A következő címkéjű bejegyzések mutatása: korona. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: korona. Összes bejegyzés megjelenítése

szombat, április 23, 2022

a tuti tipp

... bár nem volt placebo kontrollált karom, de 2 nap emelt dózisú fokhagyma és mindenféle egyéb hagyma fogyasztását követően végre negatív lett az eredmény. :) 

Kezdődhet ismét a nagybetűs Élet, jó sok munka, és nyomokban némi magánélet! :)

Azért a délutáni 2-3 órás alvások kicsit hiányozni fognak...

 

csütörtök, április 21, 2022

a titkos fegyver...

... mivel még mindig ragaszkodik hozzám a víruskám, bevetem végre a népi praktikát, fokhagymát eszem mindenféle egyéb hagymával párosítva reggel és este 😅. Remélem működni fog, mert már jó lenne 1,5 méteren belül engedni a számomra fontos embereket - maszk nélkül. Ez sokkal jobban zavar, mint a még mindig kicsit dünnyögő hangom és időnként 1-2 köhintés. 

... hálás is vagyok persze, mert végre kialudhattam magam, de azért itt az idő, hogy búcsút mondjunk egymásnak, víruskám. 

.. légyszi légyszi táj-táj. 👋

péntek, január 29, 2021

napi jó - 152. nap

Gyűlnek a kilométerek a hideg téli napok ellenére, elképzelhető, hogy meglesz a 80 km a hónap végéig. ;) Felfoghatatlanul közeledik január vége, pedig most volt csak Szilveszter...

A 2. oltás után sem volt különösebb probléma, bár kb a 36. óránál jött egy kis hidegrázás, ami viszont paplannal, két bögre forró mézes teával és egy lebilincselő 2 órás filmmel könnyen átvészelhető volt gyógyszermentesen. Akit csak tudok, mindenkit felkészítek, hogy a 2. oltás után 2 napig nagyobb kiruccanást, fizikai megterhelést, heti bevásárlást ne tervezzen, azokon a napokon inkább kicsit kímélje magát. Továbbra is azt gondolom, hogy ez minimális ár azért, hogy ne kapjuk el ezt a nyavalyát, és ha nagyon pechesek vagyunk, és mégis, akkor is elkerüljük az intenzív osztályt. Annyira hiszek az oltásokban, hogy még oltópontra is jelentkeztem, hogy próbáljam segíteni az ellátást, ha végre nagyobb mennyiségben is érkezik oltóanyag. Másképp sokáig itt marad még velünk ez a kis izgága.

Ma másodkézből megtudtam, hogy megdicsért a volt főnököm a betegeim ellátásával kapcsolatban. Kitűnően leplezi előttem, hogy mit gondol rólam. Még szerencse, hogy mások előtt azért néha hangot ad neki, így néha én is értesülhetek róla... :)

kedd, január 26, 2021

napi jó - 151. nap

Ma megkaptam az oltás második részét is, egyelőre minden rendben, utána még tornásztam is fél órát, igaz, hogy nem vállövre fókuszálva (onnan már minden izomcsoportom évtizedekkel ezelőtt nyaralni ment), és nem az oltás miatt dolgoztam még kicsit este lassított felvételként, hanem simán csak az álmosság miatt. :) Miközben beadta a kolléga az oltást, beszélgettünk, most találkoztunk élőben személyesen, bár telefonon már néhányszor konzultáltunk és emlékeztünk egymás nevére. Annyira elvonódott a figyelmem, és olyan profin adta, hogy észre sem vettem a szúrást. :) Én nem bánnám, ha ez az állapot így is maradna, de az is világos, hogy a második után megfázásszerű tünetek, hidegrázás, hőemelkedés, ízületi fájdalom is belefér a következő 24-48 órában, ahogy a vizsgálatok során is látható volt - és a szakmai portálokon is olvasható. A Paracetamol és Algopyrin be van készítve.

Éppen ezért holnapra csak lazítást tervezek, spontán ébredést, esetleg egy rövid kis Teams-es megbeszélést, de ezt leszámítva egy valódi szabadnapot. :) 

Ha már történetesen épp szabadságon vagyok... ;)


szerda, január 06, 2021

napi jó - 148. nap

Kutya bajom sem volt az oltás után, se fejfájás, se hőemelkedés, se bőrpír. Tegnap és ma este is végigettem az egész estét, nagyjából mindent végigkóstoltam a hűtőmből, de ez mondjuk teljesen független az oltástól, mivel amúgy is ez az egyik kedvenc esti programom - ha már rendszerint csúszik az ebéd délután 4-5-6-ra, akkor viszont annyira belejövök az eszegetésbe, hogy éjfélig meg sem állok. Ma a Tuc keksz esett áldozatul és egy fél(kilós) pomelo... :)

Második adag függöny is felrakásra kész - miközben a 4. részt is megnéztem ma az Úttörő sebészekből, szorgalmasan rakosgattam fel a műanyag fityfirittyeket a tegnapi kör után még mindig enyhén zsibbadó ujjbegyekkel. Ma épp egy indiai szívsebész életét mutatták be, aki munkája egy jelentős részét ingyen végzi, felkarolva a szegényeket (akikből akad egy pár arrafele) és aki Teréz anya szívproblémáit is gondozta. Remélem lesz még sok-sok évad (bár jelenleg már csak egy adag függöny vár felrakásra kompatibilis állapotba hozásra), nagyon motiváló ez a sorozat. :)



kedd, január 05, 2021

napi jó - 147. nap

Bár most épp elgondolkoztam, hogy esetleg újra kellene kezdeni a számozást 1-től, mert ez már új év, új lehetőségek (de még mindig a régi önmagam, apró kis felismerésekkel)... de akkor duplikátumok keletkeznek??

Szóval a napi jó, hogy ma megkaptam a k0r0navírus elleni védőoltást, természetesen semmi bajom, várom a következőt 3 hét múlva és akkor nyugodtabb szívvel megyek majd be az olyan betegekhez is, akik pl 5 napja érkeztek haza Németországból és eszükbe sem jutott, hogy önként elvonuljanak 10 nap karanténba, ahogy elvileg tenniük kellene, mielőtt kiteszik a lábukat a nagyvilágba és beteszik ugyanezen lábukat egy nem akut betegellátó intézetbe nem akut problémákkal. 

A második napi jó, hogy elkészültek a saját méregetésem alapján tippelt és saját ízlésem szerint választott függönyeim és jól mutatnak, továbbra is tetszenek és nem lettek sem túl rövidek, sem túl hosszúak. :) A nem annyira jó hír, hogy felaggatni a karnisra kb függönyönként félóra, mert ezeket az apró pici műanyag fityfirittyeket egyesével kell bekapcsolni és ha mind megvan, akkor felvezetni a karnis sínjére. A következő karnisom egészen biztosan egy klasszikus cső lesz, amire a függönyBe varrt karikákat kell kb 10 másodperc alatt rávarázsolni. Bele sem merek gondolni, hogy mi lesz, amikor mosás előtt egyesével le kell szedegessem ezeket, hogy ne tegye majd tönkre a mosógépet a lekapcsolódó fityfiritty társaság.... 

A harmadik napi jó, hogy függönyfelrakás közben a Netflixen egy sebészekről szóló sorozatot néztem (Úttörő sebészek) és a maximalista transzplantációs sebésznő története közben rájöttem, hogy bár egész életemre az volt a jellemző, hogy belefogtam dolgokba, amiket gyorsan meguntam és ezért abba is hagytam, a munkahelyemen még soha nem éreztem unalmat és ha egyszer elhagyom a pályát/szakágat, annak biztos nem az unalom lesz az oka... :)