... nem a futásban elért nagy sikereimről fog szólni, ez már biztos.
Azok után, hogy az év első általam kinézett és beregisztrált versenye rossz idő miatt el lett halasztva, az esőnap viszont nekem nem volt jó, a második és egyben utolsó tervezett versenyt a családban bekövetkező jobb bokatörés (egy évvel korábban nekem ez is ez volt, csak épp az enyém lényegesen kevesebb darabba tört és én megúsztam a műtétet) miatt végülis le kellett mondanom, mert ápolási feladataim támadtak.
Remélem nem a Fennvaló égi jele volt ez, hogy ne nagyon erőltessem ezt a futás dolgot, inkább küldjön egy emailt, hogy egyértelmű legyen, csak több csont ne törjön...
Az is lehet ugyanakkor, hogy az én életemet akarta megmenteni, mert a felkészülésem hagyott némi kívánni valót maga után és 2-3 km futás után vagy kipurcantam volna, vagy lesétáltam volna a maradék 4 km-t. Ez már nem fog kiderülni... Jövőre a családom és magam egészsége védelmében biztos nem fogok januárban regisztrálni egy nyári futóversenyre (ami valójában a motivációmat lenne hivatott erősíteni, hogy fel is húzzam a futócipőt, ne csak olvassak a futásról...). Ha mindenki a családban egyben van, és én is képes vagyok lefutni az adott távot, akkor fogok utolsó pillanatban jelentkezni, kicselezve a sorsot - vagy nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése