... pedig ijesztően gyorsan rohan az idő, most volt Szilveszter és már április van... kárpótlásul legalább tavasz. :)
... a héten úgy tűnik, hogy a december óta tervezgetett álom végre megvalósul - miután addig halogattam a végső döntést, hogy az egész országban elfogyott az az autó, amit szerettem volna, és végül 2 hete csodával határos módon egy darab mégis felbukkant, csak épp majdnem kétszáz km-re innen. Valamikor hét vége fele elhozhatom az új autót (kedvenc szakrendeléseimnek és az oktatásnak köszönhetően, amelyeket sajnos nem lehet lemondani egy ilyen apróság miatt). Valószínűleg még ezen a héten búcsút is inthetek Szöszikének, ami azért kicsit szomorú is lesz, mert számos kalandunk volt együtt és sok mindenre tanított meg kettőnk kapcsolata (biztos vagyok benne, hogy kevés nőismerősöm tud olyan szavakat, hogy bikáztatni, lambdaszonda és hűtőfolyadéktartálycsere). Az, hogy a lekapcsolt klíma mellett a pénteki vezetés közben meleg levegő jött a berendezésből, kicsit megkönnyíti az elválást - hétvégéig már nem szeretnék újabb dolgot javíttatni rajta, utána pedig már más törje a fejét ezen a dolgon - eddig amúgy a motor újraindítása megoldotta. :) Azért Szöszike eladásából meggazdagodni nem fogok, és szerintem én vagyok az első ember, aki ahelyett, hogy az autója előnyös tulajdonságait domborítaná ki, a rosszakkal kezdte a leendő vásárló előtt.... Teljesen egyértelmű, hogy ha valaha is elhagyom az egészségügyet, nem a kereskedelem fele fogok orientálódni... :)
Amúgy már elkezdődött a családban az új kütyüm nevének a kitalálása, de még nincs végső döntés. A Szöszike annyira telitalálat volt, hogy nehéz lesz hozzá foghatót találni....
A karkötő viselést most épp teljesen elfelejtettem az utóbbi napok zűrzavara miatt (mint ahogy azt is, hogy a wellness központban tartott továbbképzésre a fürdőruha felsőm mellé fürdőruha alsót is vigyek magammal, így ugrott az esti 1 órás kényeztetés).... azt hiszem, mostanában nem várható, hogy összeszedettebbé váljak...
