Ma családi napot tartottam, természetesen csakis virtuálisan, 3 különböző országban élő közeli, de ritkán látott rokonommal beszélgettem 1-1 órát, a telefonnak és internetnek hála, valamint természetesen a szüleimmel és rövid ideig tesómmal is (aki jól ránk hozta a frászt, mivel elfelejtette a lehalkított telefonját visszahangosítani és persze amikor az ember hozzászokott, hogy a másik napi 24 órában elérhető, akkor ha 2 órán keresztül ez nem kivitelezhető, már mindenféle fura gondolatok támadhatnak...)
Hálás vagyok a technológiáért, ami elviselhetőbbé teszi a tényt, hogy 1 éve nem tudtam találkozni a szüleimmel és bátyóékkal.
Bízom benne, hogy ez már nem tart sokáig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése