szerda, december 31, 2014

Boldog Új Évet Mindenkinek! :)


Már összekészítettem a kartonhegyeket, méltányossági engedély kérelmeket, studys dokumentációt és egy fél tábla karamellás Milka csokit. Én így fogok ünnepelni - ügyeletben. :)

kedd, december 30, 2014

...és ha reggel...

....Szöszike beindult volna, az én mesém is (valószínűleg) tovább tartott volna...

... Több független vélemény (az enyém is, tiszta spontánul) szerint vélhetőleg az akkumulátor merült le a 2 heti álldogálás és hideg kombinációja miatt... 

...diagnózis holnapra várható...megoldás remélhetőleg szintúgy...

hétfő, december 29, 2014

Ki gondolta volna...

... Hogy nagyobb hó fogadott életem, de leginkább munkásságom színterén, mint amit otthon hagytam... Mivel elértem a korábbi csatlakozást, maradt még este 10-kor egy félórányi (összefagyásnyi) időm, hogy Szöszikét kiszabadítsam a hó fogságából... Holnap reggel is hamarabb kelek, hogy lassabb tempóban, kisebb forgalomban jussak be a klinikára, mert a téli vezetésben nincs sok tapasztalatom (tavaly ugyebár kb 2 napig volt itt tél és Szöszikével azóta nem keveredtem ilyen extrém helyzetekbe/évszakokba)...

Amióta autóm van, én bizony nem bánnám, ha Karácsonykor 3 napig tartana a havas tél, utána pedig 10-12 fokban várnánk a tavaszt... :)

Hát akkor holnapra és a valódi télre mindenkinek, aki érintett:

vasárnap, december 28, 2014

Elérem vagy nem érem...

...el a következő csatlakozást, azt itt a kérdés...

... titkon (na jó, nem is annyira titkon) reménykedem, ezért az utóbbi félórában azzal küzdöttem, hogy megvegyem interneten a jegyet a folyamatosan megszakadó wi-fi és 3G hálózat által "segítve".

... De azért annyira hálás vagyok (ha esetleg még nem mondtam volna, ez itt a vallomás), hogy már az internet korszakában születtem, el sem tudom képzelni, hogyan tartanám fenn az emberi kapcsolataimat, ha mondjuk még mindig kézzel írott leveleket kellene írogatni, postagalambokat szeretgetni/etetgetni/életben tartani... :))

... És a közös sörözések-kávézások megszervezésében is elengedhetetlen. 

Közben pedig felvillantak a főváros fényei - hát nem nadselű? :)

csütörtök, december 25, 2014

... és mindeközben...


... nagy terveket forgatok a fejemben, rendszerezett és rendszerető és rendfenntartó emberré tervezek ugyanis válni (ez már régóta dédelgetett álmom, de általában az elhatározás szintjén megakadtam eddig), és ebben fog nekem segíteni, úgy érzem, a frissen megtalált Urban Eve blog, amit a szabadságom alatt nekifogtam olvasgatni.

... gyanítom, hogy hosszú és némileg energiaigényes folyamat lesz tartós rendet létrehozni magam körül, mert elég nagy a lemaradás a takarításban az utóbbi időkben (ez a cselekvés ugyanis mindig hátrasorolódott a munkahelyi feladatok, kutatósdi és időszakos álomkóros periódusok miatt)...

... de ha tényleg beválik a technika és legyőzöm önmagam, még egyéb nagyobb dolgokra is képes lehetek... ;)

karácsonyi hangulat :)

... idén kicsit nehezebben lendültem bele a karácsonyi hangulatba (ennek részben az is volt az oka, hogy a munka miatt még arra sem nagyon jutott időm, hogy végiggondoljam, kinek mit szeretnék ajándékozni, amikor meg végre lett volna időm itthon, akkor épp folyamatosan aludtam és sajnos egyik álmom sem a lehetséges ajándékokról szólt)...
... tegnap délután anyuval a konyhában tevékenykedve (szokásos közös beigli sütés, itthoni rádió karácsonyi műsora mellett) éreztem végre igazán, hogy ünnep van, együtt van a kis családunk és ezeket az élményeket szorgalmasan el kell raktározni energiatartaléknak a közelgő hosszú hétköznapokhoz...

kedd, december 23, 2014

Áldott Karácsonyt Mindenkinek! :)

Dolgok, amelyekre apránként fény derül....

... Ma például egy rejtélyes, egy évvel korábban saját magam által beírt rövid bejegyzés mibenlétére derült fény, amit akkoriban beírás után rögtön el is felejtettem, amint kiment az -OH gyökök hatása, majd amin már nyár közepe töprengtem, hogy mit is jelenthet és tènyleg én írtam-e oda....

...ezentúl több információt kell rögzítsek az események mellé, mert a memoár kezd egyre gyakrabban cserbenhagyni... Leszámítva néhány emlékezetesebb orvosi esetemet, amit bármikor, laborértékekkel fel tudok idézni... Bár gondolom egy idő múlva már ezek az emlékek is cserbenhagynak és marad a... Mi is... ?

vasárnap, december 21, 2014

nagytakarítás

Első lépésben a feedly-ről takarítottam ki azokat a blogokat, amiket gazdájuk megszüntetett az utóbbi évek során, vagy már nem érdekelnek. Azért néhány inaktív blogot meghagytam, ahol még reménykedek, hogy egyszer majd ismét írni fognak...:) Második lépésben Öcsike laptopom asztaláról rendszerezgetem a hamarjában oda letöltött file-okat... A ruhásszekrények és fürdőszobai lejárt piperedolgok majd csak ezután jönnek... Újévi fogadalom pedig idén nem lesz, de a 2015-ös esztendőre hónapokra lebontott éves terv igen. :)

Ezek a csajos esték...

.... az élet által viszonylag rövid idő alatt megedzett barátnőkkel igazán helyre tudják rakni a kapcsolatomat a saját életemmel, emberi (v)iszonyaimmal. :) 

... Ehhez jön még néhány beszélgetés anyummal a konyhában, illetve apummal az autóban, találkozóra várva, és kezd az a meggyőződésem lenni, hogy az élet nem is olyan bibircsókos, sőt mondhatni (majd)hogy(nem) szép - csak a szemüveget kell néha kicsit megtisztítani, amin keresztül nézi az ember. :)

... És bátyóval még nem is pusmogtunk a reggeli tea fölött... ;)

szombat, december 20, 2014

olvasótáborom...

... beszélget:
Apu: van új blogbejegyzés!
Anyu: az a 3 soros?
Apu: Igen.
Anya: jaa, azt már olvastam...

Megmérettem és 3 sorosnak találtattam...

Hát igen, így kicsit nehéz mélyebb témákat érinteni... újabb blog kellene, teljes ismeretlenségbe burkolózva, csak hát kinek van most arra energiája...? Időnként visszafog az írásban a néhány ismerős (nemcsak szülői) követő szempár... más bloggerek vajon hogy küzdik le ezt a gátlást?

Hihetetlen...

... Hogy december 20.-án a szülővárosomban esik az eső, ahelyett, hogy mindent vastag hótakaró borítana ... És még mondja valaki, hogy nincs globális felmelegedés....

péntek, december 19, 2014

Éber...

... Lehet, hogy délután 6-kor már nem kellett volna lefeküdni egy kis délutáni szunyókálásra... Már egy órája forgolódom éberen az ágyban, a betegeimen valamint egyéb tennivalóimin zakatol frissen és üdén az agyam, és tudom, hogy nagyon fájdalmas lesz a reggeli/délelőtti ébredés...

... A szabadságomba is kénytelen leszek némi rendszert vinni (amit egyébként szeretnék majd kiterjeszteni a dolgos hétközhetekre is...)

posted from Bloggeroid

csütörtök, december 18, 2014

egyelőre...

... folyamatosan az álomkórral küzdök, amikor épp nem egy határral odébb hagyott kollégák telefonhívásaira válaszolgatok (eddig 2 napból 2x ébredtem társszakma kollégájának hívására)... kezdem kicsit bánni, hogy nem kapcsoltam ki a telefonomat, és azzal a meggondolatlan mondattal búcsúztam el a munkahelyemen is, hogy ha nagyon kellenék, mobilon elérhető vagyok... az emailben érkező megkeresésekről már nem is beszélek...

kedd, december 16, 2014

éljen a rántott csirke :)

... az ingyen wifi, a meleg és az ingyen mosdó - igen, ez a Kéefszí... mert a pályaudvaron még mindig nincs meg ez egy helyen, de még csak külön-külön sem. ... na de már csak órák (meg egy kicsivel több, mint fél nap) kérdése és mindezt már otthon fogom élvezni: plussz egy fürdőkád melegvizet zenével és könyvvel a kezemben. :D és persze a kaja is ingyen lesz, legalábbis remélem.... :D

... és akkor...

... még be is mondták a hangosbemondóban, hogy a vonaton büfékocsi nem közlekedik és kellemes utazást kívánnak mindenkinek...
... én pedig itt ülök korgó gyomorral, két reggel megivott kávéval és a benne levő két kockacukorral a gyomromban és arról a szendvicsről álmodok, amit reggel még tervbe vettem elkészíteni a tegnap este frissen vásárolt magvas kenyérből, sonkából, sajtból és margarinból, és ami most ott pihen alkatrészeiben a hűtő és a konyha egyéb részeinek mélyén, mert a mai rohanásban már nem maradt idő a szendvics összerakásra...
... viszont reggel még zárókat írtam otthonról, elmosogattam, levittem a szemetet, elpakoltam a megszáradt ruhákat, bevásároltam a gyógyszertárban, betaxiztam a klinikára és aláírtam 6 zárót, néhány útiköltséges papírt, adtam időpontot a sürgősebb betegeimnek, megbeszéltem két ambuláns beteget a kisfőnökömmel, előjegyeztettem egy akutabb beteget osztályra, ezt követően ismét taxit fogtam (a vicc, hogy ugyanazt, aki be is vitt) és 4 perccel vonatindulás előtt már az állomáson is voltam. A kajavásárlást pedig már nem mertem megkockáztatni, mert még az automatából ki kellett nyomtassam a jegyet...
... hát ezért korgok itt csendben, szomorúan 11 óra óta a vonaton ... de mostantól ünnepélyesen szabadság! :D (...és még két óra éhezés...)

vasárnap, december 14, 2014

egy kis karácsony hangulatba rázódás

Michel Buble-al, a varázslatos hangú énekessel... ügyeletben, titokban... csak mert a Mikulásról idén teljesen lemaradtam... :(

péntek, december 12, 2014

Odafentről...

... valaki figyel és időnként jó irányba terelgeti a dolgaimat... szerencsére ez a betegeimet is érintő beavatkozás...

hát ennyi...

... egyik barátnőm kerek egy éve van kint Svédországban, napi maximum nyolc beteget láthat el, egy fizetésből élnek ketten és már kinézték a házat, amit otthon vesznek, hogy legyen ahova hazajárni nyaranta kicsit megpihenni... és aminek csodaszép a kilátása, domboldalban, panorámával... ... hát ennyi... ... félreértés ne essék, azt a napi 8 beteget irigylem, nem mást.

szerda, december 10, 2014

Heti rekord

... Ma már 6:30-kor bent voltam a klinikán, hogy átnézzem a heti szokásos referálóra a problémás bennfekvőket és ambuláns betegeket. Úgy szeretek 1,5 szakorvos helyett dolgozni... :)

posted from Bloggeroid

péntek, december 05, 2014

Bécs, Ibis hotel







És most egy nagy alvás, mert van némi elmaradás a koránkelés miatt...

A buszunk kétszer lefulladt a városban, egyszer majdnem beszorultunk egy szűk kanyarban és az utóbbi egy órában fura hangokat ad ki... Remélem azért visszavisz még a szomszéd országba...

Na és újabb dolgot felejtettem el a nagy csomagolászásban: a közalkalmazotti igazolványomat, így vehettem az 50%-os mellé még egy teljesárú jegyet is az út első szakaszára...

posted from Bloggeroid

szerda, december 03, 2014

nem lesz ez így jó...

... ma reggel ismét elaludtam ügyeletben, a pihe-puha lágyságban, pedig szerettem volna 6-kor még egy kicsit foglalkozni az ambuláns kartonokkal... így csak 7:10-kor keltem ki végül az ágyból és már csak arra maradt időm, hogy kicsit összeszedjem magam. ... haza sem hozhatom az ágyneműt, mert akkor reggelente késnék el folyamatosan a megbeszélésről... De azért oda nem adnám senkinek. :D Ja és bár sikerült elaludjam a nyakam és reggel alig tudtam balra fordítani, de az egyik gyógytornászunk szakított rám 10 percet és könyörtelenül kimasszírozta a fájdalmat a nyakamból. Ha én így tudnék gyógyítani...

kedd, december 02, 2014

Legújabb hálótársam :)

Nemrég rendeltem a Dooormeooo-tól.. :)
Pihe-puha és nem hagy felkelni, mert folyton visszacsalogat.. :)

Eredmény: mivel a Klinikára szántam, hogy az ügyeletben legyen valami pozitívum is, ezért első ügyeletben sikerült is elaludni és a tervezett 6 órai ébredés és szombat hajnali záróírkálás helyett 7:30-kor kászálódtam ki az ágyból...

posted from Bloggeroid

szerda, november 26, 2014

csodaszép :)

Enya zenére írtam ma este a zárókat, a Watermark című szám különösen megragadott:


Szerintem kinevezem záróíró számnak és beteszem a youtube listámba, mert nyugtatja is az idegeimet és nem is vonja el a figyelmemet attól, ami szellemileg ugyebár le kellene kössön... (már megírtam mind a négy holnap hazamenő betegem záróját, tehát nem lehet szegény zenét meggyanúsítani, hogy ez terelt volna inkább a blogírás útjára a munka helyett).
Most pedig jöhet néhány ambuláns karton... azt hiszem, azokhoz már nem elég csak a zene, kénytelen leszek valami nyugiteát is inni... :)

kedd, november 25, 2014

lassan már...

... ürügyeket sem keresek a halogatásaimra, mert olyan mértékű az alámerülés a minduntalan elhalasztott és ezáltal megoldatlan kisebb-nagyobb feladatokban, hogy újabb energiát már nem tudok mozgósítani az ürügy-koholásra...
... pedig olyan jó lenne hatékonynak lenni és mindennel a megfelelő időben foglalkozni - és végezni...

... az a dermesztő, hogy vannak ilyen emberek körülöttem (valamiért amúgy nemigen szimpatikusak...) és ezek között vannak olyanok is, akik nálam 5-7 évvel fiatalabbak...

... tehát még csak a fiatalos nyugtalanságomra sem foghatom...
<> Rettenetes.
Még egy dolog, amin változtatnom kell(enehatudnék).

álom...

... és ha elég erősen kívánunk valamit, akár még teljesülhet is... :)

hétfő, november 24, 2014

... és miért...

... van az az érzésem, hogy a hét végére fáradtabb leszek, mint amikor elmentem szabadságra...?

ezt a számot véletlenül találtam, de egész találó. :) Egy fokkal talán optimistább vagyok azért... csak már mehetnék megint szabadságra...

péntek, november 21, 2014

Miėrt, ó, miért...

Miėrt telik ilyen gyorsan az idő a szabadság alatt... ? :((

Holnap ismét csomagolászhatok és indulhatok vissza a felnőtt-létbe... Még egy kis ráadást el tudnėk viselni, picit sem duzzognék... :)


csütörtök, november 20, 2014

Szippancs...

...az (is), amikor ėjjel 1-kor mėg enm tudsz elaludni, mert valamitől (talán a délutáni alvás, vagy a 2 pohár kóla, amit folyadék gyanánt bevittél) friss vagy és üde, de közben tudod, hogy 5:40-kor szól az óra, indulni kell az állomásra a családegyesítés komplettálása céljából... :)

... És még valamiféle kisdózisú alkoholt sem ihatsz ellazításként, mert indulásig már nem bomlik le...

szerda, november 19, 2014

változások

... egyértelműen szükség lesz némi változtatásra, amikor visszamegyek dolgozni:
  1. az első: a ruhatáram lecserélése egy számmal nagyobbra, mert itthon egész nap eszem, és nem visszafogottan és ez gyakran kenyéralapú (mert ki hallott vinettáskenyeret nem kenyérrel enni)...
  2. a munkamorálom - még van néhány napom meggyőzni magam arról, hogy a létező legjobb dolog, ami velem történhetett szakmai szempontból, hogy pont a jelenlegi munkahelyemen landoltam ezelőtt sok évvel - ami igaz is egyébként, ha őszintén és mélyen magamba nézek, csak mindenki itthon és egyébként a munkahelyem környezetében (nem a Klinikán!) amiatt panaszkodik, hogy kevés a munka és emiatt nem lehet szakmailag fejlődni, és mindenki extra feladatokra vágyik és szakmai kihívásokra, nekem pedig egyszem vágyam egy poros kis vidéki könyvtárban könyvtárosként üldögélni az asztalnál és olvasás közben az ablakon beszűrődő napsugárban fürdőző porszemeket számolni, és időnként egy-egy betévedő gyerkőcnek valamelyik pöttyös, csíkos vagy Verne Gyula könyvet kikeresni a polcról és 3 másodperc alatt lezavarni az adminisztratív dolgokat...
  3. az időbeosztásom - épp ezért visszaköltözök az évek óta elkerült szobámba a munkahelyemen, és ezáltal az osztályos orvosi szobában nem nekem, hanem a mostmár nálam kisebbeknek kell majd telefonos szolgálatot teljesíteni és én ezalatt az értékes idő alatt ambuláns kartonokat heggeszthetek, valamint zárókat írhatok....
  4. a szakképződésem - mivel folyamatosan azt érzem, hogy a hétköznapi rutin mellett egyszerűen nem marad időm képződni, ezért kinevezem a szombat koradélutánok 1-2 órácskáját erre a célra, amikor minimum egy cikket, vagy egy érdekesebb fejezetet elolvasok, ami köthető a beteganyagomhoz. A szombati nap szükség esetén halasztható +/- 2 nappal.
  5. a testmozgás ismételt rendszeresítése: spinning, érkezem (heti minimum 2x) ;)
... így még az is előfordulhat, hogy lesz időm/kedvem/energiám magánélni. 

kíváncsi :)

ma Sz.-től kaptam egy meghívót az Ello-ra, amiről én ugyan csak most hallottam először, na de lássuk, mit fog ez tudni, amivel szimpatikusabb lehet, mint a fb....

... a miutcánkra is regisztráltam valamivel korábban...

Dúl a szocializáció. :)

kedd, november 18, 2014

csak egy kis szorgalom...

... csak az kellene még, hogy a ma összeírt feladatoknak a végére járjak az itthon töltött békés napok alatt.
... na jó, már azzal is beérném, ha a 20%-ának a végére jutnék...
... igazából a 15% is már boldoggá tenne...

... miért nem jutok el én mégis soha ebbe az állapotba...?

hétfő, november 17, 2014

Minden perccel közelebb

Az otthonomhoz. :)

Talán egy kicsit az elmaradasaimmal is fel tudok zárkózni, van belőlük szép számmal...

úgy tűnik, hogy az ambuláns betegellátásban némi könnyebbség várható egy hónap múlva (az egyik speciális gyógyszer kiszerelése megváltozik, ezért csak 3 havonta kell ezekkel a betegekkel találkoznom és nem 4 hetente, ami nem mindegy...), úgyhogy talán végre kicsit barátságosabb lesz az élet...

posted from Bloggeroid

szerda, november 12, 2014

megfigyelésen alapuló vizsgálat...

... ma azt figyeltem meg, hogy este 10-kor egy pohárka baráti körben elfogyasztott narancspálinka után sokkal hatékonyabban vetettem bele magam egy kutatási kivonat megírásába...

... mondjuk lehet, hogy az a nem teljesen elhanyagolható független tényező is befolyásolta a hatékonyságomat, hogy ma éjfélkor jár le a határidő...

... a másik megfigyelésem pedig az volt, hogy bár nem áll rendelkezésemre csak egy 8 évvel ezelőtt készült igazolványkép (képet is kellett feltölteni a kivonat mellé), de szerencsére a hajam most is kb. olyan hosszú (csak kevésbé jól fésült) és én sem lettem sokkal ráncosabb... legalábbis külsőleg... a koponyán belüli bajságok pedig szerencsére a fotón nem számítanak...

brr

... nagyon nem szeretek előadni... azt meg különösen nagyon nem szeretem, ha olyan témákról kell 45 percet beszéljek, amikkel csak külső kényszerítő körülmények hatására (lásd tantermi előadás orvostanhallgatóknak vagy épp szakvizsga) vagyok hajlandó foglalkozni... a mai előadás pont ez a kategória volt... szerintem én még a diákoknál is jobban untam beszélni róla... :)

 ... nem is értem, hol volt az eszem hajdanán, amikor azt hittem, hogy a SORSom valahol egy egyetemen maradni és oktatni a diákokat a betegellátás mellett...?

... a többi kérdőjelről, ami bennem kanyarog, már jobb nem is beszélni...

kedd, november 11, 2014

... idézet...

... és amikor épp készültem elszontyolodni, akkor eszembe jutott az alábbi idézet, ami mindannyiszor felvillan a képernyőn, valahányszor bekapcsolom Öcsikémet, a lapotopomat: "Gondold meg, hogy ez a nap soha nem virrad fel még egyszer." (Dante)

vasárnap, november 09, 2014

döbbenet...

... tegnap este kaptam egy egész jénai tál tiramisut búcsúként és köszönetként az egyik nővértől, akivel évekig dolgoztam együtt és aki most mondott fel az intézményünkben és ment egy másik osztályra a jó magyar szokás szerinti egymást piszkálások miatt (nem, nem azt köszönte meg, hogy idáig juttattam - tiszta a lelkiismeretem- hanem azt, hogy időszakosan gyógyítgattam - tüdőgyulladásokból meg hasonlók és amúgy is jóban voltunk)...

... erre most itt állok egy nagy adag tiramisuval, ami nekem egyedül sok, és egyszerűen alig tudom megosztani bárkivel, mert vagy tej-, vagy dió- allergiások vesznek körül, vagy inzulin rezisztenciája van az illetőnek és nem fogyaszthat túl sok szénhidrátot, vagy nem szereti a tiramisut (igen, létezik ilyen ember is a Föld hátán...!), vagy ma reggel nem kívánja... egy sor már elfogyott, szerencsére egy jó étvágyú nővér azért volt velem tegnap este ügyeletben, de kicsit szomorú vagyok, mert magamat ismerve ennek a műalkotásnak egy része rosszul végzi (úgy értem nem a gyomorban), ha itt hamarosan valami csoda nem történik...

 ... nem is értem, hogyan keveredhettem ilyen környezetbe...?

szombat, november 08, 2014

bújós...

.. na nem olyan bújós, hanem az egyik bölcsességfogam döntött úgy, hogy mégiscsak felszínre törne ennyi éves koromban... most még egy enyhébb nem szteroid gyulladáscsökkentővel elzakatolok napközben, de azt hiszem nem fogom megúszni a fogorvos látogatást és lehet hogy kisebb szájsebészeti beavatkozást sem... én is ember (lánya) vagyok, én is több dologtól félek... pl. nem nagyon rajongok a fogorvosokért sem (munka közben)... a többi félelmemre szerintem apránként már rájöttetek. :) ... most azon töprengek amúgy, hogy rontsam el ezzel a rövid kis szabadságomat (kockáztatva azt, hogy amennyiben beavatkozásra is szükség van, akkor feldagadt képpel mászkálhatok és pépesítve ehetem anyum mennyei sült csirkecombját...), vagy majd amikor visszajövök, akkor keressek itt valakit... ... még merengek egy kicsit ezen a problémán, mert van időm ... ameddig szájzáram nem alakul ki... de akkor legalább nem fogok tudni majd szakrendelni, mert beszélni sem... :)

csütörtök, november 06, 2014

próbálkozom... még nem tökéletes...



(Brian élete- Always look on the bright side of life)

... csak ne lenne az az érzésem, hogy megszegtem az eskümet...

hétfő, november 03, 2014

... és amikor...

... már azt hinnéd, hogy kezdesz kicsit konyítani a szakmádhoz, akkor jön egy mai nap és porrá zúzza ezt az érzést és azt a csepp kis önbizalmat, amit annyi keserves ambuláns betegellátás, betegreferálás és éjszakába menő záróírások közben összekapirgáltál....


vasárnap, november 02, 2014

szendvicsmánia reloaded

... rendezgettem kicsit a fotóimat (támogatási kérelem írás közben, hogy még hatékonyabb legyek.... :) ) és megtaláltam az alábbi mascarpone-s, gombás, sonkás szendvics fényképét - még a távoli (csupán egy héttel korábbi ?!!) firenzei napokból - ilyen fura kombinációt még nem ettem, de finom volt. :))

.... na jó, a fotózási körülmények kissé szegényesek voltak, de a szálloda a kósza csillagjait szerintem nem a szolgáltatásokról, hanem a recepciósok csillogó szemeiről kapta... :)


El sem hiszem...

Hogy ismét simogathatom az IPademet...ennyi kalandozás után már lemondtam róla, de történnek még csodák... :)))

Persze mostantól ki sem veszem a tokjából és nem utaztatom a laptoppal egy táskában, mert mindig akkor következtek be a bajok...

...mert tanulok én is a hibáimból... Nem is ritkán és nem is keveset... :)




posted from Bloggeroid

ugye mondtam...

... hogy vége a gyakori bejegyzéseknek, amint visszaérek a munkahelyemre..

... az utóbbi héten 2 hétköznapot ügyeltem, 4 nap szakrendeltem, két nap tartottam 2x 50 perc előadást szakorvosjelölteknek (számomra is merőben új témákról, ezért az előadásokat utolsó pillanatig gyártottam), és tartottam egy darab gyakorlatot is az orvostanhallgatóknak... emellett két külső konzílium (az egyik legalább házhoz jött, a másikhoz nekem kellett ágy mellé mennem), illetve egy ügyeletben én voltam a rezidens szuperese telefonvégen.... Ja és én voltam az osztályvezető, mert ő épp ezen a héten szabadságon volt, így majdnem kétszer annyi beteget kellett az osztályon is elrendezni, dönteni, zárót írni ....

... jövő héten még mindig 4 szakrendelés, de legalább egyik sem ügyelet után, és az osztályvezető is visszajön szabadságról...

... már látom, hogy a rákövetkező hét már merő unalom lesz az amúgy szokásos 2 szakrendeléssel és osztályos tevékenységgel és ismét onthatom a blogbejegyzéseket... :)

vasárnap, október 26, 2014

vége...

... a firenzei napoknak, holnaptól ismét nagybetűs Élet, ezért vége a gyakori blogbejegyzéseknek is...

... legalábbis nagy valószínűséggel.

csütörtök, október 23, 2014

arról...

... van valakinek információja, hogy mi történik akkor, ha utolsó este számolom meg a szoba sarkait egy új helyen és kívánok ezt követően valamit...? csak mert első este belealudtam a sarkak számolgatásába, de azért nem szeretném, ha az új helyhez köthető kívánság kiaknázatlanul maradna...

szerda, október 22, 2014

egyik bokám...

... vonzóbb, mint a másik, legalábbis a szúnyogok számára, mert ma fürdéskor a bal bokámon 9 csípést, míg a jobbon egy darabot számoltam össze. Hogy mi lehet az asszimetria oka, nem tudom, ezért tippelek a vonzalomra...

... végülis lehetne rosszabb is, ha mindketten egyformán nagyon vonzóak lennének (legalábbis a szúnyogok számára...), de attól még nem vigasztal, hogy úgy nézek ki mint egy atípusos rózsahimlős (mert a lábamon és nem a hasamon), tele viszkető pöttyökkel.... de már csak néhány napig szívják a véremet...

... csak utánam ne jöjjenek...

kedd, október 21, 2014

Végre végre...

... nem orosznak néztek rögtön (pedig becsszóra nem szőke a hajam és nem kék a szemem), hanem franciának tippeltek az olasz akcentusom alapján... :)

De a piacjárás még hátravan a visszautazás előtt, ott még bezsebelhetem az orosz nemzetiséget... :)

posted from Bloggeroid

A villamos is aluszik... :)






Szép álmokat nektek is... :)

posted from Bloggeroid

hétfő, október 20, 2014

és hát persze nem is én lennék...

... ha a végső beszámoló leadása előtt 2 órával, amikor úgy döntöttem, hogy egyben a dokumentáció, hadd menjen, akkor derül ki, hogy valami proxy inkompatibilitás van a hotelből áradó internet és a honlap között, ahova a kifejezetten nagy file-okat kellett volna feltöltsem.
... és hiába pattintottam ki a recepcióst a helyéről (akivel a kutyája is együtt ügyel így éjszaka, helyes kis tacskó - mármint a kutya, a recepciós nő és segítőkész volt), az ő gépéről sem akartak átmenni a file-ok, így végül előkerült a jolly joker = bátyó, akinek valahogy dropbox-on keresztül átimádkoztam a 10 megás tömörített file-okat a hallban üldögélve (mert persze minden szkennelve kell, és lehetőleg minél több oldalban), majd teamviewerrel elnavigálhattuk kettesben a dokumentumokat a nem igazán felhsználóbarát felületen - ami ráadásul valami miatt a megszokott magyar helyett még angolul is jött be, hogy még komplikáltabb legyen az élet...
... na de végül sikerült mindent feltölteni, és kb 40 perccel a határidő előtt megnyomni a "véglegesítés" gombott...

... most szívesen meginnék egy kis szíverősítőt erre az ilyedelemre, de a legtöményebb ital körülöttem pillanatnyilag a csapvíz, mert még az ásványvizem is elfogyott ma reggel...

álmosos...

... és táblázatolós és szomorús...

Hiába dolgozgattam végig a hétvégét, és tegnap éjjel kettőig írogattam a záró beszámolómat, még mindig nincs kész a teljes dokumentáció, mert olyan feladatok maradtak hátra, hogy pl. 3 tavalyi kongresszusról írjak egy oldalas beszámolót... kac-kac-kac... én már azt is elfelejtettem, hogy az idén szeptemberi kongresszuson mi volt említésre méltó (ja igen, arról is kéne írjak még beszámolót, tehát akkor +1...), nemhogy tavaly...

És persze a hivatalos blogom, amit nagyon elhanyagoltam (a tudományos írói vénám még vékonyabbacska, mint a nyüszögős-csereberés...), szintén még egy hosszabb bejegyzésre vár visszamenőleg szeptemberre, úgyhogy ma éjszaka hosszasan fogom még szidni a fejemet, hogy miért is gondoltam, hogy a blogolás lesz a legkisebb nyűg a vállalások terén és abból jönnek be az olcsó plussz pontok...

És ha ez még nem lenne elég, holnapra egy gyors statisztikát is kell még futtassak itteni főnökömnek egy olyan adatbázisból, amit kb 3-4 napig kellene csak tisztogatni - ezért lesznek ezek csak előzetes eredmények, utána mindent úgyis lehet futtatni legelölről - nem beszélve még a kódolásokról, mert számos paramétert kell még származtatni az alapadatokból.

És ha még mindig nem lenne elég... ma reggelre kicsit megduzzadt az egyik szemhéjam és fájdalmas... Ha nem szúnyogcsípés (aminek megvan az esélye, bár nem túl nagy, mert nem viszket, de fáj), akkor viszont roppant nagy szemészeti tapasztalataim szerint ez bizony árpa lesz, de miért pont most először (nem emlékszem, hogy lett volna ilyen), miért épp Firenzében, és miért épp ezerakárhány km-re attól a felségterülettől, ahol a patikában egy pecsétszámra bármit kérhetek magamnak - beleértve antibiotikumos szemkenőcsöt... Ezért az egyért megéri orvosnak lenni, hogy gyorsan menedzselheted az ilyen apró bosszantó dolgokat.

És akkor most vissza az adatbázishoz és szívem csücskéhez, az SPSS-hez. Azért annyiban sokkal jobb helyzetben vagyok most, hogy 2011-ben Albinó kb 3 percenként lefagyott, amikor együtt volt megnyitva az SPSS bármi mással (Word, Excel vagy Power point) és mindent ötször kellett megcsináljak, mire el tudtam menteni civilek számára is érthető táblázatokba, ábrákba az eredményeket... Öcsike (az új gépem, 4 giga belső memória ; )) ezzel szemben játszva futtat egyszerre több programot is az SPSS mellett- muszáj neki, ilyen gazdával, nem lehet, hogy egyszerre csak egy program legyen megnyitva... :)

vasárnap, október 19, 2014

létezhet olyan...

... hogy felnőttkorára lesz az ember figyelemzavaros? Mert ha nem, akkor is én igen... Be kell vezessem megint a pomodoro technikát, egyszer bevált egy napig (szakvizsgára készülés közben) - és nekem most pont a mai napot kellene maximálisan kihasználnom...

szombat, október 18, 2014

Tegnapi szendvics

Végül hamburger lett, J. meghívása alapján, jót beszélgettünk közben, a fotó pedig elmaradt (mert ugyebár egy viszonylag klasszikus hamburgert bárki el tud képzelni magának :) ).

Vannak olyan emberek, akikkel ha 3 évig nem találkozol, mégis ugyanott tudjátok folytatni a beszélgetést, ahol hajdanán abbamaradt, és beszélgetés közben mindig az érzésed, mintha a te életedet mesélné ő is, annyi az egyezés... És a hasonló szemlélet.

Hát ilyen J.

posted from Bloggeroid

péntek, október 17, 2014

San Genato park

Egy kis esti séta egy új parkban egy barátnővel...











posted from Bloggeroid

A munka kezdetére várva...

Ma reggel munkába menet azon gondolkoztam, hogy utána kellene nézzek, milyen a pikkelysömör előfordulási gyakorisága a bennszülött törzskönyvezett olasz populációban, erről a betegségről ugyanis köztudott, hogy a krónikus stressz is provokálhatja és ronthatja is a lefolyását.

Szerintem szignifikánsan alacsonyabb, mint akár a bevándorlóké, akár a kelet-közép-nyugat európaiaké..

És vajon történt már összehasonlító tanulmány a görög-olasz-spanyol-portugál népek között, esetleg összehasonlítva Európa legboldogabbjaival: a hollandokkal és mintha mostmár a dánokkal is...

Persze a napos órák és genetika szerepe sem elhanyagolható tudom, de ha ugyebár pont azt a napi 8 órát tölti az ember a munkahelyén, ameddig rendesen süthetné a nap, akkor már csak esetleg a hétvégi napfényt kell megemlíteni a vizsgálat limitációi között.. A genetikát pedig szintén megemlíteni a befolyásoló tényezők között...

Hát ilyeneken gondolkozom a reggeli csendes emésztése közben, a munka kezdetére várva...

... Ha ugyanennyit gondolkoznék a saját tudományos dolgaimon is...

posted from Bloggeroid

csütörtök, október 16, 2014

szendvicsmánia :)

.. ma hazafele tartva a Klinikáról találtam egy jó kis helyet kb. félúton a hotel és a Klinika között (azaz mindkettőtől kb. 4 percre), ahol nagyon szimpatikus és sokfajta olasz szendvicset árulnak (ez mondjuk minden ilyen kis beugró olasz bárra igaz, és szerencsére bőséggel akad belőlük ebben a városban). A mai nap választása: finocchini (ez maga a kissé speciálisabb kenyérke, amibe teszik), ruccolával, paradicsommal és azzal a finom vékony sonkával, amelyiket oly igen szeretem. :) Mivel már szikrázott a szemem az éhségtől, sajna nem fotóztam le, de ha ismét sorra kerül, akkor pótolom a hiányt. :)

Holnapra a gombakrémes sonkás szendvicset néztem ki...

Egyik nap talán még a vegetáriánust is megkockáztatom, mert szemrevaló helyre kis szendvicsnek tűnik az is - hiányosságai ellenére... ;)

szerda, október 15, 2014

összkomfort... :)

... ugyebár van kábeltévé és százakárhány fogható csatorna is a honlap szerint, csak az nem szerepel ugyanott, hogy ezek mind olaszul vannak (tegnap fél órát kattogtattam a távirányítót mire végre rájöttem, hogy itt nem terem számomra babér, még a Euronews is olaszul van... :) )...

... és van kád is, amit tegnap este végre kád formában is igénybe vettem, ugyan annyira hangos a páraelszívó, ami automatikusan bekapcsol a villany felkapcsolásakor, hogy este 10-kor már nem volt szívem villanyfénynél fürdeni, de a mobilomon van (3 percenként kikapcsoló) elemlámpa is, így végül mobilról zenehallgatás és valódi könyvolvasással egybekötött elemlámpafényes hangulatos fürdőzést tartottam.

Ma pedig letöltöttem egy olyan elemlámpa alkalmazást is, ami nem kapcsol ki 3 percenként... :)

ne várjatok vissza...

... mert néhány napon belül úgyis megesznek a szúnyogok...

... napi 7-8 szúnyog ártalmatlanítása ellenére már csípés díszíti az arcomat, karomat, lábamat, nem beszélve a pólóból kivillanó nyakamról és dekoltázsomról...

kedd, október 14, 2014

Bakihegyek...

... bár lehet, hogy ezzel tökéletességem látszatát végleg eloszlatom, de úgy döntöttem, hogy időnként megosztok veletek egy-két olyan apró mozzanatot az életemből, amikor az esemény megtörténte után egy-ké-há napig jön, hogy a fejemet a falba verjem, vagy ne merjek az érintett emberek szemébe nézni.

Ez itt a legfrissebb:

... régi olasz főnökömmel kissé akadozik a kapcsolattartás, és ezért részben én is felelős vagyok, mert ugye az sem normális, hogy ő értesül utoljára arról, hogy akkor ezen a héten érkezem a Klinikájára, de az sem normális másfelől, hogy elvárja, hogy egyéb munkáimat - beleértve azt a csekély osztályost és ambulánst, ami időnként naponta összejön sutba vágjam és másnapra legyen kész a cikk/absztrakt/miegymás...

... és mivel amikor neki írnom kell, mindig görcsbe rándul a gyomrom és szeretnék profibbnak látszani, mint amilyen vagyok (és nem mellesleg a legnagyobb nevek közé tartozik a szakmában), ezért bátyómmal le szoktam ellenőriztetni a leveleim tartalmát és ő mindig észreveszi azokat a mizériákat a névelőkkel, amiket én egész biztos soha nem fogok levetkőzni.

... így lett most is, megírtam az emailt angolul szombaton este, hogy hétfőn akkor érkezem, aztán a tárgyba beírva valami hasonlót, hogy " bátyó, légyszi légyszi nézd meg, hogy jó-e így, mert nagyon fontos és sürgős" elküldtem neki, és ő persze vissza is küldte, és én megnyugodva kijavítottam és vélhetően továbbítottam az olasz főnöknek, mert a válasz levelében (rövid, velős és némileg hűvös) a tárgyban még mindig ugyanaz a magyar kriksz-kraksz volt, mint amit bátyónak szántam (de legalább az emailben helyesen szerepeltek a dolgok...). És ezt a levelet még két további itteni kollégának is továbbította, akikkel fel kellett vennem a kapcsolatot... az egyik láttam, hogy használja a gúúúúgle fordítót, remélem a másik még nem fejlődött idáig...

Csak kicsit sápadtam el és vert le a víz, amikor megláttam a szerencsétlenkedésem eredményét - és azon nyomban kikapcsoltam a gmail-ben azt az opciót, hogy összefűzi az összetartozó leveleket, mert ilyenkor egy idő után már nem lehet látni, hogy mi is szerepel a tárgyban...

Itt a baki vége...

... de egész biztos lesz másik...

hétfő, október 13, 2014

itt lakom látod...

... ez az a hely, ahol a következő majdnem két hét valószínűleg nagyobb részét el fogom tölteni (mert ugyebár dolgozni jöttem, nem nyaralni, és mivel van ingyen wifi, annyira nem fogom törni magam, hogy valakinek az irodájában félig útban másoknak kelljen dolgozgatni).


Az éjszakai utazás után, bár szerintem kb. 7 órát aludtam kisebb megszakításokkal (amikor helyreropogtattam a nyakamat, derekamat a nem teljesen fiziológiás alvópozíció miatt) azért délután még ledőltem egy kicsit aludni, amiből a szomszéd igazán nagyon olasz család zajai ébresztettek... egy elefántcsorda ehhez képest visszafogott társaság... :) Csak reménykedni tudok, hogy igazi olasz létüknek megfelelően nem 6-kor kelnek reggelente (a gyerekek sem)...

vasárnap, október 12, 2014

Mar csak

...14,5 ora es Firenzeben leszek... Ha tenyleg bevalik a mondas, hogy minel kevesbe akarok valahova menni, annsl jobban fog telni, akkor ez lesz eletem legszuperebb nehany napja...

... Miert erzek megis halvany ketseget ezzel kapcsolatban... ?

... Probalom tudatositani, hogy eddig mennyire meg tudtam utolag magyarazni, hogy mikor miert kellett pont ott lennem, ahol, de ez most valahogy nem vigasztal, egy nyugodt hetvegeert a fele kiralysagomat odaadnam. :)

De ha majd kiderul, hogy ezt az utat most miert is kell megtennem, megirom ide...

A masik Firenze cimszavakban: Apum (ez a legfontosabb), 2 dij, egy osztondij es hogy megtanuljam ertekelni a Fonokomet...

szombat, október 11, 2014

... és megint...

... beigazolódott, hogy nem tudok megfelelő prioritásokat felállítani, mert megint a legfontosabb dologra jut végül majdhogynem a legkevesebb idő. Na de hosszú az éjszaka és csak 8 zárót kell majd megírjak még a pályázati záró beszámoló megírása után, reggelig talán még néhány ambuláns kartonra is marad idő... .. elvégre aludni a buszon is lehet majd holnap este...

csütörtök, október 09, 2014

csoda :D

... 10 perce megkerült a bankkártyám, amit ma csak azért nem tiltattam le, mert nem jutott rá időm a szakrendelés mellett... :D (még az Interspaaaart is felhívtam, mert arra még emlékeztem, hogy ott még megvolt és hátha véletlenül fizetés után ottfelejtettem - de nem) ... nem hagyott nyugodni, hogy ennyire szórakozott vagyok, és még egyszer feltúrtam néhány papírkupacot - záróírás helyett... :) és hát az egyik kupac alján (amit egyszer futólag már néztem) találtam meg a kártyát... a dologhoz hozzátartozik, hogy anyukám fogta meg ezt az ominózus papírkupacot és helyezte a lakás olyan pontjára, ahol kevésbé szembetűnő - ebből is látszik, hogy csak baj származhat abból, ha valaki rendet próbál vágni a körülöttem levő káoszba... ;)

kedd, október 07, 2014

mai minusz...

... a mindig mosolygós, nyugodt természetű, nem rohangászós, de rendületlenül dolgozó nővér, aki mellém van beosztva az ambulanciára, majdnem elájult a folyosón... csak úgy... ... azt hiszem, kicsit túl vagyunk terhelve mindannyian... ... én az alvással kompenzálok... lehet, hogy tényleg jobb, hogy nem érkezett el még a gyerekvállalás ideje, mert akkor munka után szóba se jöhetne az a néhány órás beágyazódás... Egyébként a vicces dolog az egészben az, hogy az egyik rezidensünk, aki most épp belgyógyászaton van gyakorlaton, elmondta, hogy ott lényegesen kevesebb a szakorvosokra jutó napi rutin munka, mint nálunk - pedig a mi szakmánkat eléggé nyugisnak tartja mindenki - aki nem dolgozik nálunk 1-2 hónapot. Csak 3 szakorvost küldene még a Fennvaló, és akkor egész jól el lehetne boldogulni...

most épp úgy tűnik

... hogy életemben először elveszítettem a bankkártyámat (egyszer korábban ellopták, de az ugyebár más kategória...).

... most vagy a szenilitásom, vagy a szétszórtságom fokozódik.... de vajon melyik a kettő közül...?


Ahogy a Queen is mondja: I'm going slightly mad...

vasárnap, október 05, 2014

lecke nekem, az autósnak...

soha ne mondd... 

... a mai nap tanulsága, hogy soha ne mondjam többet, hogy "mostmár, hogy végre ezen az úton vagyunk, többet senki le nem téríthet róla, még ha útjavítás miatt útlezárás is lesz"...

... hát lett 20 km-rel a hazaérés előtt útlezárás és rendőri elterelés bele a kivilágítatlan semmi közepébe, de aztán szerencsére kb 25-30 perc bolyongás és konvojban vonulás után felfénylettek a város fényei és végre hazaértünk.

... itthon derült ki, hogy halálos baleset miatt történt a teljes útlezárás, ami egy meggondolatlan előzés miatt következett be, és vélhetően a szabályosan közlekedő szembejövő autóban ülők egyike az áldozat...

... ilyenkor kicsit elbizonytalanodok, hogy kell-e nekem autóval közlekedni...?

szombat, október 04, 2014

na hát akkor

... irány Firenze... ismét. Szálláshelyet már múlt héten lefoglaltam, a buszjegyet azonban csak ma, mert mostanra körvonalazódott, hogy tényleg el tudok menni, marad ember az osztályon (és nem csak beteg, hanem egészséges is, aki rendezze a betegeket... :) ). Egyébként így utólag belegondolva, repülővel is mehettem volna, mert épp csak hogy, de kijött volna valószínűleg az ösztöndíjból - na de a lüke spórolós fejemmel nem volt szívem háromszor annyit kiadni a repülőért, mint a buszért. És mivel buszozni is szeretek, és éjszaka még jobb is el lehet merülni a saját sorsom feletti töprengésben egy-egy ilyen hosszabb buszos utazáson, ezért nem olyan drámai az a 15 órás út, amit meg kell tenni. Oda-vissza.

Most egész biztos nem fogom molesztálni a Porcellino orrát, mert őszintén szólva szívesebben mentem volna Berlinbe statisztikázni, de hát ott nem volt Porcellino, nem volt mit simogatni... habár, ha jobban belegondolok, mintha kétszer lettem volna Berlinben eddig, igaz, mindkétszer hivatalos úton...
... lassan képtelen vagyok észben tartani a kalandozásaim színterét. :) Eljött az ideje a világtérképnek és a színes gombostűknek...
... vagy a rendszeres Cavinton infúziós kezeléseknek...

...vagy is ;)

kedd, szeptember 30, 2014

annyira...

... optimista lettem, amióta a könyvet olvasom, hogy egyszerűen nincs kedvem a nagy vidámságomban depressziós hangulatú bejegyzéseket írni - másféléket viszont nem tudok... Na jó, ez vicc volt- egyelőre még mindig csak a bevezető első néhány oldaláig jutottam időhiány miatt, ugyanis épp alvóbajnokságot tartok és nyerésre állok - magammal szemben... ;)

vasárnap, szeptember 28, 2014

csak figyeljetek :)


... kikölcsönöztem a könyvtárból azt a könyvet, amit Ü. javasolt (Dale Carnegie: Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni), mert sokat segíthet a problémáim megoldásában.

Csak figyeljétek a bekövetkező változást. ;)

szombat, szeptember 27, 2014

tréfáskedvű pesti portás

... a héten történt, amikor egy fontos megbeszélés miatt előző nap úgy döntöttem, hogy feltérképezem a helyszínt Pesten, hogy hova is kell mennem: a portástól kérdeztem meg, hogy merre van a Tüdőgyógyászati Klinika, mire ő bólogatott, hogy a bejárattól balra a negyedik épület, 11-es szám. Neki is lódultam, meg is találtam, bár fura volt, hogy lent csak a "Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika" volt kiírva, de hát gondoltam, hogy biztos a második emeleten van a Tüdőgyógyászat, így elindultam felfele... Magamban egy kicsit csodálkoztam, hogy hogy lehet ezt a két szakmát egy fedél alá hozni, főleg, hogy azért nem elhanyagolható ebben a kombinációban a fertőzésveszély...
... a földszinten és az első emeleten is kismamák üldögéltek a folyósókon, érdeklődve néztek rám, de gondoltam, inkább nem kérdezem meg, hol van az, amit én keresek, előbb- utóbb csak ki lesz írva valahol... hát nem volt....

... egy idő után elfogyott az optimizmus és a helyébe lépett a kétkedés, ezért kimentem az épületből és elindultam tovább az épületek között, volt ott minden, csak épp az általam keresett nem.
Végül egy fehérruhás alak segített ki, aki megerősített, hogy a 11-es épület tényleg nem az igazi, viszont némi kirándulásnak is beillő lépcső- és kapaszkodó megmászás után megtalálom a 25-ös szám alatt a Tüdőgyógyászati Klinikát (ami egyébként ott is volt).

Már csak azt nem értem, hogy hogyan lehet "tüdő"- helyett "nő"-t érteni. Vagy úgy gondolta, hogy mégiscsak jobb helyen lennék én a 11-esben... ? :) Fura emberek vannak arrafele...

csütörtök, szeptember 25, 2014

szerda, szeptember 24, 2014

kedd, szeptember 23, 2014

Ön... Azaz én. ..

Kérés: ma este küldjek át egy pár mondatos önéletrajzot, holnapra kell... Hát, hol is kezdjem...

És ugyan kit is érdekelne....

Összefoglalva: mindenhol màr máshol kellene lennem...

szombat, szeptember 20, 2014

Színházak éjszakája

...  Előadásra várva, szabadtéri könnyűzenei egyveleget hallgatva... :)

Kölyökkori emlék

Reloaded :)

péntek, szeptember 19, 2014

félreolvasások n ++

"Fő a tehetség!" helyett "Fő a terhesség!" Kicsit kinyílt a szemem, amikor ezt véltem olvasni... :)

A mai nap felismerése.... :)

... minél több a szabadidőm, annál többet alszom. Ma például déltől 3-ig aludtam (miután 8-kor nagy nehezen felkeltem). Természetesen lett volna aminek nekifogjak (bírálat, cikkírás, előadásgyártás), de akkor hirtelen rámtört az álmosság és nem voltam elég erős ... Felismerés: még szerencse, hogy ez most kivételes helyzet, mert képes lennék átaludni az életemet, ha hirtelen túl sok szabadidő szakadna a nyakamba. Még hálás is lehetek a környezetemnek, hogy lehetővé teszik, hogy ébren töltsem el a hátralevő éveimet... :)

csütörtök, szeptember 18, 2014

Esemény utáni....

... beszámoló: haj levágatva (bár volt némi kísértés bennem, hogy egész rövidre, de aztán győzött a mértékletesség), majd kávé a McCafe-ban a net miatt, ami hihetetlenül lassú volt, úgyhogy emiatt oda többé nem megyek (a kávéért igen :) ). Utána vásároltam 2 könyvet a soron következő szakvizsgára (a már meglevő kb. 8 mellé), remélem eljutok valamikor a beleolvasásig is... :)

Utána kosztümbe bújtam és gúgel segítségével megtaláltam az ösztöndíj záróünnepség helyszínét, még hamarabb is a tervezettnél. :)

Bár reménytelennek véltem, de végül csak találtam egy ismerőst és szert is tettem egy újabbra, így nem volt olyan vészes a kiruccanás. A kötetlen hangulatú beszédek és tehetséges fiatalok koncertje alatt gyorsan elrepült az idő. Az állófogadás alatt mediterrán muflon pörköltet ettem (egy újabb élmény ;) ), de az egyik legmeghatározóbb mégis az volt, hogy Kautzky A. kétszer rámnézett és el is mosolyodott. :)) és a hangja még mindig olyan... Mmmmmm...

szerda, szeptember 17, 2014

... üldögélős...

...úgy tűnik, elveszítettem azt a képességemet, hogy 6-12 órát üldögéljek előadótermekben, előadást hallgassak és jegyzeteljek is. Ma konkrétan első órán szinte elaludtam, és a nap végére már igencsak izegtem-mozogtam a székben... pedig egy órás ebédszünetünk volt, ami nagyjából soha az egyetem alatt... És kb 1 oldalt jegyzeteltem, de hát úgyis megkapjuk az előadások anyagát pdf-ben. ... pályaváltás esetén kénytelen leszek olyan munkahelyet keresni, ahol már nem kell továbbtanulni, beérik a mostani papírjaimmal is... vagy kevesebbel... :D A könyvtárosság lehet, hogy ugrik, de ruhatáros azért még igazán lehetek... vagy színházi jegyszedő... :)

kedd, szeptember 16, 2014

Új élmények 2. - plázatzitza :)

... az internethiány különös dolgokra ragadtat... előadások után ma beültem egy újabb plázába (amelyikben az IPad-emet is gyógyítgatják egy hónapja, amúgy péntekre ígérték, de hiszem, ha látom...) és egy KFC menü mellett üldögélve, wifi-re csatlakozva dolgozgatok, telefonálgatok, tipegek a neten... :) És valószínűleg holnap is így fog telni a délután - de akkor már lehet, hogy néhány üzletbe is benézek... vagy nem. :) ... a ma esti határidős cikkbírálathoz sajnos még nem jött meg a kedvem, így azzal még várok egy kicsit, hátha kicsit később, talán egy fagyi után... ismét megbántam, hogy belementem egy újabb bíráskodásba... ... amúgy a korlátaimat feszegetem: hosszas töprengés után ugyanis mégis jelentkeztem az ösztöndíjam záróünnepségére, pedig valószínűleg egy ismerős sem lesz ott és én 4 órán keresztül szőkénekegyedül fogom érezni magam, na de ideje kicsit feszegetni a korlátaimat, és elvegyülni a sok ismeretlen ember között. Ha csak megsejtenék, mennyire utálom az ilyesmit... na de ha pszichológusom lenne, ő is azt mondaná, hogy ideje (egészséges)emberek közé is menni... :) így csak mindenki más mondja... :)

hétfő, szeptember 15, 2014

Uj elmenyek..

Budapesti Arena plazaban zarojelentest irni... :) eljen az ingyen wifi, eljen a VPN..
;)

vasárnap, szeptember 14, 2014

Orchideocidium...

... Nem eleg, hogy kozepes merteku felfordulas maradt utanam a kuckoban, meg az orchideamat is terdig ero vizben hagytam... Amely allapotot ugyebar 10 perc utan meg is kellene szuntetni, hogy jol is erezze magat es legyen nemi esely, hogy egyszer majd ujra viragot hajtson... En most tobb, mint egy hetig leszek tavol....

Lehet tippelni, mi lesz az orchidea sorsa...

félreolvasások n+1...

... borturizmus helyett botulizmus... áá nem, csak takarítok....

és még egy :)

... már nem emlékszem, hogy ezt a számot osztottam-e a blogon, vagy sem, de (bár nem vagyok Tóth család rajongó) erre a számra nagyon lehet ambuláns kartonokat matatni éjjel fél kettőkor - ahogy most is, így inkább vállalom a kockázatot és esetleg duplán szerepeltetem a blogomban. :D




... rákerestem a blogom keresőjében, nem találta a számot - ha mégis ott rejtőzne valahol, akkor bocsi... ez az átka, ha az ember általában nem teljesen beszámítható állapotban (pl ilyen időtájban) engedi, hogy a múzsa ide terelje rendes becsületes munka helyett...

szombat, szeptember 13, 2014

dermesztő...

... még 7 mega, és betelik a hivatalos 1 gigás postaládám és akkor nem fogok tudni emaileket küldeni (gondolom fogadni sem, bár azzal pont nem fenyeget)...

... most annyira megijedtem... élet hivatalos postaláda nélkül...?!! hmmmmmm :))))))))))

... amúgy tényleg nem tudom, miket tudnék onnan kiírtani úgy, hogy később ne bánkódjak miatta, de mostmár a Thunderbird beüzemelés csak újratelepítés utánra van tervbe véve... ami nem 1-2 héten belül lesz. Addig kipróbáljuk, hiányzom-e 7 megát meghaladó mértékben az embereknek... és ha igen, elég kitartóak-e.... ;)

kicsit úgy érzem...

... mindegy egyes hét munkát egy hét szabadsággal tudnék csak kipihenni...

... mondjuk most épp arra készülök, hogy hagyom kicsit a szürkeállományomat duzzasztani Pesten (meglehetősen elvékonyodott az utóbbi időben, úgyhogy eléggé ráfér), de még így is délután 3-kor vége lesz mindennap a programnak és kicsit lazíthatok - némi cikkírással egybekötve.

... és az esti programok is alakulgatnak már. ;)

szerda, szeptember 10, 2014

Megnyugvás...

...megnyugtattak, hogy egy hét alatt egy virág kaspó és egy söröspohár eltörése az nem balszerencse...

... Ellenben ha tükröt törtem volna...

... Még szerencse, hogy pont tükör nem jár a kezemben..... :)))

hétfő, szeptember 08, 2014

modern

... már a pubmed-et is utolérte a modernizáció, fészbúkon, gúúúúgle +-on és twittttteren is meg lehet osztani az absztraktokat... hát nem nagyszerű....? egy új korszak nyílik meg ezáltal az életemben... vagy nem... :)

... amúgy pár napja jártam úgy, hogy a feeeeedly-n beállított kulcsszavakra egy érdekesen hangzó című cikk is megjelent a találatok között, gyorsan rákattintottam, s hát kiderült, hogy a felét én írtam a cikknek... :)

... már csak azt az elsőszerzőst kellene egyszer megírni... vagy legalábbis nekifogni a megírásának... hüp hüp.

vasárnap, szeptember 07, 2014

csend

... tegnap egy meglehetősen stresszes ügyeletem volt, ilyenkor mindig rádöbbenek, mennyire hiányzik a belgyógyászati kiterjedtebb alapképzés (ahogy más, nyugatibb országokban alapból meg van szervezve) ahhoz, amivel nap nap után meg kell küzdeni, és ez a hiányérzet főleg ügyeletekben csúcsosodik ki... Ami a jó hír, hogy az intenzíves kolléga is egyetértett végül azzal, amit sikerült kitalálnom. Ami a rossz, hogy még mindig az az érzésem, hogy nem szabad a megérzéseimre és eddig megszerzett tudásomra hagyatkozni, mert az még mindig olyan édeskevés... És nem látok rá esélyt, hogy valaha is elmélyíthessem, mert itt egy újabb szakvizsgaként a belgyógyászat szakképzést elvégezni és a diplomát megszerezni felér egy öngyilkossággal...
... amúgy pedig citromfű-tea a kézben, halk zene a háttérben és zárójelentésírás folyamatban...
De különben csend van.
... és mivel mostanában mindenhol versek röpködnek, itt a vers, csak nektek, ami ma bennem motoszkált. :)

Bartalis János: De különben csend van

Te, bolondos fiucska, miért nem alszol? Te?...
Mindenki oly édesen pihen.
Csak te zavartad meg reggeli álmod.
Te, bolondos fiucska, hát mit akarsz?
Élvezni a reggelt?... Eredj aludni,
nincs még semmi látni való, minden aluszik még.
Csak egy csodálatos szekér indult el,
derékig tűzben a hegy tetején -
De különben csend van, nyugalom van még.
Csak az a különös szekér - én nem tudom,
de mintha csupa virágon menne és olyan
valami mozgásféle is támadna nyomában.
De különben csend van.
Csak a bokrok népesültek be és a levelek széle
fénylett meg.
Na, meg aztán - én ugyan nem értem, de mintha
mámoros versenybe kezdenének a madarak,
vagy minden madár 19 féle nyelven szólalna meg.
De különben csend van. Nagy nyugalom.
Csak az a babonás rigó a vízpartján - én nem tudhatom,
de mintha egy kicsit megrészegült volna a napsugártól.
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak egy-egy éberszemű gazda kocog el
csengős lovával a kerted alatt.
Csak egy-egy csapat virágárus-lány siet ki
kosarával a piacra -
De különben csend van s minden aluszik még,
Csak valami vadboroszlán-féle erős illat kapott
lábra, mert a reggeli szél üde ajakával csókdosta
s az bódítgatja az emberek fejét és - én föl nem foghatom,
de mintha megindulnának a fák, mint virágos karok
a dal szárnyán.
Levegőben, vízen, úton, mindenütt csak kacagó
virág-máglyák gyúlnának.
Harangok kondulnak meg és harsonák szólalnak meg
minden dobásnyira.
Az embereknek ezek hallatára, mintha kiszállna
az erő inaikból, mert megbűvölten,
mozdulatlan állnak - én nem tudom, de mintha
térdre roskadnának -
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak a hattyúk kezdtek valami furcsa játékba
a tavon és a vízi madaraknak mehetett fejükbe az illat,
mert olyan bizsegő és izgatott a daluk.
És - én föl nem érhetem ésszel, de mintha
meglopták volna a természet minden színét,
olyan pazar-csillogó a tolluk.
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak úgy tesz minden, mintha élne.
Csak úgy tesz minden, mintha szállna,
szállva-szállna, szállna.
Csak úgy tesz minden, mintha örökre magába
akarna bolondítani.
Én nem tudom miféle időszak van, de mintha
minden vágyna, szólna, várva-vágyna, vágyna.
Én nem tudom miféle időszak van -
Csak olyan szép minden,
olyan végtelenül elragadó és olyan mámoros -
De különben csend van. Határozottan csend van.
És te bolondos fiucska még sem akarsz aludni.
Pedig ezeket leszámítva - hidd el, hogy
Csend van. Határozottan csend van.

szombat, szeptember 06, 2014

Wass Albert: Magányosság erdejében

Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat.

csütörtök, szeptember 04, 2014

Szerep... Játék?

... Ezen a héten egyszerre vagyok osztályvezető, friss szakorvos és rezidens...

Jövő hétre választhatnék én szerepet... ? :)

Utána viszont pár napig diák leszek, padban ülök és figyelek...

És még csodálkozom, hogy már én sem tudom, ki vagyok...

szerda, szeptember 03, 2014

mérőeszköz...

... a fizikai erőnlétem mutatója az edzés bemelegítő része alatt 5 perc után kialakuló arcvörösség (az arcpír bájosabb kifejezés lenne, de nem teljesen fedi a valóságot) és az edzést követően a normál arcszín visszatérése között eltelt idő... :) Ezt mostmár két óra alatt van... Volt idő, amikor ez még tovább tartott... egyre fittebb vagyok...

... remélem az újonnan vett ruháim feljönnek majd a sok újkeletű izmomra... ;)

kedd, szeptember 02, 2014

így is lehet(ne)

... ma reggel megbeszélés után az osztály fele bandukolva összefutottam egy társszakmában dolgozó kollégával, akivel közösen gondozunk néhány beteget. Amikor megszólítottam, kedvesen behívott az orvosi szobájukba, készített nekem kapszulás Nespresso kávét (kimosta a saját poharát, ki is fertőtlenítette - ezt az alaposságot...) és még üdvözletként két puszit is kaptam, mert a szabadságunk óta nem találkoztunk (előtte is összesen 2x, mert mindig telefonon beszéltünk). Annyira meglepő ez a viselkedés, amikor általában ahhoz vagyok szokva, hogy könyörögni kell egy konzíliumért és morcos szíveket kell megpuhítani ... Mennyivel vidámabban lehetne így dolgozni, ha mindenki nem a túlélést célozná és ehhez energiatakarékos üzemmódba állna (amibe már nem fér bele egy kedves szó, egy közös kávé).

... azért remélem, hogy lesz még hasonló élmény - más emberekkel is. Régen én is barátságos voltam, de ezen mostmár dolgozni kell... de ez már egy másik bejegyzés lesz... :)

hétfő, szeptember 01, 2014

az esőn...

... villámláson és hajnali dörgésen kívül vajon mit hoz a szeptember...?

vasárnap, augusztus 31, 2014

Szöszike tündöklése

... talán még emlékeztek az ominózus paradicsomlés történetre, amikor sikerült egy egész üveggel kiöntenem az anyósülés mögött... bármennyire is igyekeztem kitisztítani, a folt mindig vissza-visszatért, ezért döntöttem úgy, hogy igazán megérdemel már a kocsi egy év után egy profi belső tisztítást. Mára foglaltam időpontot az Árkád tetején az autómosóba (és nem, nem sikerült leszöktetni az Árkád tetejéről, amitől anyu úgy félt), 1,5 órára tippelték, hogy addig lesz kész, így hónapok óta először ismét betévedtem az üzletekbe, méghozzá ennyi rengeteg időre. Nem tudom, mi ütött belém, de vásároltam egy fehér alapon virágos ruhát, ami jó akár nyári-kora őszi esküvőre is (meghívottként természetesen) vagy kongresszusi vacsorára, valamint egy hivatalosabb fekete-fehér ruhát, amit majd még elgondolok, hogy mikor vegyek fel, emellett még két virágos blúzt és egy EKG zsebkönyvet (mert még nincs csak kb 2 darab papír alapú és kb 5 pdf formátumban).
... Szöszike persze mostmár kívül-belül ragyog (kár, hogy holnapra esőt mondanak, így nem sokáig marad ebben az állapotban - legalábbis kívül), csak azt sajnálom, hogy mostanában sehol egy olyan esemény, amire bármelyik ruhát felvehetném...

PS: teljesen szét lehet szilálódva a lelkecském, mert általában társaságban is utálok vásárolni, egyedül pedig be sem teszem a lábam azokba az üzletekbe, amikből most néhány ruhadarabbal távoztam... remélem még nem végzetes az állapotom...

szombat, augusztus 30, 2014

jóga indikáció

... tegnap reggel megbeszélés után haza kellett menjek, mert otthon felejtettem a pecsétemet (idén már másodszor, korábban ha jól emlékszem, soha), és a szakrendeléshez feltétlenül szükséges volt. Ezt követően délután vettem észre, hogy az egyik fülbevalóm hiányzik a fülemből, meg voltam győződve róla, hogy valahol napközben elveszíthettem és szomorúan elbúcsúztam tőle (ezen a héten már eltörött az egyik kristály egy másik fülbevalómban, amikor leejtettem, ezért megcsappanóban a fülbevalóállományom)...
... ma reggel ügyelet után, amikor hazaértem, végül megtaláltam a másik fülbevalót a fürdőszoba polcon, tehát konkrétan csak egyet tettem be tegnap reggel indulás előtt (ilyen viszont még soha nem fordult elő), és amikor ránéztem a mobilomra, rájöttem, hogy a kórházban ügyelet végén egy dolgot elfelejtettem hazajövetel előtt elvégezni, amit tegnap megígértettek velem - kivenni egy vérmintát a termosztátból, lefugálni és visszatenni 4 C fokra... ezért délben mehettem vissza még egyszer, hogy megtartsam az ígéretemet (és ne kelljen kidobni hétfőn a kukába a drága speciális csöveket)...

... ideje megkeresni a kezdő jóga videót a külső merevlemezemen és reggelente fél órával korábban felkelve összerendezni a szétkuszálódott huzalokat a fejemben...

Ja és képzeljétek, ma ügyelet után még elrohantam spinningre is (mert hát ugyebár 12 nap alatt 9x kellene mennem), erre 10 perc után meghalt a hangfal vagy erősítő, vagy mindkettő és hazaküldtek, mert így nem tudta megtartani az edzést a lány. Cserébe kaptunk egy ingyen alkalomra feljogosító cetlit... csak tudnám, időben mikor tudom beszuszakolni... :)

Hát így jártam mostanában...

péntek, augusztus 29, 2014

azt hiszem...

... tényleg beköszöntött a "burn out" szindróma... ... még a kedvesen mosolygó betegek sem tudják feledtetni, mennyire tehernek érzem a munkát... ... talán ha egy-két évre el tudnék távolodni a szakmától... ... vagy legalább azt érezném, hogy van értelme annak, amit csinálok... ... vagy legalább látnám a végét az ambuláns kartonoknak, záróknak és kérelemírásoknak... ... még szerencse, hogy most 2 hét alatt kilencszer kell menjek spinningre, mert megint lejár a bérletem, és másfél hónap alatt egyszer jutottam el... így most átmenetileg a túléléssel leszek elfoglalva... utána még mindig rágódhatok azon, hogy hogyan tovább.... már ha egyáltalán túlélem...

csütörtök, augusztus 28, 2014

tegnap esti szép emlékek... :)


a legemlékezetesebb szám, amit az úton hallgattam (mert annyira gyenge volt a net, hogy nem tudtam zárót írni):


Ideje leülni beszélgetni ezzel a sorssal...

a szakértő... :)

... érdemes megnézni, sokaknak ismerős lehet a helyzet. :D Magyar feliratot is be lehet állítani a Feliratok gombra kattintva.

szerda, augusztus 27, 2014

Hotelszoba kilátással - Budapest :)

Egy éjszaka, A38-as hajó (ez még hátravan), kár, hogy csak munkamegbeszélések reggel óta, holnap délutánig...







Miért is ne...

...a budapesti munkamegbeszélés előtt 5 perccel kenjem össze sárral a fehér ingemet az esernyőről lecsöpögő sárlével
... És mindezt persze pont akkor, amikor nem hoztam tartalék inget magammal, így két napig fogok a maradék egyszál ingemben mászkálni...

kedd, augusztus 26, 2014

pihenős...

... lesz úgy tűnik az év további része (na jó, ahhoz képest, hogy milyen volt az első kétharmada), mert bár a jövő évi következő szakvizsgára tartogattam volna néhány nap szabadságot még ebből az évből, de ma szóltak, hogy bizony vegyem csak ki ezeket a napokat is, mert nem lehet átvinni jövőre... így hát kénytelen leszek beiktatni még 1 hét szabadságot novemberre is és valószínűleg idén először decemberben két hétre intek búcsút az anyahajónak... :D

... abba azért nem akarok belegondolni, hogy 2015 hogy fog zajlani, ha az éves szabadságomat a szakvizsgára való felkészülés során nagyjából fel fogom élni... na de az állítása szerint beteljesülő megérzésekkel megáldott ismerősöm szerint amúgy is jövő nyáron már más dolgom lesz, nem a munka, úgyhogy ezeken felesleges is törnöm a csepp kis kobakomat... :))

állhatatlanság...?

.. még Isztambulban fogadtam meg, hogy több cikk bírálást nem vállalok (amikor egyik este az esti séta helyett nekem kicsi kínaiak nagy tudományát kellett mérlegre tennem és nagyon nem esett jól a csere...) és hát erre ma landolt egy újabb felkérés egy másik folyóirattól... A dolog "szépsége", hogy ezért tényleg csak "Isten fizesse" jár, na meg esetleg egy-két sor az önéletrajzban, hogy ennek meg annak a cikknek bírálgat az ember néhanapján (nyilván egy ilyen kis porszem, mint én, azért nem pont a legnagyobbaknak)... amitől persze nem fog könnyebben menni a szekere, viszont lemaradhat sok romantikus és/vagy egészséges sétáról...

... hát akkor most mi legyen... ? Tele van a szekrény vatikáni valutával, viszont kezd krónikus sétahiányom lenni...

hétfő, augusztus 25, 2014

madárlátta...

... van valami keserédes hangulata (és nem mellesleg nagyon finom íze) ügyeletben este madárlátta (szüleim sütötte) csirkecombot enni...

vasárnap, augusztus 24, 2014

Ugyanolyan szomorkás...

... Csepergős az idő végig amerre a vonat zakatol, mint amilyen a hangulatom...

... De legalább tökéletes a cikkolvasáshoz, feladatok összeírásához...

szombat, augusztus 23, 2014

összegzés

... egy csodálatos (bár nem teljesen kalandmentes) isztambuli utazás élményeivel, a Transzfogaras és Balea tó szépségével, kb 600-700 levezetett km-rel, a szüleimmel, bátyóékkal és barátokkal töltött értékes beszélgetésekkel és néhány felismeréssel gazdagabban ér véget holnap a két hetes szabadságom.

Minden perce emlékezetes marad. :)

Ha még két hétig maradhatnék, szerintem kitörlődne teljesen az a munkás másik életem és képtelen lennék ismét beállni dolgozni... na jó, könyvtárosnak vagy teázóba pultosnak talán talán...;)

péntek, augusztus 22, 2014

ma...

.. egy három hónapos tökéletes csöppséget tartottam a kezemben.... tudom, hogy minden 3 hónapos csecsemő tökéletes, de ez a kislány még az én ölelésemet is békésen tűrte, csendben nézelődött kb 5 percig, és anyukája elmondása szerint az éjszakai etetéshez is ébreszteni kell, nem ő követeli ki magának.

... egy ilyen babára bármikor szögre akasztanám azt, ami most kitölti az életemet: a szakmámat.... :(

szerda, augusztus 20, 2014

szomorúságos...

... eladó az óvoda épülete, ahova gyerekkoromban jártam... ma este a sötétben bekukkantottam a leláncolt kerítésen, felismertem a már meglehetősen kopott lépcsőt (ami már akkor is kopott volt, amikor naponta többször megmásztam), a földbe ásott gumikerekeket, a drótból font, betonoszlopokkal rögzített kerítést.... így hogy fognak nekem ott szobrot állítani egykoron, ha most magánkézbe kerül az épület és a varázslatos kert, ahol annyit túrtam a földet a szabadidős program keretén belül, a kerítés alatt járatokat vájva... egyik nagy reményem ér véget most ezzel...

édes otthon :)

... már egy napja. Tegnap délután ennek örömére végre lélekben rákészültem egy hajmosásra és egy egész órás fürdőzésre és (a másik életemben ugyanis zuhanykabin van a lakásban), olvasással, zenehallgatással megfűszerezve. A sors azonban hajmosás közben kicsit közbeszólt, ugyanis előzetes bejelentés nélkül elvették az áramot az egész tömbházban, de valószínűleg az egész negyedben is, így végül a hajmosást kénytelen voltam gyertyafény mellett befejezni és a fürdőzés is emellett a fényforrás mellett történt. :) Az olvasás ugyan elmaradt, de a mobilomról tettem kedvenc zenékből random válogatást és végül fél órán keresztül, tökéletesen ellazulva pancsoltam a kádban. :) Azért csak félórát, mert amikor a melegvizet utána akartam pótolni, már csak hidegvíz jött, mert valószínűleg a hőközpontban is elvehették az áramot... :)

vasárnap, augusztus 17, 2014

Mai program

Bar en csak az arnyekban olvasgattam... :) a pottyeimet feltem kitenni a napnak, bar igy is sikerult kicsit odakozmalni... Bőrt cserelnek barkivel, akinek kicsit is kevesbe erzekeny a bőre... Es derek- valamint csipomeretet... Es........ :)

Heureka!! :)

:)


Védelem a tűző nap ellen... :)

Mostmár kezdek az otthoni huszonegynéhány-maxharminc fokra vágyni... Szerencsére már csak néhány nap...

:((( egyszeruen nem engedi a blogger, hogy kepeket toltsek fel a mobilomrol, hiaba probalkozom kulonbozo armanyokkal - a kep tehat 2 nap mulva erkezik.

péntek, augusztus 15, 2014

Héttornyú vár

Ma a Yedikule-ben mászkáltunk, miután némi nehézség árán megtaláltuk - a törökök nem a táblázási kényszerükről híresek... :)

Itt raboskodott hajdanán Bornemissza Gergely és Török Bálint is. Magyar emléket is állítottak az ő emlékükre a várban - amit egyébként kevés turista látogat, nincs annyira benne a köztudatban.

Kedvem támadt ismét elolvasni az Egri Csillagokat, ami egyébként az első regény volt, amit elolvastam és egyik nagy kedvencem azóta is. :)

csütörtök, augusztus 14, 2014

Fotókról

Van sok (nekem tetsző) fotó is, csak épp kicsinyítgetni kellene a fotókat a mobilról feltöltés előtt, így ezekre még várni kell... :)

Mai fogás...

Vásároltam egy szép fehér sálat... Kár, hogy ezentúl mindig két szó fog eszembe jutni róla: kontakt dermatitis (allergiás bőrelváltozás)... Persze nem a sál tehet róla, a sál csak a terápia része.

Amúgy ha még nem tudnátok (én nem tudtam): egy kontakt dermatitis diagnózissal és kezeléssel együtt jelenleg Törökországban magánkórházban kb. 70 euróba kerül... Drágábbnak gondoltam, de így még belefért a sál is... ;)

kedd, augusztus 12, 2014

Innen

Fog hajnali 5-kor ismét megszólalni a kakukk - azaz a müezzin. De már nem mászik fel a toronyba, csak mikrofonba énekel lent és a hangszórók közvetítik, bár az is lehet, hogy minden már csak playback... Ezt manapság már nem lehet tudni...

hétfő, augusztus 11, 2014

Jo reggelt :)

Bar reggel 5-kor a muezzin csodalatosan hangos enekere ebredtem, de utana reggel 8:45-ig aludtam, spontan ebredve. :) Most pedig kezdodhet a gyaloglas. :)

vasárnap, augusztus 10, 2014

Let the summer begin ;)

Szerencsésen megérkeztünk, gyakorlatilag lejártuk a lábunkat, senki nem mondta, hogy ez a város ilyen dimbes-dombos.

Most derült ki, hogy itt ma volt a választás, remélhetőleg megússzuk tüntetésbe keveredések nélkül

csütörtök, augusztus 07, 2014

életképek...

M-né, Klinikánk kb 10 éve gondozott betege, finoman fogalmazva szellemileg nem túl magas színvonalon éli szerény életét ... Még rezisztens éveimből ismerem, többször vettem fel az osztályra, egy éve azonban már nem sok közöm van hozzá.

Ügyelet közben megjelenik az orvosi szoba ajtajában, hoz egy csomag sós kekszet, hogy ezt szeretné nekem ajándékozni és közben megkérdezi:
- Doktornő, van családja?
- Nincs.
- Jól teszi!

Úgy látszik mégsem érdemes ezen keseregni, mert van olyan, aki szerint az nem is olyan nagyszerű dolog, mint ahogy én elképzelem...

(Tudni kell M-néről, hogy alkoholista férje volt, aki verte és nemcsak, egészen addig, ameddig az alkoholizmusa végül a férjét más világra nem röpítette...)

Na, meséljek még életképeket... ? :)

szerda, augusztus 06, 2014

... és mikor...

... 2 kör mosás, mosogatás, családtagokkal és barátokkal való online beszélgetés és Jégországba szakadt kolléganőmmel folytatott szakmai megbeszélés után végre nekifogtam volna zárót írni, hirtelen rámzuhant az álomkór (szerintem reflexes, mert rendszerint akkor jelentkezik, ha megnyílik az "epikrízis" ablak a képernyőn) és ezek után egész biztos nem fogom a mára kitűzött 3 záró + egy cikkbírálat + egy darab egyedi támogatási kérelmet megírni....

vasárnap, augusztus 03, 2014

optimizmus :)

... ma hirtelen felindulásból (és mert augusztus 10-ig vagy október 8-ig akciós) megvásároltam a Sygic offline is használható navigációs rendszert a teljes Földgömbre kiterjesztett térképekkel és élethosszig tartó licenszel. :)

Igaz ugyan, hogy Azerbajdzsánról, Kolumbiáról, Indiáról, Irakról, Iránról, Kazahsztánról és Pakisztánról nem rendelkeznek térképekkel, de hát üsse kő, amúgy sem terveztem mostanában ezekbe az országokba ellátogatni... :)

jószívű

... annyira zuhog az eső, villámlik és mennydörög, hogy nincs szívem most ebédet rendelni valahonnan, így szétnézek, hogy mit kotyvaszthatnék ma ebédre. Szerencsére azért szokott lenni némi rejtett tartalék vészhelyzet esetére, így ma tonhalas tésztasaláta lesz ebédre, ha megtalálok hozzá mindent - ha nem, akkor puritán tonhalas tésztasaláta lesz... :)


Az eső mellé pedig most megérkezett a jég is... lehet szorítani Szöszikéért... 

szombat, augusztus 02, 2014

félreolvasások :)

Sajtreszelés helyett sejtszétesés...

Kell, hogy jöjj, ó, szabadság...

péntek, augusztus 01, 2014

Bodzabogyó limonádé :)

... Odrayy-val egy meghitt baráti beszélgetés közben elfogyasztva...Én csak ma tudtam meg, hogy a bodzának van bogyó része is, ami egyébként ízre pont nem hasonlít a bodza egyéb részeire... Érdekes, hogy ezt a bogyó dolgot soha nem vettem észre a gyerekkori vonatozások közben. :)

csütörtök, július 31, 2014

... első vízparti hétvége...

... utáni első idei hámlás... :)

Előpirultam a rendes nyári szabadságra... :)

Már csak két szakrendelés, 2 ügyelet, 5 és fél hétköznapi munkanap...

szerda, július 30, 2014

.. és képzeljétek...

... ma kísérletező kedvemben bekapcsoltam a porszívót - és működött... :D