Számos meglepetéssel és tanulsággal szolgált ez a karácsony.
... meglepetésünkre december 22.-én és 23.-án csak délután 5-ig voltak nyitva a hozzánk közel levő faárusok, így végül december 24.-én délelőtt vágtunk neki kettesben R-el fát vásárolni, ameddig Babó a szüleim szabad vegyértékeit kötögette le - sikerrel. Válogatni már nem nagyon lehetett, a kis-karácsonyfa-vágyamat gyorsan el is engedtem, végül szerencsére sikerült találni egy szép nagy nordmann fenyőt egészen barátságos áron, amit az eladó Benny Hill show-ba illő módon meg is rövidített nekünk - előbb a fűrésszel a kabátját szakította ki, majd elvágta a saját ujját a védőkesztyűn keresztül (még egy kis vér is megjelent), végül a segítőjét is orrba vágta, aki a fa törzsét tartotta a fűrészeléskor - ha nem látom, el sem hiszem, hogy ők ketten egészen sok fát adhattak el az előző hetekben és túlélték eddig... Tanulság: jövőre azért pár nappal korábban nekivágunk.
... az autóm meglepően nagy fát is képes elnyelni, ha elég ügyesen pozicionáljuk - igaz, hogy utána jobb oldalon és hátra semmit sem láttam ki, de szerencsére nem kellett messzire utazni ilyen korlátozott látási viszonyok mellett.
... egészen gyorsan sikerült feldíszítenünk a fát kettesben és számomra is meglepő módon jól áll neki az árvalányhaj. A gyorsaságban persze az is benne van, hogy eddig kis fáim voltak, korlátozott, ámde egyre növekvő számú díszekkel (szüleim gondoskodása miatt)...
... mielőtt hazavittük volna Babót, 1 órával a zárás előtt beugrottunk a szüleimmel együtt a legnagyobb bevásárlóközpontba karácsonyi díszítést csodálni - volt is nagy sikere az ottani karácsonyfáknak és a sok csillogásnak. A híres amerikai kávézóból kilépett egy lány és felkínálta a megmaradt sütiket, hogy válasszunk belőle, mert csak kidobnák, így önmegtartóztató módon 3 sütivel jöttünk ki onnan, nagyon boldogan. :) Nagyon aranyos gesztus volt.
... mivel Babó már rég benne járt a délutáni alvásidejében és kezdett nyűgös lenni, az eredeti terv helyett, mely szerint amint hazaérünk, egyből érkezik a Jézuska/angyalka, inkább elvonultunk aludni kettesben és csak a friss, kipihent és jóllakott lánnyal mentünk be a nappaliba a csengőszó hallatán... :) Annyira lenyűgözte a fa és szerintem annyira meglepődött, amikor mondtuk, hogy ezt a Jézuska és angyalkák hozták ameddig ő aludt, hogy utána egy órán keresztül csak járt a fa körül, simogatta a díszeket és meg sem mukkant (pedig itthon általában be nem áll a szája). Még az ajándékai sem érdekelték annyira, mint a díszek és a fények... :) Nálunk otthon az angyalka hozza a fát, itt pedig a Jézuska, egész biztosan mindkét verziót hallani fogja, így mi egyből a kevert változatot ismertetjük meg vele.
... ahhoz képest, hogy már egy hónapja azon törtük a fejünket, hogy hogyan és hova legyen a fa felállítva, mekkora legyen, mennyi biztonsági óvintézkedés szükséges egy lassan 2 éves mellett, hogy nagyobb személyi sérülések nélkül megússzuk a karácsonyt, eddig lekopogom, de egészen megnyugtatóan alakul Babó és a fa kapcsolata, a díszeket velünk felnőttekkel szedeti le és hurcolja szét a lakásban. Tanulság: kiszámíthatatlan, hogy fog reagálni a kisasszony. :)
Nagyon gyorsan eltelt. Még szerencse, hogy a fa még egy darabig itt fogja díszíteni a nappalit és minden nap kicsit bekapcsolhatjuk a fényeit - nem is mindig Babó miatt... :)
