Megfigyelés

... minél több dolgom lenne, annál inkább halogatok és bambulós üzemmódra váltok. 

Ki érti ezt?

napi jó - 111. nap

Első éjszaka lesz az új lakásban, hála a mai segítségeimnek is és mindenkinek, aki valamit is hozzátett ahhoz, hogy ez a nap elérkezzen. 

Délelőtt és kora délután is pakolásztunk, költöztünk, egész idő alatt nevetve, vidáman. :) Jó móka volt (bár még egy kör nagyjából hátravan).

Remélem, szép álmaim lesznek. :)

A sarkokat természetesen megszámolom! ;)

napi jó- 110. nap

 Elfogyott az ásványvíz itthon - kénytelen vagyok kézműves meggysörrel hidratálni. 

Csak egy darab van itthon - ennyivel is kevesebbet kell atcipelni az új lakásba. 

Megvolt az oktatás is, túléltem, szándékosan választottam olyan témát és abból is többször ismétlődő oktatást, amitől van egy kis fóbiám, így talán 50 diák oktatása során akár ettől meg is szabadulhatok. 

Azért marad még így is pár fóbiám a tarsolyomban. 

Azokon is dolgozom.

napi jó- 109. nap

Ma korán fekszem, mert megtehetem. 

Remélem reggel fel is tudok korán kelni, mert még át kellene néznem pár dolgot a holnapi oktatáshoz. Ma eszembe jutott, hogy egyetemistaként arról álmodtam, hogy majd oktatni fogom a nálam fiatalabbakat. Megpróbálom holnap ezt a gondolatot szem előtt tartani és a lelkesedésemet stabilizálni vele. :)

Amúgy is ma épp elismerték az oktatásszervezésben végzett tevékenységemet. :)

napi jó - 108. nap

 ... azt még nem tudom, hogy aludni mikor fogok az új helyen, de az már kiderült, hogy dolgozni nagyon jól lehet. :) tegnap és ma este is átugrottam pár csomaggal és akkor már megírtam 4-4 kérelmet a betegeimnek így éjszakába menően, majd pedig fogtam - most épp fogom magam, és visszamegyek a másik lakásba aludni (ha megint nem pörgök fel úgy, mint tegnap éjjel és számolgatom a bárányokat éjjel 1-ig...)

... remélem azért más előnyös oldalait is fel fogom fedezni a lakásomnak, például a pihenés és regeneráció szempontjából... 😊

... a magánéletem kicsit megint eltűnt a színről. Úgy tűnik, hogy bőszebben kellene védelmezzem...

napi jó - 107. nap

Fejfájósan indultam futni, az első két kör elég fájdalmas is volt, minden lépésnél lüktetett az agyacskám a szemem mögött, majd a harmadik körnél csatlakozott hozzám egy kolléga egy másik városból, 1 kör alatt megbeszéltük a jelenlegi járványügyi helyzetet és 2 beteget, ez utóbbi két embert küldi hozzánk, majd továbbfutottam és észrevettem, hogy megszűnt a fejfájás... 

Nem tudom mire vélni... :) Ez lenne a munkaterápia?????

napi jó- 106. nap

A kulcs.... :)))

Azért jövő héten egy nap még jönnek... :)))

Új fejezet nyílik az életemben. 

napinemjó

ó hát nem, nem, ma sem kaptam meg a kulcsokat... de 100%, hogy holnap. Kár, hogy ezt nagyjából július közepe óta hallgatom... 

... a jó, hogy őszintén szólva nem is számítottam rá, tehát nem ért csalódásként.

napi jó - 105. nap

 ... még mindig nem az a nap, amikor átveszem a lakáskulcsokat - pedig már hétfőn is úgy volt... 

... majd kedden... 

... majd ma... :)

Viszont holnap (is) állítólag igen és állítólag kapok egy nagy halom paradicsomot is az új hűtőmbe, csak úgy... a kulcsok mellé... :) nem meséltem el, hogy a másik hűtő is tele van paradicsommal, engem mostanában mindenki paradicsommal akar tömni, illetve szőlővel ... nem tudom olyan ütemben enni, ahogy újratermelődik... lehet, hogy rosszul kommunikáltam a Fennvalóval és pasi helyett paradicsomot értett...?

Szerencsére vannak körülöttem elhivatott gyümölcs- és zöldség rajongók, így legalább egy részét el tudom ajándékozni, mielőtt tömegesen megromlik.

napi jó - 104. nap

Kiderült, hogy a december 31.-én megvásárolt, és azóta a lakásban egy dobozban levő, ki sem csomagolt hatalmas okostévé, amit leginkább amiatt vettem, mert a szüleim reklamáltak, hogy az apró betűs szövegeket már nem látják a kb 8 éves másikon, amit én inkább monitorként használok (igaz, hogy lassan már én sem tudom elolvasni rajta az apróbbacska írásokat...), remekül működik és olyan dolgokat tud, amikről nem is álmodtam. Mivel Samsung, mint a telefonom is, gyakorlatilag a telefonról irányítgathatom, kapcsolgathatom, biztos vannak emberek, akiknek ez megszokott, de nekem kicsit leesett az állam - és van külön N3tflix gomb a távirányítón... 👀

Kicsit izgultam, hogy kellemetlen lesz, ha el sem indul - sajnos vagyok annyira pesszimista, hogy ezt feltételezzem, pedig igazán az Univerzum próbál nekem segíteni itt és ott (kivéve amott...). Például most elhalasztódik egy kongresszus is miattam, így lesz rá némi esélyem, hogy rendesen elkészítsem az előadásomat és fel tudjak készülni is rá, akár szemkontaktust is tartva a közönséggel, nem úgy, mint máskor, amikor utolsó este fogok neki ténylegesen összehozni, éjszakába nyúlóan, az előadás alatt pedig meredten a diáimat bámulom, mert már nem emlékszem világosan, éjszaka mit is matattam még a laptopon... 😵

Találkoztam a két szimpatikus szomszédom közül az újabbal, jó érzés, hogy az ő láttán nem szorul görcsbe a gyomrom. Szerintem az Univerzum direkt küldte a szembe-szomszédot is, hogy gyakoroljam a konfliktus felvállalást és diplomáciát - egyikben sem jeleskedek... 

És még futottam is! Bár előtte 5 napot ellógtam - hiába na, ennyit tesz, hogy nem érzem magam fenyegetve holmi tömegközlekedési eszközök, befizetett nevezési díjak és lejáró határidők által... 😁

Úgy tűnik, kell nekem a külső nyomás, hogy fejlődjek... csak mi lesz így a koszorúereimmel...?

napi jó - 103. nap

Volt néhány váratlan fordulat, pl. a holnapi költözködés elnapolódik, mivel aki felajánlotta a segítségét a cipekedésben, COVID-kontakt-kontakt lett és inkább nem kockáztatok... még szerencse, hogy még azelőtt kiderült, mielőtt nekifogtam pakolászni - így pont ugyanúgy nem tartok kb. sehol sem a költözéssel, na de hétfőn még úgyis van a munkásoknak ott dolga... 

A csomagolástól tehát megszabadultam, így viszont magamat is meglepve nekifogtam és kipipáltam pár régebb óta halasztott feladatot - összefoglalót egy kérelemhez, néhány kényelmetlen emailt, amiben felvállalok pár konfliktust (az egyik ilyen még némi mellkasi panaszt is okozott, ebben nem vagyok jó, ezt még tanulnom kell - ti hogy csináljátok, hogy ez ne okozzon lelki traumát - nektek...?), gyakorlati beosztást készítettem... 

Közben online élő nemzetközi kongresszust hallgattam és volt néhány igazán jól előadás (szokás szerint az akcentusokon mosolyogtam, annyira semmivel sem összetéveszthető az olaszoké és a franciáké... :)) ).

A futást bizony ma is ellógtam, mert annyira finom tortillát rendeltem a neten, és úgy tele tömtem vele a pocakomat, hogy utána már moccanni sem tudtam - a székben ülés szerencsére még ment, így a munkában nem akadályozott. :) 

Holnap reggel futással kezdek - ha át nem alszom. :)

napi jó - 102. nap

 ... kvíz nap, még mindig kitartok és eljárogatok a piciny kis csapattal, akihez csatlakoztam, kezdenek ismerős arcok is lenni, bár bemutatkozni még csak elenyésző számú embernek /3 darab/ sikerült. :) 

... a lelkesedés töretlen, és végre felnőtt fejjel nem csak a győzelem a fontos, hanem a részvétel még inkább. :) (a győzelem a magasan szervezett néhány csapat miatt nem is igen esélyes).

... ugyanitt: zenében, filmekben, történelemben, gráf elméletben és sportban járatos csapattagokat keresünk. :) ez lehet több ember is. ;)

napi jó - 101. nap

SIKERÜLT!!! :) 

Az utóbbi hónapok kitartása az órám által diktált terv mellett (utólag kiderülve, hogy 10 km-es versenyben már tapasztalattal rendelkező futók számára lett kifejlesztve), melyet a busz fenyegető közeledése is némileg motivált, oda vezetett, hogy ma 12 másodperccel a szintidő előtt teljesítettem a versenyt - versenyen kívül.  :))) az első 6 km közben még beszélgettem is. :)

Gyorsan kinéztem egy novemberi 10 km-es versenyt, amihez ismét beállítottam ugyanazt a futótervet, amit eddig is követtem, és ami nem volt annyira kegyetlen, hogy rögtön az elején feladjam. :) nem regisztráltam, mert úgysem megyek el, ha így nőnek a számok, de azért egy olyan szép helyet választottam, amit ha csoda történik, tényleg felkeresek és rajthoz állok. :))

napi jó - 100. nap

Bár a nap kb. 62%-át azon stresszelve töltöttem, hogy még az elvégzendő lista összeírásának a végére sem érek a nap folyamán (és ez most csak sima munkahelyi, nem költözős), de azért voltak ma is jó dolgok.:) 

Rögtön reggel 6-kor egy SMS-re ébredtem, hogy mégsem kell más helyett beugranom ügyelni, mert negatív lett a koronája - ugyebár ha a családban valaki fertőzés jeleit mutatja, ki kell zárni, hogy az egészségügyben dolgozó személy nem hurcibálja be a munkahelyére is és addig nem nagyon tud dolgozni sem. A munkahelyemen ketten vagyunk, akik egyedül élünk - szerintem eljön a nap, amikor ketten fogjuk váltogatni egymást ügyeletekben, mert hamarosan itt az influenza és minden egyéb nátha szezon is, ami általában a kisgyerekes családokat nem szokta elkerülni...

Estefele pedig kicsit azért olvasgattam futóverseny előtti tanácsokat is, igaz, hogy félmaratonhoz írták, amire én nem tervezek soha benevezni (és ne is engedjétek légyszi, beszéljetek le időben, vagy küldjetek egy újabb világjárványt, hogy meghiúsítsa), de abban az szerepel, hogy a verseny előtti estére be kell tervezni a szénhidrátraktár feltöltést, pl. tésztapartit vagy egyebeket... 

Emiatt teljes lelki nyugalommal megettem egy mini-fehércsokis-magnumot, hiába na, jó dolog ez a szokás - és a 6-os dobozos kiszerelés...😁