Ma olyan nagyon jó volt tovább aludni, valamikor fél 8-kor spontán ébredni. :)
Ismét szabadságon pár napig, ismét éjfélig vizsgáztatáshoz töltögetem fel az anyagokat, csitítom a diákokat, de ma végig sütött a nap, és jó volt egy kicsit futni a szabadban, asszisztensnőmmel közösen, az ő tempójában (amit olyannyira bírok, hogy nem vörösödött ki a fejem, mint ahogy általában minden futás végére szokott... :) ), végig beszélgetve közben. Úgyhogy azért szerintem holnap is megyek futni, hogy végül túlélhessem a 10 km-es roppant merész célkitűzésemet...
Vagy holnap kipróbálom a jógát... eddig még mindig valamiért elmaradt. :)
Lehet, hogy tudat alatt attól félek, hogy képes vagyok kitörni a nyakamat és én még élni szeretnék egészen sok-sok éven keresztül... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése