A mai nap egy nem annyira Karácsony-specifikus cselekvéssel, azaz hűtődíszítéssel kezdődött (a feldíszített karácsonyfát ugyebár már korábban elhozta az Angyalka)... :)
Rájöttem, hogy az új lakásban még nem jutott időm a most már elég jelentős, 100 feletti hűtőmágnesemet kitenni jól megérdemelt helyükre, egy kartondobozba zárva várják hónapok óta, hogy ismét gyönyörködni lehessen bennük.
Ez egy kis időutazás is volt számomra, hiszen minden mágneshez valamilyen emlék fűz, a múzeumokból származó, művészi alkotásokat ábrázolókon kívül (pl. Mona Lisa, A milói Vénusz szobra, Monet és Dali néhány festményének pici mása), amiket saját magamnak vásároltam, a többit leginkább ajándékba kaptam a szüleimtől, ahol ők jártak, vagy P.-től, ahol közösen jártunk. Bár idén nem nagyon gyarapodott a gyűjteményem, de számos csodaszép helyet és emléket felelevenített ez az művelet. :)
Két másik nem annyira megszokott dolog is történt, az egyik az volt, amikor saját kezemmel varrva cseréltem ki néhány ajándékba kapott maszkon a kissé rövidre szabott pántot hosszabbra (hogy használhassam is, mert az eredeti állapotában félő volt, hogy leszedi a füleimet), majd a maszkokat ki is vasaltam, ami már tényleg háziasszonyi tevékenységem csúcspontjának számít, mivel nagyjából minden szökőévben kerül csak elő a vasaló nálam... A titok nyitja a megfelelően megválasztott ruházat és a jó teregetés. :)
Mindeközben hangoskönyveket hallgattam, hogy azért az időt másképp is ki tudjam használni. :)
Délután azért kénytelen voltam 2 órát aludni is, annyira kimerültem ebben a rengeteg házimunkában...
Bár majdnem egész nap esett egyébként az eső, ami a mára betervezett futásomat eléggé fenyegette, de végül 6 óra után elcsendesült, és mire az órám megtalálta a GPS jelt, addigra a szemerkélő eső is megszűnt.
Így egy kis laza futás során átléptem a bűvös 500 km-es idei lélektani határt, ezt is a karácsonyi ajándékaim közé tudom így tenni, ez a 2020-as Esztendő ajándéka számomra, a viszonylag rendszeres futás beiktatása az életembe. :)
A tavalyi kb 60-70 kilométerhez képest (a Strava nem tartalmazza minden futásomat, csak kb 1.5 éve kezdtem el ezt is használni, de nem ez a fő applikációm) idén tényleg magam számára is meglepő és látványos a fejlődésem. :)
Bátyó már elültette a bogarat a fülembe, hogy mi legyen a futócélom a következő évre, de annyira merésznek tűnik, hogy le sem merem írni... :) még ízlelgetem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése