csütörtök, december 01, 2016

a szabadság...

... pont jó arra, hogy délben már eljöjjek a munkahelyemről, aludjak 2 órát, majd este 11-ig cikket írjak, méghozzá nem is feltétlenül azt a részét, amiért én vagyok a felelős.

... egy kicsit elgondolkoztam, hogy holnap bemenjek-e szabadságolni, de aztán egy nagyfőnöki email eldöntötte a kérdést.

hüpp.

de 12-nél tovább tényleg nem akarok maradni, ne én legyek a lúzer, aki szokás szerint legtovább bennmarad.

szerda, november 30, 2016

Vannak olyan napok...

...amiket egyszerűen csak nem szabad megörökíteni az utókornak. Ez a mai nap azt hiszem pont ez a kategória volt. Az emberi hülyeség széles palettáját (beleértve jómagamat is) sikerült felvonultatni. Még szerencse, hogy azért a dolgok összességében jóra fordultak. De ez igazából nem rajtam múlt.

posted from Bloggeroid

hétfő, november 21, 2016

a két csoda...

elmaradt. :((( nagyon nehezen emésztem, hogy ennyire törékeny az élet és mulandó. pedig annyira reménykedtem. nehéz feldolgozni.

egy kicsit...

... hadd ünnepeljem magam és a valószínűtlen kitartásomat: tegnap töltötte be a 11. évét a blogom :)
... a valaha írt leghosszabb naplóm.... a valaha létező leghosszabb életű hobbim.

hát Isten éltesse!

csütörtök, november 17, 2016

És mindeközben...

...valójában egy havas tájon járnak a gondolataim és kérem a Jóistent, hogy a korosztályombeli kétgyermekes apukát és bátyját életben lehozza a hegyről... :(

... Egy pillanat csak az élet. :(

posted from Bloggeroid

újabb könyv a láthatáron :)

... ezt most mondjuk Karácsonyra vettem magamnak. 1008 oldal, szép színes lesz és remélhetőleg tanulni is fogok belőle, ha már ennyi pénzt kiadtam érte. 

szerda, november 16, 2016

Tipp



Lehet tippelni, hányszor fog ez az icike picike karácsonyi kaktusznak imponáló képlet virágba borulni nálam... :)

Ha a géneket nézzük, van némi esély...
Aki ismer engem, ennél kevésbé optimista.
posted from Bloggeroid

kedd, november 15, 2016

egyébként...

... pedig ha nem tudtam volna, hogy mivel csapjam agyon az időt a következő egy hétben, ezt a problémát egy 9 nappal előrehozott (még az eredeti időpontban is túl korai) cikk leadási határidő megoldotta. Kezdem nagyon megutálni az adott folyóiratot... még szerencse, hogy nemcsak rajtam áll, de akkor is eléggé lőttek a korai lefekvéseknek és láblógatásnak.

egészen jól...

... belejöttem, hogy a százszorszépes naptáramba jegyzeteljem a feladatokat, plusszba elvállalt betegeket, előadásokat, ügyeleteket....

... már csak azt kellene megtanuljam, hogy meg is nézzem legalább egy nappal előbb a másnapi bejegyzéseket, hogy ne reggel meglepetésként szembesüljek az aznapi programmal (pl. ügyelettel).

... még kicsit csiszolni kell a technikán, de talán kezd(ek) működőképes lenni...

vasárnap, november 13, 2016

legújabb kütyü :)

már nagyon viszketett a tenyerem egy újabb kütyü után, és ma rájöttem, hogy erre még lehet, hogy szükségem is lesz mostanában: egy léptetős pointer az előadásokhoz, amik egyre fenyegetőbben közelednek.

persze mikor máskor jöttem volna rá, hogy ez nekem kell, mint a Joy napok utolsó napján, az emberek leghevesebb vásárlási lázának tetőfokán, amikor már a parkolóhely keresése során leizzadtam és többször spontán elsápadtam, majd az elektronikai cikkeket forgalmazó üzletben az évszázad sorát kellett kiállni ezért a kis kütyüért (amikor mindenki más ennél csak 10x nagyobb dobozokat tologatott maga előtt).

de most nagyon örülök. :)