szerda, július 22, 2020

napi jó - 82. nap

Kezdjük azzal, hogy futottam 5 km-t. :) Vészesen közeledik a nagy nap (amennyiben egyáltalán meg lesz tartva a verseny), de mivel ha elmarad, nekem aznap akkor is le kell futni a távot, csak maximum egy kicsit kevésbé inspiráló helyen, nem a Duna parthoz közel, ezért próbálom komolyan venni a tervet és követem. Ebben a hónapban már 47 km-en vagyok túl és szeretném megdönteni a júniusi rekordomat, amikor 57 km-t futottam a teljes hónap során. :)
Magamhoz képest le vagyok nyűgözve magamtól. :) A tempó is lassan lassan alakulgat, hangsúly inkább a lassún, de azért csak megyek tovább és bízom az órámban és az edzéstervben- valamint a verseny napi adrenalinban, ami remélem elég lesz ahhoz, hogy a busz előtt kocogva érjek be a célba és ne a buszról gyönyörködve a kilátásban - ez utóbbi opció sem olyan nagyon rossz, most, hogy így leírtam, buszozni is nagyon szeretek... 😊

Három nagyon jó szakember/kolléga keresett meg a mai napon mobilon, hogy nézzek meg nekik betegeket, az egyik konkrétan fel is ébresztett reggel ezzel a kéréssel - az első érzés mindannyiszor leginkább a halvány bosszúság volt, hogy ha már 3. napja itthon dolgozgatok a szabadságom alatt egy egyre nagyobb kihívások elé állító adminisztratív és némileg kutatási árnyalatokat is tartalmazó feladattal, legalább a másik része az életemnek kicsit igazán csitulhatna. Majd rá kellett jönnöm, hogy ebben azért van némi megtiszteltetés is, hogy alkalmasnak tartanak a feladatra, szóval ilyenkor meg kellene veregetni a vállamat és jól érezni magam - erre reális esélyt nagyjából a nyugdíjam előtt 1 hónappal tudok elképzelni. Azért egy felkérést sikerült delegálnom, ami már csak azért is jó, mert ezt is tovább kell még fejlesztenem magamban ahhoz, hogy esélyem legyen visszaszorítani a napi munka mennyiségét 10 óra alá. A delegálást tehát külön kiemelném napi jóként. 😉

Ugyanezt nem mondhatom el a nemet gyakorlásról, azzal még a startvonalon állok, elméletileg már tudom, hogyan kell kiejteni ezt a szót, de valahogy az alkalmas pillanatban soha nem sikerül alkalmaznom...

Nincsenek megjegyzések: