... hogy hogyan fogok reggel 6:30-kor felkelni, ha most éjjel 2-kor még a billentyűket nyomogatom...
... egyébként be kell vallanom, hogy szinte öröm és bóduttá Öcsikén (ugyanis végül anyum lett az új számítógépem keresztmamája, de azért mindenkinek köszi a tippeket :) ) statisztikázni a gyorsasága miatt (leszámítva persze, hogy hétvégén párszor ismét a szívemhez kaptam, hogy miféle homályból bukkant fel még 2 plussz beteg az eddigiekhez képest, ha nem változott a törzs-file, hogy aztán rájöjjek, hogy 3 hónapja is ott voltak, de mégsem, de mégis, csak már rég elfelejtettem, hogy 3 hónapja épp mit és épp miért pont úgy...) - de erről igazán nem Öcsike tehet és végre nem fagyott le egyszer sem a gép, amikor egyszerre szerettem volna megnézni a kimeneti file-t és beírogatni ppt-be az adatokat ... hip hip. :)
... mondjuk mielőtt elkezdenétek sajnálni az alváshiány miatt, be kell vallanom, hogy miután délután fél 7-kor hazaértem a munkából, egy gyors és kiadós vacsora után (ha lúd, akkor legyen jó magas a testsúlytömege, vettem pizzaszeletet és kipróbáltam a csavart pizzát is egy lendülettel) kicsit ledőltem az ágyra szenderegni és 2,5 órás édes álom lett a vége - így nem csoda, hogy végül 11-kor fogtam neki előadást gyártani. Na de most el is küldöm első javításra és azzal folytatom kedvenc napirendi pontomat - az alvást. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése