... hát elkezdődött... :)

...  izgalmas évnek ígérkezik 2011, remélem hasonlóan szép emlékeim maradnak róla, mint 2010-ről. Egyébként az elmúlt napok olyan jól és gyorsan teltek, hogy nem maradt időm számítógép előtt üldögélni és pötyögni, vonatkozik ez az emailekre is (mindenkinek köszi szépen a kedves sorokat, ezek is csak emelték 2010 fényét :D ).
Még szülővárosomban az új évhez méltóan új frizurát vágattam (na jó, annyira nem új, csak megint rövid), kicsit az új lappal újrakezdés érzését adja minden egyes drasztikusabb beavatkozás... :) Volt egyetemi szobatársaimmal órákon át beszélgettem, jelentős lépéseket tesznek a szakmai fejlődés útján, büszke vagyok rájuk, egy kis szobából indultunk mindannyian és most is ugyanaz az eszme vezérel, mint amiről olyan sokat csacsogtunk az éjszakai beszélgetések során - tanulni, (próbálni) segíteni és nem bántani. :) Kicsit elszégyelltem magam, amikor egyikük újraélesztési tapasztalatairól beszélt igazán drámai körülmények között, úgyhogy ma csakazértis nekiláttam vért venni egy kicsit rosszabb vénájú betegtől, hogy leküzdjem non-invazivitási hajlamomat... :) Azért még reménykedek, hogy csak összejön a kézrátétetellel és jó szóval gyógyítás, de ha mégsem, legyen alternatívám is... :)
A pár napos szülői kényeztetésben fürdőzés után sajnálatosan gyorsan találtam magam a nemzetközi gyorson, de legalább szép és ismerős tájak kísértek az úton visszafele. Utazás közben neurológiai betegvizsgálatot olvasgattam, és sokadszorra is fellélegeztem, hogy hajdanán nem hagytam rábeszélni magam egyik tanárom által, hogy ezt a szakterületet válasszam. Szép, logikus, elgondolkodtató és fantasztikus diagnózisokat lehet felállítani döbbenetes precizitással azonosítva az elváltozás helyét... csak épp utána eléggé meg van kötve az ember keze, leggyakrabban csak várni és reménykedni lehet... Persze az is lehet, hogy csak én vagyok túl öveg és lusta már az új információk befogadására, ezért gondolom most így... :)
A Szilveszter is emlékezetesre sikerült, felvezetőként borpincében borkóstolással (Sz. győzött a teljes palettával - vagyis összesen 14 fajtával, én második helyen futottam be 13 féle bor hősies végigkóstolásával), egyéniségek társaságában (nem véletlen, ugyanis igazi hiperaktív egyéniség verbuválta össze a baráti kört, Csík-Várad-Budapest vonalon képviseltük a bolygó ezen aprócska területére lokalizálódó lakosságát ;) ), otthoni éjfélkor telefonnal (nem kis teljesítmény volt, végül a Romtyelekom szánt meg és engedélyezte a hívást), itteni éjfélkor pezsgős koccintással és himnusszal, majd 3-ig táncolással (az egyetemi évek bulijainak zenei repertoárjára - aminek én személy szerint nagyon örültem, ugyanis azóta sem sikerült felzárkózni az jelenkor zenéjéhez... :) ).
Hát körülbelül így búcsúztattam az Ó-Évet (fontolgatom, hogy még megírom a 3 legemlékezetesebb 2010-es eseményt, ami kimaradt a beszámolókból, de előre bocsátom, hogy ezt nem fogadtam meg... :) ). Fogadalmat azért tettem, annyira apró és másoknak olyan természetes, hogy le sem írom ide, csak felragasztom Albinóra, hogy mindig jusson eszembe. :)
(... természetesen 3-5 kilót is jó lenne ledobni, hogy a kezdődő biciklibelsőimet deréktájról lecsatolhassam, de ezt minden évben elhatározom, és mégis úgy tűnik, hogy igen ragaszkodó fajták, nem akarnak elveszíteni... szóval akkor inkább valami személyiségfejlesztésre koncentrálom ezentúl az erőimet... )

Hát akkor mindenkinek egy nagyon boldog új esztendőt kívánok, sok sok mosollyal, sikerrel, mindezt egészségben eltöltve. :)