknek a szervezésébe szintén belefolytam. :)

Most akkor álmodjunk meg valami még merészebb kihívást... :)

Tegnapi illatfelhő :)

A tudomány közbeszólt...

...emiatt tegnap éjfélig előadást gyártottam, a mindennapi jó pedig elmaradt. Ma fellázadtam és este az új kütyüt nyomogattam, formálgattam saját ízlésemre. Holnap ezt persze nagyon fogom bánni.

De addig is a mai napi sok jó egyike:

Na nem én ettem meg mindent... :)

A régivel az újat :)

Hát megérkezett! :)

Már csak a SIM kártya zsugorítására kell valamikor időt szakítsak. :)

Még egy túra :)

Még egy kis tavasz.

Még napvilágnál

Éjszakai túra kezdetén. :)

Saját magamat is meglepem...

...amikor sikerül ismét rávenni magam egy futásra. A Garmin most is mért, most is kicsit jobbat, mint a GPS alapú mobil, de megfogadtam, hogy okosabb órát csak akkor veszek, ha tényleg lefutom a távot az örömfutáson. :) addig igyekszem ellenállni a késztetésnek, hogy csak úgy simán a virtuális kosárkámba tegyem és 3 kattintással megvásároljam az újabb kütyüt.
Ha igaz, hogy 21 nap alatt lehet egy újabb szokást kialakítani, akkor még két hét és itt az újabb (végre talán egy jó) szokásom... És ki tudja, addig talán a blogolás is rögzül - vagy legalább annak a mímelése... :)

Ajándék :)

Nem hagynak éhenhalni... :)

Miután sikeresen diagnosztizáltam...

...magamnál a kis kék könyv segítségével egy egyértelmű kiégési szindrómát, a következő kísérleteim a hatékony hobbikeresésre és szabadidő felszabadításra, valamint ebből fakadó energianyerésre fognak összpontosulni.

Első potenciális jelölt meg is van:

Remélem még külső segítség nélkül is visszafordítható az állapotom ... 

nem is értem...

... hogy történhetett, de ma a roppant egyszerű Garmin órám rögzítette a futásomat is (nem biztos, hogy ezt legközelebb is sikerül reprodukálni, eddig mindig csak a lépésszámomat rögzítette... :) ).
... az adatok ugyan nem egyeznek meg teljesen a telefonos applikációm által mértekkel, de a lényeg, hogy bár már kb a futás/gyaloglás közepén a feladáson gondolkoztam több okból kifolyólag (viszonylag sok ember az utakon, a korábbi eldugott helyen számos kutyasétáltató alak, már 10 perc után vöröslő arcocskám, a tervezett futás közepén már elég jelentős kifáradás), de végül a levezető 5 perces sétát leszámítva végig küzdöttem a mai napi tervet.

Bár épp ma szembesültem azzal, hogy a futótervem nem 6, hanem 9 hétre szól és nekem ugye már csak 5,5 hetem van az indulásig (igaz 9 hét alatt elvileg 5 km-es távot kell majd tudjak összefüggően lefutni, nekem viszont 3.2-t kell majd teljesíteni), kezdek icipicit bizakodó lenni... :)

Még mindig Húsvét :)

Éljen a zoxigén...

Avagy luxuscikkek ügyeletben...

Egy kis tavasz,

...egy kis Húsvét. :)

Áldott Húsvétot mindenkinek! :)