napi jó 21. nap (2024)

Kezd kialakulni az a szokásom, hogy amikor Babó elalszik, végiggondolom a napomat és mobilról pötyögöm le az épp aktuális napi jó bejegyzést. 😊

Ma épp nem így van, kiszöktem mellőle, mert vannak feladatok, amiket számítógépen még be kell fejeznem. A blogbejegyzés még belefér közéjük, ha Babó is úgy akarja és nem riad fel másodszor... Ma kicsit szétszórt voltam, szabad napot vett ki R., Babó apukája és ez annyira bekavarta a kialakulófélben levő rendszeremet, hogy egész konkrétan megfeledkeztem Babó uzsonnájáról és egy pelenkázás is kimaradt... 🙈

A napi jóként a délutáni hármasban piknikezést említeném a kertben a lépcsőházunk mögött. Ez volt Babó első közvetlen találkozása a fűvel borított talajjal, egész idő alatt gyomlált és a kitépett fűszálakat nézegette (és gyanús, hogy egyet meg is evett...). Nagyon aranyos volt. 😊 Most, hogy vége a nagy melegeknek, kicsit többet kellene kicipelni a szabadba. Hosszú percekig képes bámulni a konyhaablakon keresztül a faleveleket is, így gondolom azt is élvezné. Egy kis természet csodálás nekem is jót tenne, rég volt már, hogy időt szakítottam egy fa vagy virág szemlélésére.

napi jó - 176. nap

Egy kicsit eltűntem, elült az irkálási kedv (egyszerűen csak energiatakarékos üzemmódban létezem), de most rájöttem, hogy továbbra is a jóra kell koncentrálni és venni a fáradtságot, hogy ezeket a nem is olyan kevés pozitív élményeket az ember (lánya) meg is örökítse. Máskülönben bekúszik és tartósan ott felejti magát az életünkben a félelem, a szomorúság, a tehetetlenség érzése, a szorongás. 

Gyönyörű tavaszunk van megint (mint ahogy a tavaly is volt, bármennyire is akkor szakadt ránk a járvány első alkalommal), rengeteg színes, illatos virággal, madárcsicsergéssel, napsütéssel. 

Próbálom a futást továbbra is rendszeresen űzni, bár a nagy cél elérése most kicsit távolabbra került, mert a havi tervezett kilométer számot nem mindig érem el, de nincs kőbe vésve a cél, és nem ragaszkodom hozzá foggal-körömmel. :) 

Belevágtam egy mindfulness online tanfolyamba is, hogy egy kicsit a figyelmemet próbáljam meg a jelenben is tartani, nem csak a múlt és jövő között cikázni. :) Egyébként pont amikor átutaltam a pénzt, akkor beszélt egy pszichiáter szintén egy online webinarium keretén belül, hogy a világjárvány kellős közepén az egyik leghasznosabb dolog, amit tehetünk, ha megtanulunk kicsit relaxálni, a jelenben maradni és erre kitűnő technika lehet a mindfulness.:) Nagyon jó szakmai webinariumok vannak egyébként a neten laikusoknak, valódi szakemberektől, ahol egyre rendszeresebb vendég 1-1 pszichológus vagy pszichiáter is a virológusok, intenzív terápiás szakemberek, infektológusok, belgyógyászok, immunológusok mellett.

Az egyik legnagyobb megvalósításom egyébként a mindfulnessel kapcsolatban az, hogy reggelente szuszakolom bele a napirendembe a majdnem fél óra meditációt, így már mielőtt beérnék a munkahelyemre, tettem magamért valamint 28 percen keresztül. Persze kb percenként 3-4x azon kapom magam, hogy a gondolataim a munkahelyemre, betegeimhez kalandoznak, de marad legalább percenként 10-20 másodperc a saját magamra fókuszálásra is. 

Az öngondoskodás második szintjére léptem.

Ugyan ott még nem tartok, hogy a napi munkát rendszerint ne étlen-szomjan 8 órán keresztül végezzem, szóval még van hova fejlődni, de nem vagyok telhetetlen. ;)