... az első kutyám neve Lusti volt (pár hónapig lakott ugyan csak nálunk, kicsi is voltam, de még emlékszem a vajszínű bundájára, és hogy reggelente a harisnyát le akarta húzni a lábamról öltözködés közben), de most nem róla akarok írni, hanem magamról, aki ma szintén nagyon lusti vagyok... csak bámulom a monitort, az előadásomhoz kellene megírjam a szöveget angolul, mert nem vagyok túl jártas a más nyelveken történő improvizálásban, de mondatonként kettőt ásítok, és térek egyet a fürdő vagy konyha fele, illetve végigpattogtatom a távirányítót, hátha van valami érdekes a tévében... de nincs még bár egy CSI ismétlés sem, ezért kikapcsolom (az utóbbi 1 órában kb. negyedszer), majd kezdődik az ásítozós része elölről...
... a cikk kiegészítésére, ami szintén e hétvégi feladat (pénteken kaptam, naná...), történetesen még annyira sincs hangulatom...
... az összegyűjtött 10 alapcikk elolvasására pedig ma este hogy, hogy nem, de szintén nem tudom rávenni magam...
... alváson kívül egyszerűen semmi tevékenység sem jut eszembe, ami most jólesne ... (na jó, üsse kő, egy jacuzziban fürdőzés, de az is csak kicsit durcásan...)
... lehet, hogy simán csak kinevezem lusti napnak a mait, keresztet vetek rá, és reménykedem, hogy holnap reggelre kiheverem és megsokszorozott erővel tudom megnyitogatni (és töltögetni) a dokumentumokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése