Az utolsó nap reggel korábban keltünk a szokásosnál, 09:30-kor kijelentkeztünk a szállodából, a főpályaudvaron letettük a csomagokat a csomagmegőrzőbe (igazán modern ketyere, előtte papírpénzről fémpénzre váltó automata is van, amit még soha nem láttam - gondolom, hogy ne a szomszéd üzletek eladóit stresszeljék halálra a németül tudó vagy inkább nem tudó turisták), majd a Lustgarden-nál szétvált kis csapatunk: apu még egyszer nekifutott, ezúttal a Neues Museumnak, hogy Nefertitivel mégiscsak szembenézhessen, mi pedig anyuval hajókáztunk egy órát a Spree-n, német szókincsünket frissítgetve a német idegenvezetés mellett (illetve egy-egy forró csoki mellett grammjaink számát gyarapítva....), a borongós idő ellenére kellemes időtöltés volt. :)
Ezt követően már csak egy kis ajándékvásárlás maradt hátra az Unter den Linden sugárúton, majd, miután belekeveredtünk egy nagyobbacska forgalmi dugóba kedvenc 100-as számú buszunkon, egy gyors ebéd után a már megszokott currys-berlinikolbászos-szalmakrumplis-pirítotthagymás-Warsteinersörös helyünkön, úgy döntöttünk, hogy biztos ami biztos, az S-bahn-nal (ez amolyan vonatféleség, csak épp a városon belül) megyünk vissza a főpályaudvarra. És így is lőn, és némi további bevásárlást követően hamarosan érkezett is a vonatunk, felpakolásztunk és csekély 14 óra utazás után meg is érkeztünk Pestre, a Keletibe, ahol a hétfőinél jóval jelentősebb számú menekült, és kb ugyanennyi turista fogadott. A csatlakozásra szerencsére nem kellett sokat várni, itthon pedig szennyest kipakolásztam, új ruhákat betettem, holnap indulhatunk is tovább, csak még előtte végre kialszom magam a nemrecsegő ágyikómban és nemülőpozícióban. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése