kedd, szeptember 30, 2014

annyira...

... optimista lettem, amióta a könyvet olvasom, hogy egyszerűen nincs kedvem a nagy vidámságomban depressziós hangulatú bejegyzéseket írni - másféléket viszont nem tudok... Na jó, ez vicc volt- egyelőre még mindig csak a bevezető első néhány oldaláig jutottam időhiány miatt, ugyanis épp alvóbajnokságot tartok és nyerésre állok - magammal szemben... ;)

vasárnap, szeptember 28, 2014

csak figyeljetek :)


... kikölcsönöztem a könyvtárból azt a könyvet, amit Ü. javasolt (Dale Carnegie: Hogyan fejezzük be az aggódást és kezdjünk el élni), mert sokat segíthet a problémáim megoldásában.

Csak figyeljétek a bekövetkező változást. ;)

szombat, szeptember 27, 2014

tréfáskedvű pesti portás

... a héten történt, amikor egy fontos megbeszélés miatt előző nap úgy döntöttem, hogy feltérképezem a helyszínt Pesten, hogy hova is kell mennem: a portástól kérdeztem meg, hogy merre van a Tüdőgyógyászati Klinika, mire ő bólogatott, hogy a bejárattól balra a negyedik épület, 11-es szám. Neki is lódultam, meg is találtam, bár fura volt, hogy lent csak a "Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika" volt kiírva, de hát gondoltam, hogy biztos a második emeleten van a Tüdőgyógyászat, így elindultam felfele... Magamban egy kicsit csodálkoztam, hogy hogy lehet ezt a két szakmát egy fedél alá hozni, főleg, hogy azért nem elhanyagolható ebben a kombinációban a fertőzésveszély...
... a földszinten és az első emeleten is kismamák üldögéltek a folyósókon, érdeklődve néztek rám, de gondoltam, inkább nem kérdezem meg, hol van az, amit én keresek, előbb- utóbb csak ki lesz írva valahol... hát nem volt....

... egy idő után elfogyott az optimizmus és a helyébe lépett a kétkedés, ezért kimentem az épületből és elindultam tovább az épületek között, volt ott minden, csak épp az általam keresett nem.
Végül egy fehérruhás alak segített ki, aki megerősített, hogy a 11-es épület tényleg nem az igazi, viszont némi kirándulásnak is beillő lépcső- és kapaszkodó megmászás után megtalálom a 25-ös szám alatt a Tüdőgyógyászati Klinikát (ami egyébként ott is volt).

Már csak azt nem értem, hogy hogyan lehet "tüdő"- helyett "nő"-t érteni. Vagy úgy gondolta, hogy mégiscsak jobb helyen lennék én a 11-esben... ? :) Fura emberek vannak arrafele...

csütörtök, szeptember 25, 2014

szerda, szeptember 24, 2014

kedd, szeptember 23, 2014

Ön... Azaz én. ..

Kérés: ma este küldjek át egy pár mondatos önéletrajzot, holnapra kell... Hát, hol is kezdjem...

És ugyan kit is érdekelne....

Összefoglalva: mindenhol màr máshol kellene lennem...

szombat, szeptember 20, 2014

Színházak éjszakája

...  Előadásra várva, szabadtéri könnyűzenei egyveleget hallgatva... :)

Kölyökkori emlék

Reloaded :)

péntek, szeptember 19, 2014

félreolvasások n ++

"Fő a tehetség!" helyett "Fő a terhesség!" Kicsit kinyílt a szemem, amikor ezt véltem olvasni... :)

A mai nap felismerése.... :)

... minél több a szabadidőm, annál többet alszom. Ma például déltől 3-ig aludtam (miután 8-kor nagy nehezen felkeltem). Természetesen lett volna aminek nekifogjak (bírálat, cikkírás, előadásgyártás), de akkor hirtelen rámtört az álmosság és nem voltam elég erős ... Felismerés: még szerencse, hogy ez most kivételes helyzet, mert képes lennék átaludni az életemet, ha hirtelen túl sok szabadidő szakadna a nyakamba. Még hálás is lehetek a környezetemnek, hogy lehetővé teszik, hogy ébren töltsem el a hátralevő éveimet... :)

csütörtök, szeptember 18, 2014

Esemény utáni....

... beszámoló: haj levágatva (bár volt némi kísértés bennem, hogy egész rövidre, de aztán győzött a mértékletesség), majd kávé a McCafe-ban a net miatt, ami hihetetlenül lassú volt, úgyhogy emiatt oda többé nem megyek (a kávéért igen :) ). Utána vásároltam 2 könyvet a soron következő szakvizsgára (a már meglevő kb. 8 mellé), remélem eljutok valamikor a beleolvasásig is... :)

Utána kosztümbe bújtam és gúgel segítségével megtaláltam az ösztöndíj záróünnepség helyszínét, még hamarabb is a tervezettnél. :)

Bár reménytelennek véltem, de végül csak találtam egy ismerőst és szert is tettem egy újabbra, így nem volt olyan vészes a kiruccanás. A kötetlen hangulatú beszédek és tehetséges fiatalok koncertje alatt gyorsan elrepült az idő. Az állófogadás alatt mediterrán muflon pörköltet ettem (egy újabb élmény ;) ), de az egyik legmeghatározóbb mégis az volt, hogy Kautzky A. kétszer rámnézett és el is mosolyodott. :)) és a hangja még mindig olyan... Mmmmmm...

szerda, szeptember 17, 2014

... üldögélős...

...úgy tűnik, elveszítettem azt a képességemet, hogy 6-12 órát üldögéljek előadótermekben, előadást hallgassak és jegyzeteljek is. Ma konkrétan első órán szinte elaludtam, és a nap végére már igencsak izegtem-mozogtam a székben... pedig egy órás ebédszünetünk volt, ami nagyjából soha az egyetem alatt... És kb 1 oldalt jegyzeteltem, de hát úgyis megkapjuk az előadások anyagát pdf-ben. ... pályaváltás esetén kénytelen leszek olyan munkahelyet keresni, ahol már nem kell továbbtanulni, beérik a mostani papírjaimmal is... vagy kevesebbel... :D A könyvtárosság lehet, hogy ugrik, de ruhatáros azért még igazán lehetek... vagy színházi jegyszedő... :)

kedd, szeptember 16, 2014

Új élmények 2. - plázatzitza :)

... az internethiány különös dolgokra ragadtat... előadások után ma beültem egy újabb plázába (amelyikben az IPad-emet is gyógyítgatják egy hónapja, amúgy péntekre ígérték, de hiszem, ha látom...) és egy KFC menü mellett üldögélve, wifi-re csatlakozva dolgozgatok, telefonálgatok, tipegek a neten... :) És valószínűleg holnap is így fog telni a délután - de akkor már lehet, hogy néhány üzletbe is benézek... vagy nem. :) ... a ma esti határidős cikkbírálathoz sajnos még nem jött meg a kedvem, így azzal még várok egy kicsit, hátha kicsit később, talán egy fagyi után... ismét megbántam, hogy belementem egy újabb bíráskodásba... ... amúgy a korlátaimat feszegetem: hosszas töprengés után ugyanis mégis jelentkeztem az ösztöndíjam záróünnepségére, pedig valószínűleg egy ismerős sem lesz ott és én 4 órán keresztül szőkénekegyedül fogom érezni magam, na de ideje kicsit feszegetni a korlátaimat, és elvegyülni a sok ismeretlen ember között. Ha csak megsejtenék, mennyire utálom az ilyesmit... na de ha pszichológusom lenne, ő is azt mondaná, hogy ideje (egészséges)emberek közé is menni... :) így csak mindenki más mondja... :)

hétfő, szeptember 15, 2014

Uj elmenyek..

Budapesti Arena plazaban zarojelentest irni... :) eljen az ingyen wifi, eljen a VPN..
;)

vasárnap, szeptember 14, 2014

Orchideocidium...

... Nem eleg, hogy kozepes merteku felfordulas maradt utanam a kuckoban, meg az orchideamat is terdig ero vizben hagytam... Amely allapotot ugyebar 10 perc utan meg is kellene szuntetni, hogy jol is erezze magat es legyen nemi esely, hogy egyszer majd ujra viragot hajtson... En most tobb, mint egy hetig leszek tavol....

Lehet tippelni, mi lesz az orchidea sorsa...

félreolvasások n+1...

... borturizmus helyett botulizmus... áá nem, csak takarítok....

és még egy :)

... már nem emlékszem, hogy ezt a számot osztottam-e a blogon, vagy sem, de (bár nem vagyok Tóth család rajongó) erre a számra nagyon lehet ambuláns kartonokat matatni éjjel fél kettőkor - ahogy most is, így inkább vállalom a kockázatot és esetleg duplán szerepeltetem a blogomban. :D




... rákerestem a blogom keresőjében, nem találta a számot - ha mégis ott rejtőzne valahol, akkor bocsi... ez az átka, ha az ember általában nem teljesen beszámítható állapotban (pl ilyen időtájban) engedi, hogy a múzsa ide terelje rendes becsületes munka helyett...

szombat, szeptember 13, 2014

dermesztő...

... még 7 mega, és betelik a hivatalos 1 gigás postaládám és akkor nem fogok tudni emaileket küldeni (gondolom fogadni sem, bár azzal pont nem fenyeget)...

... most annyira megijedtem... élet hivatalos postaláda nélkül...?!! hmmmmmm :))))))))))

... amúgy tényleg nem tudom, miket tudnék onnan kiírtani úgy, hogy később ne bánkódjak miatta, de mostmár a Thunderbird beüzemelés csak újratelepítés utánra van tervbe véve... ami nem 1-2 héten belül lesz. Addig kipróbáljuk, hiányzom-e 7 megát meghaladó mértékben az embereknek... és ha igen, elég kitartóak-e.... ;)

kicsit úgy érzem...

... mindegy egyes hét munkát egy hét szabadsággal tudnék csak kipihenni...

... mondjuk most épp arra készülök, hogy hagyom kicsit a szürkeállományomat duzzasztani Pesten (meglehetősen elvékonyodott az utóbbi időben, úgyhogy eléggé ráfér), de még így is délután 3-kor vége lesz mindennap a programnak és kicsit lazíthatok - némi cikkírással egybekötve.

... és az esti programok is alakulgatnak már. ;)

szerda, szeptember 10, 2014

Megnyugvás...

...megnyugtattak, hogy egy hét alatt egy virág kaspó és egy söröspohár eltörése az nem balszerencse...

... Ellenben ha tükröt törtem volna...

... Még szerencse, hogy pont tükör nem jár a kezemben..... :)))

hétfő, szeptember 08, 2014

modern

... már a pubmed-et is utolérte a modernizáció, fészbúkon, gúúúúgle +-on és twittttteren is meg lehet osztani az absztraktokat... hát nem nagyszerű....? egy új korszak nyílik meg ezáltal az életemben... vagy nem... :)

... amúgy pár napja jártam úgy, hogy a feeeeedly-n beállított kulcsszavakra egy érdekesen hangzó című cikk is megjelent a találatok között, gyorsan rákattintottam, s hát kiderült, hogy a felét én írtam a cikknek... :)

... már csak azt az elsőszerzőst kellene egyszer megírni... vagy legalábbis nekifogni a megírásának... hüp hüp.

vasárnap, szeptember 07, 2014

csend

... tegnap egy meglehetősen stresszes ügyeletem volt, ilyenkor mindig rádöbbenek, mennyire hiányzik a belgyógyászati kiterjedtebb alapképzés (ahogy más, nyugatibb országokban alapból meg van szervezve) ahhoz, amivel nap nap után meg kell küzdeni, és ez a hiányérzet főleg ügyeletekben csúcsosodik ki... Ami a jó hír, hogy az intenzíves kolléga is egyetértett végül azzal, amit sikerült kitalálnom. Ami a rossz, hogy még mindig az az érzésem, hogy nem szabad a megérzéseimre és eddig megszerzett tudásomra hagyatkozni, mert az még mindig olyan édeskevés... És nem látok rá esélyt, hogy valaha is elmélyíthessem, mert itt egy újabb szakvizsgaként a belgyógyászat szakképzést elvégezni és a diplomát megszerezni felér egy öngyilkossággal...
... amúgy pedig citromfű-tea a kézben, halk zene a háttérben és zárójelentésírás folyamatban...
De különben csend van.
... és mivel mostanában mindenhol versek röpködnek, itt a vers, csak nektek, ami ma bennem motoszkált. :)

Bartalis János: De különben csend van

Te, bolondos fiucska, miért nem alszol? Te?...
Mindenki oly édesen pihen.
Csak te zavartad meg reggeli álmod.
Te, bolondos fiucska, hát mit akarsz?
Élvezni a reggelt?... Eredj aludni,
nincs még semmi látni való, minden aluszik még.
Csak egy csodálatos szekér indult el,
derékig tűzben a hegy tetején -
De különben csend van, nyugalom van még.
Csak az a különös szekér - én nem tudom,
de mintha csupa virágon menne és olyan
valami mozgásféle is támadna nyomában.
De különben csend van.
Csak a bokrok népesültek be és a levelek széle
fénylett meg.
Na, meg aztán - én ugyan nem értem, de mintha
mámoros versenybe kezdenének a madarak,
vagy minden madár 19 féle nyelven szólalna meg.
De különben csend van. Nagy nyugalom.
Csak az a babonás rigó a vízpartján - én nem tudhatom,
de mintha egy kicsit megrészegült volna a napsugártól.
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak egy-egy éberszemű gazda kocog el
csengős lovával a kerted alatt.
Csak egy-egy csapat virágárus-lány siet ki
kosarával a piacra -
De különben csend van s minden aluszik még,
Csak valami vadboroszlán-féle erős illat kapott
lábra, mert a reggeli szél üde ajakával csókdosta
s az bódítgatja az emberek fejét és - én föl nem foghatom,
de mintha megindulnának a fák, mint virágos karok
a dal szárnyán.
Levegőben, vízen, úton, mindenütt csak kacagó
virág-máglyák gyúlnának.
Harangok kondulnak meg és harsonák szólalnak meg
minden dobásnyira.
Az embereknek ezek hallatára, mintha kiszállna
az erő inaikból, mert megbűvölten,
mozdulatlan állnak - én nem tudom, de mintha
térdre roskadnának -
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak a hattyúk kezdtek valami furcsa játékba
a tavon és a vízi madaraknak mehetett fejükbe az illat,
mert olyan bizsegő és izgatott a daluk.
És - én föl nem érhetem ésszel, de mintha
meglopták volna a természet minden színét,
olyan pazar-csillogó a tolluk.
De különben csend van. Határozottan csend van.
Csak úgy tesz minden, mintha élne.
Csak úgy tesz minden, mintha szállna,
szállva-szállna, szállna.
Csak úgy tesz minden, mintha örökre magába
akarna bolondítani.
Én nem tudom miféle időszak van, de mintha
minden vágyna, szólna, várva-vágyna, vágyna.
Én nem tudom miféle időszak van -
Csak olyan szép minden,
olyan végtelenül elragadó és olyan mámoros -
De különben csend van. Határozottan csend van.
És te bolondos fiucska még sem akarsz aludni.
Pedig ezeket leszámítva - hidd el, hogy
Csend van. Határozottan csend van.

szombat, szeptember 06, 2014

Wass Albert: Magányosság erdejében

Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.
S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...
Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:
Bár jobban szeretem, mint magamat.

csütörtök, szeptember 04, 2014

Szerep... Játék?

... Ezen a héten egyszerre vagyok osztályvezető, friss szakorvos és rezidens...

Jövő hétre választhatnék én szerepet... ? :)

Utána viszont pár napig diák leszek, padban ülök és figyelek...

És még csodálkozom, hogy már én sem tudom, ki vagyok...

szerda, szeptember 03, 2014

mérőeszköz...

... a fizikai erőnlétem mutatója az edzés bemelegítő része alatt 5 perc után kialakuló arcvörösség (az arcpír bájosabb kifejezés lenne, de nem teljesen fedi a valóságot) és az edzést követően a normál arcszín visszatérése között eltelt idő... :) Ezt mostmár két óra alatt van... Volt idő, amikor ez még tovább tartott... egyre fittebb vagyok...

... remélem az újonnan vett ruháim feljönnek majd a sok újkeletű izmomra... ;)

kedd, szeptember 02, 2014

így is lehet(ne)

... ma reggel megbeszélés után az osztály fele bandukolva összefutottam egy társszakmában dolgozó kollégával, akivel közösen gondozunk néhány beteget. Amikor megszólítottam, kedvesen behívott az orvosi szobájukba, készített nekem kapszulás Nespresso kávét (kimosta a saját poharát, ki is fertőtlenítette - ezt az alaposságot...) és még üdvözletként két puszit is kaptam, mert a szabadságunk óta nem találkoztunk (előtte is összesen 2x, mert mindig telefonon beszéltünk). Annyira meglepő ez a viselkedés, amikor általában ahhoz vagyok szokva, hogy könyörögni kell egy konzíliumért és morcos szíveket kell megpuhítani ... Mennyivel vidámabban lehetne így dolgozni, ha mindenki nem a túlélést célozná és ehhez energiatakarékos üzemmódba állna (amibe már nem fér bele egy kedves szó, egy közös kávé).

... azért remélem, hogy lesz még hasonló élmény - más emberekkel is. Régen én is barátságos voltam, de ezen mostmár dolgozni kell... de ez már egy másik bejegyzés lesz... :)

hétfő, szeptember 01, 2014

az esőn...

... villámláson és hajnali dörgésen kívül vajon mit hoz a szeptember...?