szombat, július 15, 2006

Ami szinte kimaradt... A Cím...:)

Ma tudtam le a bűvös nyolcas számú megázást... a helyszín ismét változott, ezúttal a szülővárosomban rendezték át a frizurám azok a csacska kövér esőcseppek, de valahogy nem is haragudtam, mert utána nem kellett menni locsolni a temetőbe... hát nem csodálatos?

Maga a 4 szám zeneszám (Don't worry, be happy, Bonnie Tyler- Have You Ever Seen The Rain és Total Eclipse Of The Heart valamint Elton János- Sacrifice) erejéig történő trappolás amúgy nem is lett volna olyan kellemetlen, még a nyári szandálban sem (legalább megúsztam a zoknimosást is... így visszagondolva ez lehet tehát életem akár legsikeresebb napja is...), ha nincs megfűszerezve 25-30 kiló első(?)osztályú kurzussal, a tetején trónoló Alizzal, egy csipetnyi 38-as túrabakanccsal és a teljes rövidujjú készletemmel, alig használt állapotban, és ezek mind-mind rólam lógtak le, mi a nyakamból, mi a hátamról, mi a vállamról, csakis az erővonalak függvényében... A poén csak az volt, hogy életemben először önként és dalolva akartam taxival hazamenni, a mazochista énem úgy tűnik az egyetemi városban maradt, de hát kiderült, hogy nálunk szombaton, vasárnap és egyéb ünnepnapokon sehol egy kósza easy cab-rider, szóval megspóroltam magamnak azt a horribilis összeget, amit ezért a 3-4 perces útért legomboltak volna rólam. Szülővárosom ugyanis a feneketlen gödrei mellett arról (IS) híres, hogy országos viszonylatban itt kerül a legtöbbe a taxi... na de ma nem nekem.:)

Mi történt még? Hát miután hazaértem, már nem sok. De voltam egy orgonakoncerten a templomban, (temetőlocsolás helyett... na ugye:) ), érdekes volt, behunytam a szemem, eleresztettem magam, hagytam, hogy a zene hasson rám, félálomba ringasson, csupán akkor riadoztam picit, amikor az orgonistának sikerült némi disszonanciát csempészni, akarva-akaratlanul egy-egy műbe. És amikor a 3 tételes mű utolsó tétele előtt nekifogott valaki Fe2+-tapsolni...

Álomvizsgadolgozatilag pedig jelentem, hogy haladtam legalább egy db. 3/4-ed oldalt (másfeles sorközzel:) ), tehát a holnap esti bűvös éjfélig már csak csekélyke 14-et kell összedobjak. Miért is ne lenne meg? Hisz a holnapi nap is olyan jó hosszú...

...legalább 24 óra...

Nincsenek megjegyzések: