újabb kihívás teljesítve

... vasárnaphoz képest hatalmas előrelépés: tartósan mosolyogni tudok és barátinak tűnni, igaz mások társaságában, legalább 1 órán keresztül a friss ex társaságában. A sors útjai kifürkészhetetlenek, még akkor egyeztettük ezt a megbeszélést, amikor én még nem gondoltam, hogy érkezéskor már puszi sem fog járni.
G. főnököm megdicsért, hogy mindketten profik voltunk, civilizáltan viselkedtünk.
Majdnem mókás lett volna, ahogy kerülte, hogy rám nézzen, ha épp nem lett volna kicsit fájdalmas a dolog. De a szomorúság ma már még erőtlenebb volt.

A végén még tényleg túlélem.