... nagyon régóta az első alkalom, amikor nem emelkedik meg a pulzusom és merülök el az önsajnálatban, amikor ismét valami, a munkámmal kapcsolatos feladattal találnak meg (most épp babázás közben).
... az univerzum küldi rendesen a gyakorolnivalót, a héten több betegutat is kellett szerveznem, egy könyv alfejezetet sokadszorra átnéznem, illetve egy PhD előbírálatra sem sikerült nemet mondanom... egyelőre úgy érzem, hogy csak teljesítésre váró feladatként tekintek ezekre és nem öntenek el a korábbi rossz érzések.
... most az olyan cselekvések töltenek el büszkeséggel és örömmel, amikor például egy egész kiló őszibarackot hámozok meg és fagyasztok le püré formájában, hogy Babó igazi gyümölcsökön tanulja meg az ízeket... :)
... a konyhában ilyen jellegű időtöltés a korábbi magamhoz viszonyítva hatalmas nagy változás az életemben. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése