... csak a többi napom is így alakulna a héten... :)
Először is, ma egész nap poszterkedtem a klinikán és át is küldtem a profnak az első verziót. Persze több, mint optimizmus lenne azt hinni, hogy ezzel vége is ennek a feladatnak, de legalább a posztergyártás következő fázisába léptem, vagyis az építő jellegű kritika elolvasása és alkalmazása nevűbe.
Továbbá családunk egy Hófehérke nevű újszülöttel bővült. Miután a velem egykorú Sárga mostmár jól megérdemelt visszavonulását élvezi, szükség volt egy másik négykerekű adoptálására. Az eredmény remélhetőleg legalább annyi örömöt hoz a családunkba, mint elődje. Már csak remélni tudom, hogy a szüleimnek nem támad az az ötlete, hogy a Sárgához hasonlóan engem is lecseréljenek egy pár tíz évvel fialabbra... :)
És végül, de nem utolsó sorban, biztató hírt kaptam Albinóról, csütörtökön érkezik bátyóhoz, most már csak azt kell kitalálni, hogy jusson vissza szerető gazdája karjaiba. Ezentúl a széltől - és portól- is lelkiismeretesen óvni fogom, nem cipelem naponta magammal, beérem a munkahelyi lassú kínhalállal is, csak hogy többet ne kelljen ennyi időre megválni tőle. Keserves napok/hetek/másfél hónap volt/ak...
Bár azért annyira nem is... :)
2 megjegyzés:
Mi is hófehérkének hívtuk, rendszáma BJH (Bajbajutott Hölgy, (C) Herkules by WaltDisney). Élt 14 évet, végezte egy parkolóban, aztán a rendõrségen, ellopták, szétszaggatták, összeszúrkálták, míg magyarországon szabadságoltunk. RIP. A tietek legyen hosszabb életû!
Ha leselejteznek, jelentkezz, találunk neked új gazdát, mint hogy a CRT monitoroknak is találtunk. :)
Köszi szépen Betond a törődést, jelentkezem, ha aktuális lesz az új család keresése. :)
Kész horrortörténet a ti Hófehérkétek sorsa, remélem a miénk a mesebeli druszájáéhoz hasonló pályát fut be "... és boldogan éltek, amíg megnem haltak..." :)
Az "amíg"-ba én mindig legalább 80-90 évet gondoltam bele... ;)
Megjegyzés küldése