... ma ismét úgy jöttem át az ambulanciáról, hogy ebből az egészből nagyon elegem van és lassan ideje lenne valami könnyebb/más/nagyon nagyon más munka után nézni (erre kinyitom a postaládámat és egy németországi állásajánlat virít benne úgy, hogy nem is kerestem, a jelenlegi fizetésem kb. 8x-osáért - hmm hmm, a sors keze lenne...?)
... és akkor délután 6-kor az ügyeletes orvosi szoba nyitott ajtaján keresztül két betegem ezt a kis tányért hozta egy kis hatórai teával, mert a bennfekvés során bevezették ezt a szokást a kórtermükben és ezt velem is szerették volna megosztani...
... és kaptam 3 angyalkát, hogy vigyem haza magammal és akasszam fel otthon a karácsonyfára.
... ezek azok a pillanatok, amik adnak egy kis erőt, hogy szombaton is visszajöjjek ügyelni, holott már most is azt érzem, hogy több energiám nemigen maradt erre a hónapra, pedig még csak most kezdődött el.
1 megjegyzés:
Szívet melengető érzés volt olvasni:) Eszter
Megjegyzés küldése