... már felfedezem azt is, hogy hivatkozhatok arra, hogy magánéleti válság miatt nem készültem el egy cikkel és emiatt további haladékot kérek - és ebben van is némi igazság (a másik 3 egyidőben futó és nagyjából egy időben, jövő hét közepén lejára határidős feladat is azért némiképp befolyásolja...).
Most már magas szinten létező ember is tud az állapotomról. És sajnál.
Felmerül bennem, hogy egy 1 soros hírt erről kellene közöljek valamelyik magyar nyelvű szaklapban. Hátha kicsit mindenki békén hagy.
Aztán elvetem az ötletet. A katasztrófa turizmus nem véletlenül virágzik.
2 megjegyzés:
Az lehet, hogy sosem meséltél arról itt, a blogon, hogy van valaki az életedben? Vagy csak nekem nem tűnt fel?
Milonka- lehet, nem te voltál figyelmetlen, tényleg nem beszéltem róla. Valahogy a párkapcsolataimat nem szívesen osztom meg a nagy publikum előtt - talán ha zártkörűvé tenném a blogomat, esetleg... mindig attól tartok kisvárosból érkezőként, hogy
valaki tudni fogja, ki vagyok és a kollégák/kollégák kollégái lelkesen olvasgatják majd a nyűglődéseimet...
A másik hibám, hogy általában megmutatom a blogomat a páromnak, utána viszont már nem tudok olyasmiről írni benne, ami esetleg őt is érintené, de amúgy nem tudom felhozni a hétköznapokban a párbeszédeinkben... kommunikációból még mindig csapnivaló vagyok, konfliktuskerülésből viszont egyenesen kitűnő...
Ha lesz legközelebb, ezt a hibát többet nem követem el. :)
Megjegyzés küldése