Azt hiszem, elkezdtem ismét élvezni a munkám egy részét, ezért nem érzem magam áldozatnak, amikor utolsó pillanatban felkérnek egy-egy olyan előadást tartani olyan témákban, amikről korábban soha nem tartottam és több időt vesz igénybe, mint amennyit eredetileg szántam rá.
Ezen a héten csak 2 darab ilyen lesz, úgyhogy most az idővel zsonglőrködöm. :)
Közben gyakorolom a nemet mondást is, látom, másoknak a környezetemben már nagyon megy, most leskelődök és időszakosan alkalmazom. Nagyon nem is tetszik azoknak, akik beosztásban alattam vannak és eddig nekem próbáltak delegálni... Ne kérdezzétek, hogy is jutottam ide... :)
Közben próbálok visszavenni a reflexesen felbukkanó ítélkezéseimből, mókás, amikor másokban is felismerem ezt a fajta kényszert... Persze sokszor azon kapom magam, hogy visszacsúszok a régibe, de legalább időnként már észreveszem.
Elég nagy kihívás ez az egyed/tudat/fejlődés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése