... onnan sejthető, hogy emberek fontossá válnak számomra, ha elkezdek aggódni értük bármilyen egészségügyi panasz esetén és bekapcsol az elméleti listagyártás a legsúlyosabb lehetséges szövődményekkel a legelső vonalban...
... nem lehet, hogy csak úgy simán megszületik az a jó érzés, hogy jé, ő is egy aranyos ember, aki üsse kő, kaphat egy csücsköt a pici szívemben valahol...?
... lehet, hogy tényleg van valami ebben a családi kollektív aggódásban, ahogy tesó egyszer megjegyezte....?
... hogy annyira el vagy havazódva, hogy amikor a kutatási területeden az "Istenek" közé tartozó egyik csúcskutató rád ír (gondolom nem csak rám, és automatikus üzenet lehet, de szerepel benne a vezetéknevem a Dear Doctor után), hogy fejezd be a kérdőív kitöltését, amire felkértek és elkezdted pár hete, akkor csak megvonod a vállad és hozzáadod a vasárnapi elvégzendők listájához, majd folytatod a tűzoltást és a holnapi határidős feladatokat próbálod összetákolni...?
... ja, eddig nekem sem... :)
