Mai program

Bar en csak az arnyekban olvasgattam... :) a pottyeimet feltem kitenni a napnak, bar igy is sikerult kicsit odakozmalni... Bőrt cserelnek barkivel, akinek kicsit is kevesbe erzekeny a bőre... Es derek- valamint csipomeretet... Es........ :)

Heureka!! :)

:)

Védelem a tűző nap ellen... :)

Mostmár kezdek az otthoni huszonegynéhány-maxharminc fokra vágyni... Szerencsére már csak néhány nap...

:((( egyszeruen nem engedi a blogger, hogy kepeket toltsek fel a mobilomrol, hiaba probalkozom kulonbozo armanyokkal - a kep tehat 2 nap mulva erkezik.

Héttornyú vár

Ma a Yedikule-ben mászkáltunk, miután némi nehézség árán megtaláltuk - a törökök nem a táblázási kényszerükről híresek... :)

Itt raboskodott hajdanán Bornemissza Gergely és Török Bálint is. Magyar emléket is állítottak az ő emlékükre a várban - amit egyébként kevés turista látogat, nincs annyira benne a köztudatban.

Kedvem támadt ismét elolvasni az Egri Csillagokat, ami egyébként az első regény volt, amit elolvastam és egyik nagy kedvencem azóta is. :)

Fotókról

Van sok (nekem tetsző) fotó is, csak épp kicsinyítgetni kellene a fotókat a mobilról feltöltés előtt, így ezekre még várni kell... :)

Mai fogás...

Vásároltam egy szép fehér sálat... Kár, hogy ezentúl mindig két szó fog eszembe jutni róla: kontakt dermatitis (allergiás bőrelváltozás)... Persze nem a sál tehet róla, a sál csak a terápia része.

Amúgy ha még nem tudnátok (én nem tudtam): egy kontakt dermatitis diagnózissal és kezeléssel együtt jelenleg Törökországban magánkórházban kb. 70 euróba kerül... Drágábbnak gondoltam, de így még belefért a sál is... ;)

Innen

Fog hajnali 5-kor ismét megszólalni a kakukk - azaz a müezzin. De már nem mászik fel a toronyba, csak mikrofonba énekel lent és a hangszórók közvetítik, bár az is lehet, hogy minden már csak playback... Ezt manapság már nem lehet tudni...

Jo reggelt :)

Bar reggel 5-kor a muezzin csodalatosan hangos enekere ebredtem, de utana reggel 8:45-ig aludtam, spontan ebredve. :) Most pedig kezdodhet a gyaloglas. :)

Let the summer begin ;)

Szerencsésen megérkeztünk, gyakorlatilag lejártuk a lábunkat, senki nem mondta, hogy ez a város ilyen dimbes-dombos.

Most derült ki, hogy itt ma volt a választás, remélhetőleg megússzuk tüntetésbe keveredések nélkül

életképek...

M-né, Klinikánk kb 10 éve gondozott betege, finoman fogalmazva szellemileg nem túl magas színvonalon éli szerény életét ... Még rezisztens éveimből ismerem, többször vettem fel az osztályra, egy éve azonban már nem sok közöm van hozzá.

Ügyelet közben megjelenik az orvosi szoba ajtajában, hoz egy csomag sós kekszet, hogy ezt szeretné nekem ajándékozni és közben megkérdezi:
- Doktornő, van családja?
- Nincs.
- Jól teszi!

Úgy látszik mégsem érdemes ezen keseregni, mert van olyan, aki szerint az nem is olyan nagyszerű dolog, mint ahogy én elképzelem...

(Tudni kell M-néről, hogy alkoholista férje volt, aki verte és nemcsak, egészen addig, ameddig az alkoholizmusa végül a férjét más világra nem röpítette...)

Na, meséljek még életképeket... ? :)

... és mikor...

... 2 kör mosás, mosogatás, családtagokkal és barátokkal való online beszélgetés és Jégországba szakadt kolléganőmmel folytatott szakmai megbeszélés után végre nekifogtam volna zárót írni, hirtelen rámzuhant az álomkór (szerintem reflexes, mert rendszerint akkor jelentkezik, ha megnyílik az "epikrízis" ablak a képernyőn) és ezek után egész biztos nem fogom a mára kitűzött 3 záró + egy cikkbírálat + egy darab egyedi támogatási kérelmet megírni....

optimizmus :)

... ma hirtelen felindulásból (és mert augusztus 10-ig vagy október 8-ig akciós) megvásároltam a Sygic offline is használható navigációs rendszert a teljes Földgömbre kiterjesztett térképekkel és élethosszig tartó licenszel. :)

Igaz ugyan, hogy Azerbajdzsánról, Kolumbiáról, Indiáról, Irakról, Iránról, Kazahsztánról és Pakisztánról nem rendelkeznek térképekkel, de hát üsse kő, amúgy sem terveztem mostanában ezekbe az országokba ellátogatni... :)

jószívű

... annyira zuhog az eső, villámlik és mennydörög, hogy nincs szívem most ebédet rendelni valahonnan, így szétnézek, hogy mit kotyvaszthatnék ma ebédre. Szerencsére azért szokott lenni némi rejtett tartalék vészhelyzet esetére, így ma tonhalas tésztasaláta lesz ebédre, ha megtalálok hozzá mindent - ha nem, akkor puritán tonhalas tésztasaláta lesz... :)


Az eső mellé pedig most megérkezett a jég is... lehet szorítani Szöszikéért... 

félreolvasások :)

Sajtreszelés helyett sejtszétesés...

Kell, hogy jöjj, ó, szabadság...

Bodzabogyó limonádé :)

... Odrayy-val egy meghitt baráti beszélgetés közben elfogyasztva...Én csak ma tudtam meg, hogy a bodzának van bogyó része is, ami egyébként ízre pont nem hasonlít a bodza egyéb részeire... Érdekes, hogy ezt a bogyó dolgot soha nem vettem észre a gyerekkori vonatozások közben. :)

... első vízparti hétvége...

... utáni első idei hámlás... :)

Előpirultam a rendes nyári szabadságra... :)

Már csak két szakrendelés, 2 ügyelet, 5 és fél hétköznapi munkanap...

.. és képzeljétek...

... ma kísérletező kedvemben bekapcsoltam a porszívót - és működött... :D

hétvégi hangulatok... :)

Szőke és Szöszike újabb kalandjai, avagy Szöszike és az orrplasztika

Az utóbbi időben többen is megkérdezték, hogy mi újság van Szöszikével, működik-e rendesen, vannak-e gondok vele... És mivel tényleg megnyugtatóan alakultak mostanában a dolgaink (leszámítva, hogy ahol most parkolok, bár csak minden második héten teszi tiszteletét rajta egy madár, viszont naponta beteríti valami ragacsos váladék, ami a közeli fákról származik), ezért gyorsan gondoskodnom kellett (nem szándékosan) valamilyen történetről, hogy fellendítsem az olvasottsági statisztikámat.

A parkolással kapcsolatban meséltem már, hogy egyszer sikerült az egyik tükröt frissíteni az autón egy tolatásos beállás miatt, ezért azóta csak orral állok be vagy oldalparkolást kísérelek meg, ha megnyugtatóan sok helyet találok a feladat teljesítésére. Eddig ebből nem is volt semmi gond, mert orral előre nem nagy kihívás kellően széles helyre beállni ... elméletileg (és eddig azt hittem, gyakorlatilag is...)...
Mint kiderült, a lakóhelyem belső udvarában az U alakú parkolóban a középső részen található zöld területet egy meglehetősen magas járdaszegély határolja, ami után a füves terület kicsit mélyebben helyezkedik el. Erre a szegélyre meglepően könnyű hangmentesen kicsit rámenni az autó orrával, és ezt nekem sikerült a saját bőrömön is megtapasztalni.

Hétfőn ügyelet után reggeldélben épp simán hazaértem, és égi jelnek éreztem, hogy találtam mindösszesen egy darab parkolóhelyet, ami még az én kompetenciámnak is megfelel, így a nagy örömtől kissé lendületesebben fordultam be és a teljes megállás már a járdaszegélyen történt. Amikor ezt próbáltam korrigálni, az autó orra fennakadt a szegélyen, majd kis gyomlálás és erőlködés után leakadt róla, azonban a műanyag rész ezt eléggé megsínylette, kicsit lehajlott (bár szerencsére nem törött el), és amint a szervizes még aznap délután rávilágított, a tolatás során kifejtett erő a lökhárító fémszerkezetét is kicsit átrendezte (kissé eltávolította egymástól a lemezeket) ...

Úgyhogy most Szöszike szervizben van és akkor már megejtik az éves műszaki átvizsgálást is, olajcserét, pollenszűrőcserét meg hasonlókat... Vasárnap este talán már megsimogathatom megplasztikázott orrocskáját...

Az öröm az ürömben, hogy ennek a kalandnak hála, úgy tűnik, hogy ez az autószerelő, aki gondozásba vette az autót, megbízható szakember (egy barátnőm barátja ajánlotta, aki össze is hozta a személyes találkozót), így végre megnyugodhatok, hogy évente szükséges számú alkalommal rám szól és intézi azokat az apró beavatkozásokat, amik ahhoz szükségesek, hogy nagyobb kalandoktól mentesen mászkálhassak az autóval.

Hát most épp így jártam...

Most már az orral előre parkolást sem fogom annyira kedvelni...

balatonzöld, avagy történnek még csodák... :)

... tegnap reggel a nagy csomagolászás kellős közepén érkezett az üzenet, hogy a 4-es rendelőben találtak egy "balatonzöld" fonendoszkópot, úgyhogy hétfőn végre ismét a kezemben tarthatom. :) Igazából nem is emlékeztem, hogy én az utóbbi hetekben a 4-es rendelőben jártam, de így belegondolva, hétfőn, ügyelet után tényleg odavittem egy beteget egy speciálisabb vizsgálatra és akkor könnyen lehet, hogy nem tudatosan leakasztottam a fonendoszkópot a nyakamból, letettem valahova és ott is hagytam...

... úgyhogy sokkal vidámabb szemmel fogok a Balatonra nézni ezek után.... pár óra múlva.... :)

... már csak a porszívó kellene magától ismét elinduljon (vagy találjak egy szerelőt, aki ért az ilyesmihez) és akkor nekifoghatnék nagyobb csodákban reménykedni. :)