vasárnap, március 19, 2017

kicsi a világ... :)

... már azon is meglepődtem, hogy vasárnap nyitva találok egy kulcsmásolót (hogy a kórházi szobámhoz legyen biztonsági pótkulcs is, ha sikerülne a másikat elkevernem valahova), de még nagyobb volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy a kulcsmásoló felesége a gondozott betegem és épp a héten feküdt bent az osztályon.... :)

... egyre inkább fel kell adnom azt az elképzelésemet, hogy ebben a városban engem úgysem ismer senki....

szombat, március 18, 2017

hétvégi pihenésként

... úgy tűnik, hogy sikerült 10 óránál többet ülni a laptoppal az ölemben bevackolódva az ágyba, megírni egy kérelmet, átnézni a jövő havi járóbeteg szakrendelést, hogy eldönthessem, melyik kevésbé problémás betegeim kerüljenek át az új kollégához, nekifogtam tesztkérdéseket írni, írtam egy 10 tételből álló azonnal elintézendő listát aminek lassan neki kellene fogni.
... kikapcsolódásként többször ránéztem a kedvenc blogokra és bár elhatároztam, hogy ma végre én is hosszú és vidám bejegyzést írok, de mire megnyitottam a blogomat, már csak ez futotta belőle...

... mostanában valahogy nem megy az írás (pedig amúgy összességében nincs okom panaszra, lehet, hogy ez a köztes állapot kergeti el az ihletet).

vasárnap, március 12, 2017

megszokásból...

... minden reggel átteszem a karkötőt a másik kezemre, mert hát nem létezik, hogy valami ki ne csúszott volna a szájamon - még ha konkrétumra nem is emlékszem... :) de azért igyekszem oda is figyelni a feladatra...

... most, hogy egy hónapig úgy jött ki a lépés, hogy végül nem ügyeltem, igencsak rosszul esett két ügyelet egymásután, de legalább kipróbáltam alvás szempontjából is az új szobámat. Bevált. Ha nyugis az éjszaka, a nővérek ajtócsapkodása helyett végre fél órával később (6 előtt pár perccel), az udvaron átcibált szekerek nyikorgására ébredhetek. Minden perc számít, így ezért is hálás vagyok. :)

péntek, március 10, 2017

ördögi kör

... a millió gondozott problémás betegem krónikus halogatásom miatt annyira elhavazódtam, hogy a halogatás leküzdéséről szóló könyv elolvasását is folyamatosan csak halogatom, hogy időt spóroljak és kicsit felzárkózhassak a feladataimmal...

szerda, március 08, 2017

Újrakezdés...

... Most nem lesz egyhamar szabadság, ami miatt könnyedén teljesíthetném a 21 panaszmentes nap egyhuzamban kihívást...

Az eddigiek alapján nem látok túl sok esélyt arra, hogy még idén összejöjjön...




A tavasz hírnöke (ha megéri... :) )


kedd, március 07, 2017

mindig azt hiszem...

... hogy következő héten sokkal több mindenre lesz időm: kartonokat nézegetni, emberekkel találkozni, magánélni, túrázni, olvasni, továbbképződni...

... de aztán rájövök, hogy ez megint nem az a hét és megint a tűzoltás van soron, azaz az arcomba csapó lejáró határidejű feladatok lehetőség szerinti gyors (és emiatt nem annyira minőségi) megoldása...

... a rengeteg segítség felajánlás pedig hirtelen köddé foszlik, amikor a konkrét feladatot kell megoldani.

... bár kezdem megtanulni azt is, hogy nemet mondjak, ezt még nem akarják elhinni nekem és mindig futnak még néhány fárasztó és lelkiismeretfurdalást generáló kört, mielőtt feladják.

... kérdés, hogy meddig lehet a jelenlegi helyzetet folytatni?

... és hogy tudnám kizökkenteni ebből az ördögi körből?

kedd, február 21, 2017

téli álmot alszom

... vagy nem is, csak egyszerűen nem jut már energiám/időm a blogra. Lehet, hogy ütött az óra. Hát így.