.... felállni a kórházi mérlegre kórházi felszerelésben, 4 hónap spinning kihagyás, konzekvens reggeli szendvics+ esti ebéd + köztes időben ajándékcsokievés menü után...
(folyt. köv. - szerk. megj.)
csütörtök, január 29, 2015
még szerencse (?)
... hogy a betegekről nem lehet úgy megfeledkezni 6 napra, mint a tevémről, ami azóta tevegel hűségesen, amióta ebbe a városba betevegeltem (azaz meglepően sok éve - magamhoz képest)...
... szerintem én képes lennék rá, ha reggelente anyum nem ébresztene... és a reggeli megbeszélésen a főnöknek nem tűnne fel, hogy a kevés orvos még kevesebb...
(na jó, bevallom, olyan már többször előfordult, hogy elfelejtettem leletet küldeni - nem is egy esetben-igaz eddig még nem akut esetekben - hát ettől rettegek egyébként csendesen, hogy a sok apró cseprő munkában a nagy dolgok maradnak el... mert hát miért is hunyná le a szemét Murphy, ha rólam van szó)
... szerintem én képes lennék rá, ha reggelente anyum nem ébresztene... és a reggeli megbeszélésen a főnöknek nem tűnne fel, hogy a kevés orvos még kevesebb...
(na jó, bevallom, olyan már többször előfordult, hogy elfelejtettem leletet küldeni - nem is egy esetben-igaz eddig még nem akut esetekben - hát ettől rettegek egyébként csendesen, hogy a sok apró cseprő munkában a nagy dolgok maradnak el... mert hát miért is hunyná le a szemét Murphy, ha rólam van szó)
péntek, január 16, 2015
:)
Ma ágymelletti konzíliumban jártam egy másik Klinikán, ahol (még) nem ismernek (és amit én sem ismerek egyáltalán, úgyhogy kétszer annyi időmbe telt parkolót találni és utána eljutni az osztályra, mint amennyi indokolt lett volna...)...
.... állok a beteg ágya mellett, kérdezgetem, vizsgálgatom, erre odajön egy ottani doki és megkérdezi, hogy most épp vizsgázunk a betegen (mellettem állt egy kolléganőm, aki nálam egy évvel fiatalabb)...?
... mire én: nem, mi konzíliumba jöttünk...
... kicsit meglepődött, talán zavarba is jött... :)
.... állok a beteg ágya mellett, kérdezgetem, vizsgálgatom, erre odajön egy ottani doki és megkérdezi, hogy most épp vizsgázunk a betegen (mellettem állt egy kolléganőm, aki nálam egy évvel fiatalabb)...?
... mire én: nem, mi konzíliumba jöttünk...
... kicsit meglepődött, talán zavarba is jött... :)
szombat, január 10, 2015
csütörtök, január 08, 2015
pedig már eldöntöttem...
... hogy igen jó év lesz 2015, erre most 1,5 szakorvos helyett épp 3 helyett kell dolgozzak, mert az osztályvezető betegség miatt kidőlt, és jövő héten is még gyógyulgat.
... kész szerencse, hogy 21 záró helyett csak 17-et kell megírjak, mert van segítségem.
... kezdek lemondani róla, hogy idén januárban megdöntöm az eddigi blogbejegyzési rekordomat... :)
... és mindezek után még új kutatási témát is kapok, ami csak kicsit határidős...
... én a helyetekben mostanában nem keresném magamat...
... kész szerencse, hogy 21 záró helyett csak 17-et kell megírjak, mert van segítségem.
... kezdek lemondani róla, hogy idén januárban megdöntöm az eddigi blogbejegyzési rekordomat... :)
... és mindezek után még új kutatási témát is kapok, ami csak kicsit határidős...
... én a helyetekben mostanában nem keresném magamat...
szerda, december 31, 2014
Boldog Új Évet Mindenkinek! :)
Már összekészítettem a kartonhegyeket, méltányossági engedély kérelmeket, studys dokumentációt és egy fél tábla karamellás Milka csokit. Én így fogok ünnepelni - ügyeletben. :)
kedd, december 30, 2014
...és ha reggel...
....Szöszike beindult volna, az én mesém is (valószínűleg) tovább tartott volna...
... Több független vélemény (az enyém is, tiszta spontánul) szerint vélhetőleg az akkumulátor merült le a 2 heti álldogálás és hideg kombinációja miatt...
...diagnózis holnapra várható...megoldás remélhetőleg szintúgy...
hétfő, december 29, 2014
Ki gondolta volna...
... Hogy nagyobb hó fogadott életem, de leginkább munkásságom színterén, mint amit otthon hagytam... Mivel elértem a korábbi csatlakozást, maradt még este 10-kor egy félórányi (összefagyásnyi) időm, hogy Szöszikét kiszabadítsam a hó fogságából... Holnap reggel is hamarabb kelek, hogy lassabb tempóban, kisebb forgalomban jussak be a klinikára, mert a téli vezetésben nincs sok tapasztalatom (tavaly ugyebár kb 2 napig volt itt tél és Szöszikével azóta nem keveredtem ilyen extrém helyzetekbe/évszakokba)...
Amióta autóm van, én bizony nem bánnám, ha Karácsonykor 3 napig tartana a havas tél, utána pedig 10-12 fokban várnánk a tavaszt... :)
Hát akkor holnapra és a valódi télre mindenkinek, aki érintett:
vasárnap, december 28, 2014
Elérem vagy nem érem...
...el a következő csatlakozást, azt itt a kérdés...
... titkon (na jó, nem is annyira titkon) reménykedem, ezért az utóbbi félórában azzal küzdöttem, hogy megvegyem interneten a jegyet a folyamatosan megszakadó wi-fi és 3G hálózat által "segítve".
... De azért annyira hálás vagyok (ha esetleg még nem mondtam volna, ez itt a vallomás), hogy már az internet korszakában születtem, el sem tudom képzelni, hogyan tartanám fenn az emberi kapcsolataimat, ha mondjuk még mindig kézzel írott leveleket kellene írogatni, postagalambokat szeretgetni/etetgetni/életben tartani... :))
... És a közös sörözések-kávézások megszervezésében is elengedhetetlen.
Közben pedig felvillantak a főváros fényei - hát nem nadselű? :)
csütörtök, december 25, 2014
... és mindeközben...
... nagy terveket forgatok a fejemben, rendszerezett és rendszerető
... gyanítom, hogy hosszú és némileg energiaigényes folyamat lesz tartós rendet létrehozni magam körül, mert elég nagy a lemaradás a takarításban az utóbbi időkben (ez a cselekvés ugyanis mindig hátrasorolódott a munkahelyi feladatok, kutatósdi és időszakos álomkóros periódusok miatt)...
... de ha tényleg beválik a technika és legyőzöm önmagam, még egyéb nagyobb dolgokra is képes lehetek... ;)
karácsonyi hangulat :)
... idén kicsit nehezebben lendültem bele a karácsonyi hangulatba (ennek részben az is volt az oka, hogy a munka miatt még arra sem nagyon jutott időm, hogy végiggondoljam, kinek mit szeretnék ajándékozni, amikor meg végre lett volna időm itthon, akkor épp folyamatosan aludtam és sajnos egyik álmom sem a lehetséges ajándékokról szólt)...
... tegnap délután anyuval a konyhában tevékenykedve (szokásos közös beigli sütés, itthoni rádió karácsonyi műsora mellett) éreztem végre igazán, hogy ünnep van, együtt van a kis családunk és ezeket az élményeket szorgalmasan el kell raktározni energiatartaléknak a közelgő hosszú hétköznapokhoz...
... tegnap délután anyuval a konyhában tevékenykedve (szokásos közös beigli sütés, itthoni rádió karácsonyi műsora mellett) éreztem végre igazán, hogy ünnep van, együtt van a kis családunk és ezeket az élményeket szorgalmasan el kell raktározni energiatartaléknak a közelgő hosszú hétköznapokhoz...
kedd, december 23, 2014
Dolgok, amelyekre apránként fény derül....
... Ma például egy rejtélyes, egy évvel korábban saját magam által beírt rövid bejegyzés mibenlétére derült fény, amit akkoriban beírás után rögtön el is felejtettem, amint kiment az -OH gyökök hatása, majd amin már nyár közepe töprengtem, hogy mit is jelenthet és tènyleg én írtam-e oda....
...ezentúl több információt kell rögzítsek az események mellé, mert a memoár kezd egyre gyakrabban cserbenhagyni... Leszámítva néhány emlékezetesebb orvosi esetemet, amit bármikor, laborértékekkel fel tudok idézni... Bár gondolom egy idő múlva már ezek az emlékek is cserbenhagynak és marad a... Mi is... ?
vasárnap, december 21, 2014
nagytakarítás
Első lépésben a feedly-ről takarítottam ki azokat a blogokat, amiket gazdájuk megszüntetett az utóbbi évek során, vagy már nem érdekelnek. Azért néhány inaktív blogot meghagytam, ahol még reménykedek, hogy egyszer majd ismét írni fognak...:)
Második lépésben Öcsike laptopom asztaláról rendszerezgetem a hamarjában oda letöltött file-okat...
A ruhásszekrények és fürdőszobai lejárt piperedolgok majd csak ezután jönnek...
Újévi fogadalom pedig idén nem lesz, de a 2015-ös esztendőre hónapokra lebontott éves terv igen. :)
Ezek a csajos esték...
.... az élet által viszonylag rövid idő alatt megedzett barátnőkkel igazán helyre tudják rakni a kapcsolatomat a saját életemmel, emberi (v)iszonyaimmal. :)
... Ehhez jön még néhány beszélgetés anyummal a konyhában, illetve apummal az autóban, találkozóra várva, és kezd az a meggyőződésem lenni, hogy az élet nem is olyan bibircsókos, sőt mondhatni (majd)hogy(nem) szép - csak a szemüveget kell néha kicsit megtisztítani, amin keresztül nézi az ember. :)
... És bátyóval még nem is pusmogtunk a reggeli tea fölött... ;)
szombat, december 20, 2014
olvasótáborom...
... beszélget:
Apu: van új blogbejegyzés!
Anyu: az a 3 soros?
Apu: Igen.
Anya: jaa, azt már olvastam...
Megmérettem és 3 sorosnak találtattam...
Hát igen, így kicsit nehéz mélyebb témákat érinteni... újabb blog kellene, teljes ismeretlenségbe burkolózva, csak hát kinek van most arra energiája...? Időnként visszafog az írásban a néhány ismerős (nemcsak szülői) követő szempár... más bloggerek vajon hogy küzdik le ezt a gátlást?
Apu: van új blogbejegyzés!
Anyu: az a 3 soros?
Apu: Igen.
Anya: jaa, azt már olvastam...
Megmérettem és 3 sorosnak találtattam...
Hát igen, így kicsit nehéz mélyebb témákat érinteni... újabb blog kellene, teljes ismeretlenségbe burkolózva, csak hát kinek van most arra energiája...? Időnként visszafog az írásban a néhány ismerős (nemcsak szülői) követő szempár... más bloggerek vajon hogy küzdik le ezt a gátlást?
Hihetetlen...
... Hogy december 20.-án a szülővárosomban esik az eső, ahelyett, hogy mindent vastag hótakaró borítana ... És még mondja valaki, hogy nincs globális felmelegedés....
péntek, december 19, 2014
Éber...
... Lehet, hogy délután 6-kor már nem kellett volna lefeküdni egy kis délutáni szunyókálásra... Már egy órája forgolódom éberen az ágyban, a betegeimen valamint egyéb tennivalóimin zakatol frissen és üdén az agyam, és tudom, hogy nagyon fájdalmas lesz a reggeli/délelőtti ébredés...
... A szabadságomba is kénytelen leszek némi rendszert vinni (amit egyébként szeretnék majd kiterjeszteni a dolgos hétközhetekre is...)
... A szabadságomba is kénytelen leszek némi rendszert vinni (amit egyébként szeretnék majd kiterjeszteni a dolgos hétközhetekre is...)
posted from Bloggeroid
csütörtök, december 18, 2014
egyelőre...
... folyamatosan az álomkórral küzdök, amikor épp nem egy határral odébb hagyott kollégák telefonhívásaira válaszolgatok (eddig 2 napból 2x ébredtem társszakma kollégájának hívására)... kezdem kicsit bánni, hogy nem kapcsoltam ki a telefonomat, és azzal a meggondolatlan mondattal búcsúztam el a munkahelyemen is, hogy ha nagyon kellenék, mobilon elérhető vagyok... az emailben érkező megkeresésekről már nem is beszélek...
szerda, december 17, 2014
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)