Ma megpróbáltam előbányászni a valamikor 10-12 éves korom körül eltemetett kreatív énemet (a betegtájékoztató írást és cikkírást nem érzem ebbe a kategóriába sorolhatónak...).
Első lépésként előkerültek a 2 éve megvásárolt színes filctollak, azaz kariókák. 😉
Rájöttem, hogy a rajztudásom megragadt 10 éves korom fejlettségi szintjén, kutyát, macskát és embereket akkor is kb. ugyanígy rajzoltam. :))) Na jó, volt egy idő, amikor könyvborítók alapján rajzolgattam alakokat, majdnem felismerhető módon, de ez egy nagyon rövid és átmeneti idő lehetett csak. :)
A végeredményt megtartom magamnak. :)
A következő kreativitási lépés is megvan már, csak ma este nem akartam már itthon árvizet és hatalmas felfordulást csinálni:
Azt hiszem jövő évre benevezek egy jobb agyféltekés rajztanfolyamra és bebizonyítom, hogy vannak emberek, akiken már a csoda sem segíthet. De a pálcikaembereim meg kell hagyni, hogy páratlanok! És nem csak számban. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése