szombat, február 22, 2014
ügyeletben...
... termelési vezető helyett temetkezési vállalkozót olvastam ...
... amúgy pont a Csereblog sorsával próbálok zöld ágra vergődni - végleg, vagy csak átmenetileg...
... hogy írjak úgy a bennem kavargó gondolatokról, ha még magamnak sem merem/tudom megfogalmazni, nemhogy az engem olvasóknak...?
... kommunikációból elégtelen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
nem szép dolog, de hangosan röhögtem, ahogy olvasni kezdtem, csak nem ekkora volt a halálozási ráta a kórházban?...tudnád milyen gyakran fordul elő velem is hasonló, felcserélem fejben a betűk sorrendjét, vagy teljesen más szót látok bele a hasonló betűsorokba, kezdődő diszlexia talán?:)
Mert a nagy rohanásban csak kapkodjuk a fejünket, meghalni nincs időnk, nemhogy sorjában betűzgetni:)
A dilemmád a bloggal,írni vagy nem írni?
Ha lehet szavazni:igen!
köszi a biztatást, Eszter.:) sikerült számos dilemmát összegyűjtenem az utóbbi hetekben, és ezek közül az egyik legkisebb az, hogy folytassam vagy sem a blogot, mert nem sok értelmét látom: ami bennem dúl, arról nem tudok/akarok írni (elvileg ezért indult a blog eredetileg, csak aztán oldódott a feszültség, majd néhány ismerős - köztük a szüleim is- bekapcsolódott :) ), a többi pedig olyan semmiség, hogy arról meg minek...
a temetkezési vállalkozóról pedig: igen, ma éjjel végül hívni kellett - előrevetítettem és valóra vált.
Ne hagyd abba a blog írást! Puszi
Igen, igen, a blognak továbbra is aktívnak kell maradnia :-)
Megjegyzés küldése