És a fűben üldögélve próbálom feltérképezni magamat és az életemet, most, hogy majdhogynem időmilliomos lettem. :) még pár hétig. Ki kell használni.
csütörtök, július 26, 2018
Don't stop me now :)
És a fűben üldögélve próbálom feltérképezni magamat és az életemet, most, hogy majdhogynem időmilliomos lettem. :) még pár hétig. Ki kell használni.
hétfő, július 23, 2018
Mobilról
Ágyban pötyögve blogbejegyzést írni éjszaka veszélyes, mert könnyen a füstbe mehet el 10 perc kitartó nyomogatása..
És az ihlet tovalebben, a bosszúság felszáll... Az agyamra.
És az ihlet tovalebben, a bosszúság felszáll... Az agyamra.
csütörtök, július 19, 2018
Két lábas :)
Ma megvolt 3 hét óta az első két lábon járás...
Az első lépéseknél mintha 1000 tű szurkálta volna a talpamat, utána megszűnt ez az érzés, majd pár lépés után jött a tompa fájás... Egy óra múlva ismételve ugyanezeket a stádiumokat tapasztaltam.
Jó móka lesz ismét járni ...
Na de egy kis türelemmel és rám nem jellemző kitartással vissza fogok térni a két lábon járó gyalogosok közé. :)
A másik hír, hogy azért a múzsám nálam kitartóbb volt és nem hagyott el, így sikerült 3 nap alatt megírni a határidős cikkemet (el is küldtem a Nagyfőnöknek elbírálásra - gyanítom, hogy percek alatt szétszedi) én pedig folytathatom a lassan pubertás korba kerülő, határozatlanéppenezértsohabenemfogomfejeznihatáridős cikkemet...
És egy kolléganőm még nem véglegesített PhD disszertációjának átolvasását, mert úgyis ráérek...
Az első lépéseknél mintha 1000 tű szurkálta volna a talpamat, utána megszűnt ez az érzés, majd pár lépés után jött a tompa fájás... Egy óra múlva ismételve ugyanezeket a stádiumokat tapasztaltam.
Jó móka lesz ismét járni ...
Na de egy kis türelemmel és rám nem jellemző kitartással vissza fogok térni a két lábon járó gyalogosok közé. :)
A másik hír, hogy azért a múzsám nálam kitartóbb volt és nem hagyott el, így sikerült 3 nap alatt megírni a határidős cikkemet (el is küldtem a Nagyfőnöknek elbírálásra - gyanítom, hogy percek alatt szétszedi) én pedig folytathatom a lassan pubertás korba kerülő, határozatlanéppenezértsohabenemfogomfejeznihatáridős cikkemet...
És egy kolléganőm még nem véglegesített PhD disszertációjának átolvasását, mert úgyis ráérek...
kedd, július 17, 2018
A hivatali múzsa...
... Ma homlokon csókolt (miután egész hétvégén és hét elején is csak bambán bámultam a monitort és kedvetlenül kattogtattam ide-oda) és két óra alatt megírtam a 8000 karakteres határidős cikk több, mint felét, ráadásul úgy gondolom, hogy még eredeti gondolatokat is sikerül/t csempésznem bele. Persze a második része még hátravan, remélem, hogy a délutáni angolórám nem ijesztette el végleg a múzsámat ... :)
Holnapután pedig angol nyelvű cikkírásra megihletni képes múzsát kérnék - de hatékony legyen, mert 8 éve nem sikerül azt a cikket befejezzem (megnyitni is csak nagy erőfeszítések árán)...
Holnapután pedig angol nyelvű cikkírásra megihletni képes múzsát kérnék - de hatékony legyen, mert 8 éve nem sikerül azt a cikket befejezzem (megnyitni is csak nagy erőfeszítések árán)...
vasárnap, július 15, 2018
Haszontalan...
... Vannak azok a napok, amikor semmi felmutathatót sem csinálok: ez egy ilyen nap volt.
A blogolvasás, Twin Peaks sorozat és az Életfogytig zsaru sorozat legalább besorolható a pihenés kategóriába, bár a Twin Peaks miatt időnként kicsit visszatér a feszültség... :)
Holnaptól egy kis munkát muszáj lesz visszacsempésszek, hogy a lelkiismeretem is pihenhessen... :)
A blogolvasás, Twin Peaks sorozat és az Életfogytig zsaru sorozat legalább besorolható a pihenés kategóriába, bár a Twin Peaks miatt időnként kicsit visszatér a feszültség... :)
Holnaptól egy kis munkát muszáj lesz visszacsempésszek, hogy a lelkiismeretem is pihenhessen... :)
szerda, július 11, 2018
Mindenki...
... Azt mondja, hogy használjam ki az időt és pihenjek...
... Gondoltam, hogy miután utolérem magam a lemaradásaimmal (ebből még két cikk megírása hátravan), utána neki is fogok...
... Aztán rájöttem, hogy lassan már azt sem tudom, hogyan is fogjak neki.
Fizikailag nem vagyok fáradt, 4 fal között, figyelembe
véve, hogy a mankózás után fájdogál a lábam, nem viszem túlzásba a fizikai megerőltetést... De hogy a fejemből hogyan űzzem ki a feszültséget és a gondolatok ide-oda cikázását és folyton visszakanyarodását a munkámhoz...
Az egyetem óta most van először, hogy 2 hét szabadság után nem kell rögtön visszamenni dolgozni...
Újra fel kell fedeznem magamnak a pihenést.
... Gondoltam, hogy miután utolérem magam a lemaradásaimmal (ebből még két cikk megírása hátravan), utána neki is fogok...
... Aztán rájöttem, hogy lassan már azt sem tudom, hogyan is fogjak neki.
Fizikailag nem vagyok fáradt, 4 fal között, figyelembe
véve, hogy a mankózás után fájdogál a lábam, nem viszem túlzásba a fizikai megerőltetést... De hogy a fejemből hogyan űzzem ki a feszültséget és a gondolatok ide-oda cikázását és folyton visszakanyarodását a munkámhoz...
Az egyetem óta most van először, hogy 2 hét szabadság után nem kell rögtön visszamenni dolgozni...
Újra fel kell fedeznem magamnak a pihenést.
kedd, július 10, 2018
... A ló túloldalán...
Most pedig nem tudok elaludni normális időben, mert az adminisztratív munkákkal felzárkózás közel sem merít ki annyira, mint egy átlag szakrendelős vagy csak a fél osztályt magaménak tudható nap...
Holnap végre a cikkírás kerülhet sorra... Mindig ő az utolsó, a hanyagolható/halasztható. Az utóbbi 8 év csendes kísértete...
Holnap végre a cikkírás kerülhet sorra... Mindig ő az utolsó, a hanyagolható/halasztható. Az utóbbi 8 év csendes kísértete...
vasárnap, július 08, 2018
Több, mint egy hét....
... kényszerpihenő után kijelenthetem, hogy végre kialudtam magam (és az utóbbi néhány hónapot)... :)
... a munkabeli lemaradásaim behozására még legalább egy hónap kellene...
... a munkabeli lemaradásaim behozására még legalább egy hónap kellene...
vasárnap, július 01, 2018
kérem vissza...
... az életemet.
Valahogy nem emlékeztem, hogy 25 éve, amikor szintén lábtörés miatt feküdtem, milyen kihívást is jelenthetett mosakodni, hajat mosni, elmenni a mosdóig, fogat mosni féllábon, felkelni a WC ülőkéről, kimenni vizet inni... vélhetően a szüleim és leginkább anyukám tehet róla, hogy majdhogynem szép emlékeim vannak erről az időszakról, aki gondoskodott rólam és rengeteg héten keresztül hűségesen cipelt magával mindenhova a lakásban, miközben nem kevés kilót is felszedtem, ugyanis pont ebben az időben sikerült ugrásszerűen megnőnöm és a tornasorban az utolsó helyről feltörni az élbolyba... Utólag is vallom, hogy a hormonális dolgok mellett az épp divatba jött francia látványpékség által gyártott hihetetlenül finom, margarinnal megkent fehér kenyér is sokat segíthetett ebben... :)
... szóval most a XXI. században azért nem kicsit szenvedek, bár a fizikai fájdalom elhanyagolható, de folyamatosan vállizomlázam, comb és fenéktáji izomlázam van a mankózástól és a fél lábbal ülő helyzetből talpraállástól... a mosakodásról inkább nem írnék, nem szeretnék visszaemlékezni rá 20 év múlva, a lényeg, hogy legalább mostmár nem nyaktörő vállalkozás, mint az elején, tehát némi fejlődés azért itt megfigyelhető....
A vérhígító kezelésről pedig mindig eszembe fog jutni ezentúl, amikor ráírom egy lázlapra, hogy bár eddig a betegek soha nem panaszolták, de csíp és feszít....
... a köpeny másik oldaláról mindig sokat lehet tanulni arról, hogy mennyire kiszolgáltatott is lehet az ember betegség idején...
Valahogy nem emlékeztem, hogy 25 éve, amikor szintén lábtörés miatt feküdtem, milyen kihívást is jelenthetett mosakodni, hajat mosni, elmenni a mosdóig, fogat mosni féllábon, felkelni a WC ülőkéről, kimenni vizet inni... vélhetően a szüleim és leginkább anyukám tehet róla, hogy majdhogynem szép emlékeim vannak erről az időszakról, aki gondoskodott rólam és rengeteg héten keresztül hűségesen cipelt magával mindenhova a lakásban, miközben nem kevés kilót is felszedtem, ugyanis pont ebben az időben sikerült ugrásszerűen megnőnöm és a tornasorban az utolsó helyről feltörni az élbolyba... Utólag is vallom, hogy a hormonális dolgok mellett az épp divatba jött francia látványpékség által gyártott hihetetlenül finom, margarinnal megkent fehér kenyér is sokat segíthetett ebben... :)
... szóval most a XXI. században azért nem kicsit szenvedek, bár a fizikai fájdalom elhanyagolható, de folyamatosan vállizomlázam, comb és fenéktáji izomlázam van a mankózástól és a fél lábbal ülő helyzetből talpraállástól... a mosakodásról inkább nem írnék, nem szeretnék visszaemlékezni rá 20 év múlva, a lényeg, hogy legalább mostmár nem nyaktörő vállalkozás, mint az elején, tehát némi fejlődés azért itt megfigyelhető....
A vérhígító kezelésről pedig mindig eszembe fog jutni ezentúl, amikor ráírom egy lázlapra, hogy bár eddig a betegek soha nem panaszolták, de csíp és feszít....
... a köpeny másik oldaláról mindig sokat lehet tanulni arról, hogy mennyire kiszolgáltatott is lehet az ember betegség idején...
családi aranyköpések :)
... hőn szeretett családtagom olvasta fennhangon a neten valamelyik Bl!kk típusú bírált szakfolyóiratból, hogy a sarokfájdalom hátterében az egyik gyakori ok a "planetáris fasciitis" plantáris fasciitis helyett (talpi bőnye gyulladás). :)
... nagyon nevettem. :D
... nagyon nevettem. :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)