... most derült ki, hogy a lány, akivel reggelente együtt buszozok, nem rezidens orvos, ahogy szentül hittem, hanem egy egészségügyi képzettséggel talán nem is rendelkező asszisztens/írnok a kórházban... ennyit számít a fellépés, magabiztosság és jó szöveg... és az, hogy du. 2-3-ig bőven belefér pár órában megtárgyalni, mi hír az osztályon... :)
... ha belegondolok, hogy engem még talpig fehérbe öltözve, fonendoszkóppal a nyakamon is néha gyógytornásznak vagy nővérkének néznek, némi késztetést érzek, hogy magánórákat vegyek tőle ön-menedzselésből...
... bár amilyen a közhangulat az egészségüggyel szemben, így még van esélyem megúszni pár azonosíthatatlan tulajdonostól érkező nyaklevest egy tömött buszon... :)
... talán mégiscsak maradok a copfnál, álmos, karikás szemeknél és sportcipőnél... és a semleges témáknál...;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése